Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


25 február
2komment

Nyugodt öregségem záloga: 9652 forint

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (23 lövet, átlagosan: 6.87 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk – szép kerek szám következik – kétszázötvenedik kiadásában először Elon Musk gondolatai kapnak teret nálunk: a Tesla, a SpaceX és a PayPal milliárdos alapítója nem keveset foglalkozik az emberiség jövőjével. Könnyű lenne persze lesöpörni az asztalról sokszor megdöbbentőnek tűnő vízióit, eddig megvalósított projektjei viszont, amiket egyébként – megvalósulásukig – szintén sokan és sokféleképpen temettek, mindenképpen azt bizonyítják, Musk elég világosan látja a világban zajló folyamatokat, ezért érdemes odafigyelni arra, amit mond. Most épp azt nyilatkozta, a robottechnika hatalomátvétele a munkahelyeken megállíthatatlan – ez pedig hamarosan szükségessé teszi, hogy munka nélkül is jövedelmet kapjanak az államtól az emberek. Tudom: nekünk egyelőre az is megtenné, ha a munkánkért tisztességes bért kapnánk – de azért Musk szerint korántsem lesz olyan vidám, ha az emberiség egy része értelmes tevékenység nélkül marad… Vannak még kemény zsurnaliszták: itt van például a nagyszerű Stefka István, a PestiSrácok című orgánum úgynevezett lapigazgatója, akit 1982-ben magas szintű belügyi tudósítói tevékenységéért maga Horváth István belügyminiszter tüntetett ki, István pedig szépen megköszönte – nos, azóta sem sok minden történt vele, igazából újra megtalálta önmagát és a Pártot is, ahol ma is épp oly szépen nyílnak az ánuszrózsák, a tevékenység pedig ugyanaz, a művelet rutinból megy. Pár napja ez a jellemhős elkezdte izomból hasba rugdalni a Momentum Mozgalmat, azt a szerveződést, amely 260 ezer aláírás összegyűjtésével letérdeltette legnagyobb nemzeti ügyünk, a Magyar Olimpia hős szószólóit. A Momentum momentán a Kétfarkú Kutya Párt mellett az a pártszerűség, amibe akár még be is lépnék, annyira meggyőző: csak azért intem óva magam az ilyesmitől, mert 1989-ben egy viszonylag rövid ideig ugyanígy éreztem a Fidesz iránt is. Megjött a magánnyugdíjpénztári elszámolásom, amelyből egyebek mellett megtudtam, ha minden jól megy, a nyugdíjba vonulásomkor (vélekedésem szerint 2055 tájékán, 90 éves koromban) várhatóan folyósítandó járadékom összege 9652 forint lesz. Halványan remélem, nem összesen, hanem havonta – márpedig ha így van, nekem ugyan nincs okom aggodalomra. Musk, robotok, Stefka, gerincesek, én és a nyugdíj – pár fura figura odabent. Tovább »»

Hirdetés
07 május
4komment

A Kis Hang szemétkedései

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (12 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizennyolcadik kiadásában mindenekelőtt, múlt heti ígéretem szerint folytatom az alanyi jogon járó alapjövedelem témájának kifejtését – az előző részben, mit szépítsem, kicsit szétcsúsztam, s nem igazán sikerült beleásni magam az ügybe. Pedig a világ több pontján is egyre komolyabban foglalkoznak azzal a – számomra – álomszerű ötlettel, hogy aki óhajtja, az úgy kaphasson egy meglehetősen szerény életvitel finanszírozásához pénzt, hogy igazából semmit nem kell tennie érte. A dolog persze pont ezer kérdést vet fel: mindet nyilván nem leszünk képesek megemlíteni, de pár fontosabbat azért igyekszem összeszedni egy kicsit beljebb. Az idő, attól tartok, aligha sürget: halvány kételyeim vannak afelől, hogy Magyarországon megérhetném a rendszer bevezetését – de bevallom, én itt már azzal is bőven beérném, ha egy szép napon azt látnám, hogy legalább a munkát sikerül valami emberinek mondható nívón megfizetni. Gyász, gyász és gyász, napok óta vigasztalan vagyok: kiesett a döbbenetes erejű magyar futballbajnokság legjobbjai közül a Puskás Akadémia, mely köztudottan igen kedves játékszere az Első Embernek. Pár napig egyes orgánumok lebegtették még, hogy ha valamelyik feljutó csapat szépen önként lemondana a játékjogáról, az MLSZ esetleg felkérhetné valamelyik kieső csapatot, teszem azt, a Puskást, hogy legyen kedves jelenlétével tovább emelni a honi bajnokság Csomolungma-színvonalát – ma azonban a szövetség egyértelműen úgy nyilatkozott, ilyesmire nincs lehetőség. Sovány vigasz, hogy kedvező konstelláció esetén, esetleg, a nagyszerű Tállai András csapatának, a Mezőkövesdnek lehetősége nyílhat belekóstolni az igazi színvonal mámorító ízébe. Még szerencse, hogy legalább a felcsúti kisvasút elindult. Na, jó, hogy eszembe jutott, hát arról beszélünk pár szót, felidézve, miket is sikerült mondania a Főmasinisztának. Ami engem illet, köszönöm, minden oké, semmi különös, azaz dehogynem… ha minden a tervek szerint alakult, épp ezekben a szombat délelőtti órákban fordítom vissza hű Rocinantém szarvát Magyarhon felé – ma, vagyis szerdán (hogy érthető legyek: épp előre dolgozom az ügy érdekében) abban reménykedem, hogy egy röpke bosnyák motorozás kellő közepén vigyorgok szélesen, valahol Mostar vidékén. És így aztán arról szeretnék pár szót eldadogni, milyen nehezen is bírok a szemét Kis Hanggal, amely időről időre elkezdi fuvolázni a fejemben a legkülönfélébb érzéki sziréndalokat, örök motorozásról, eltűnésről, útról, szabadságról, meg hasonló kis marhaságokról. Egy kicsit most engedtem neki, na – de a vasárnap újra a busz vezérállásában talál majd. Várhatóan… Ti viszont ne várjatok semmire, gyertek – csapjunk a pacik közé… Tovább »»

30 április
3komment

Gyuri baba és a negyvenezer rabló

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (12 lövet, átlagosan: 6.83 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizenhetedik kiadását egy olyan hírrel szeretném kezdeni, amitől a magamfajta ingyenélőknek még olvasva is csendesen csorogni kezd a nyála: úgy tűnik, a világ egyre több pontján kezdenek komolyan foglalkozni az alanyi jogon járó alapjövedelem bevezetésével. Továbbmegyek, van, ahol már nem is csupán az elmélet szintjén kóstolgatják ezt a nem kicsi, nem kevés kérdést felvető falatot: a finn parlament tavaly rábólintott egy kísérleti időszak megkezdésére, Svájcban hamarosan népszavazás lesz a kérdésben, Hollandiában egyes városokban fogják tesztelni a rendszert, és komolyan fontolgatják a dolgot Kaliforniában, Kanadában és Nagy-Britanniában is. Én lánglelkű ifjú korom óta szajkózom, hogy az ember természetétől merőben idegen a munka – a magam részéről jobb híján (eddig) azt a megoldást választottam, hogy mindig csak olyasmivel foglalkoztam, amit hobbiból is szívesen csináltam volna, a HL írása például iskolapéldája ennek: na, nem mondom, elmegy, de sokkal jobb lenne, ha csak úgy kapnék egy kis pénzt szabad felhasználásra, aztán majd én eldöntöm, mivel szeretném múlatni az időt. Higgyétek el, szívesen foglalkoznék a nemzeti történések közül mással, de egyszerűen nem tehetem: az MNB pompás, szabályos, a köz érdekeit szolgáló alapítványai, s Matolcsy mester ténykedése mindenre kisugároz, mint egy jó idegbecsípődés – az elmúlt napokban volt itt minden, például a sajtó testidegen, idegesítően kérdezgetős munkatársait úgy kirittyentették a Parlamentből, hogy Havasi Bertalan adta a másikat, sebaj, nem leszünk jó hír és napi sikertörténetek nélkül, hiszen maradt még bőven ragyogó képességű mikrofonállvány, jellemes, gerinces, a szakma alapvetéseit zsigerből érző betűvető, aki lelkifurdalás nélkül beszámol róla az M1-en, milyen ragyogó is az élet mifelénk. Hogy mi újság a városban? Tovább finomodik a közlekedés rendje: pár éve kicsit nehezen sikerül követnem, mi miért történik a városban ezen a fronton, de tudom, bennem lehet a hiba – most éppen anyáméknál, a belváros belvárosában folyik a rendrakás és nyomában szépen suhog a kasza. Tudom, minden csak a mi érdekünkben történik – ha még szabad kérdezni csendesen, azért megtenném. Fizu csak úgy, Siva-kezű alapítványok, illetve más utcamesék – hetes színpad, nyílj ki. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz