Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


Archive for október, 2021

30 október
1komment

Helló, Hellász – görög körökben (II.)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (6 lövet, átlagosan: 6.83 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Egy elkapott momentum, néha nekem is összejöhet - mohó sirály a thasszoszi kompon...

Egy elkapott momentum, néha nekem is összejöhet – mohó sirály a thasszoszi kompon…

Tyű… jó régen beígértem ám, hogy folytatás hamarosan, bocsánat, kissé besűrűsödött az élet, előfordul ez még nálam is – nos, néhány héttel ezelőtt mindenesetre Görögországban jártunk, s több mint egy héten keresztül pihentük ki a civilizáció ártalmait egyik kedvenc országomban. Hogy miért is az, arra, legalább részben, mindenképpen szeretnék kitérni ebben a folytatásban – ha már itt tartunk, elmondom, hogy ez vajon a záró rész-e, azt ebben a pillanatban még nem tudom: majd írja magát az anyag, és megmutatja, ahogyan lenni szokott… Barátaimat tehát ez úton is örömmel értesítem, csalódott ellenségeimmel ugyancsak örömmel tudatom, épségben hazaérkeztem Görögországból, ahol mindösszesen, az utazásokat is beleértve kilenc napot töltöttünk, olyan felhőtlenül, hogy arra száz éve volt utoljára példa. Egyebet ne mondjak, szerintem például van vagy húsz éve annak, hogy az alkaromon (ami nyár végére többnyire egyenletesnek mondható lakkfeketében szokott pompázni) kívül bármely más testrészem is eltért volna a hagyományos, régi típusú mentőautók színétől – mostantól viszont nem különösebben lepődnék meg, ha szűrt fényben túlbuzgó skinheadek támadnának rám, a teljestest-fotóimat pedig csak azért nem osztom meg itt, mert tudomásom van róla, hogy kiskorúak is látogatják az oldalt, továbbá perfekcionista testépítőként nem szeretném még azelőtt felfedni a valót, mielőtt teljesen kész lennék a művel. Márpedig van vissza néhány tökéletesítendő terület. De kanyarodjunk a lényegre: az előző részben letudtuk a nyaralás legkellemetlenebb részét, ami egy kiadós buszos út, Szerbián és Macedónián keresztül – na, nem volt túlzott szenvedés, noha el kell mondjam, a szuper luxus MAN-buszban sikerült pont azt az ülést kikapnom, amelynek egy stratégiailag igen fontos pontján egy meglehetősen rusztikusnak tűnő vasdarab nyomott egész úton: de ennyi pénzért, azaz 24. 900 magyar egységért (igen, ez az összeg a nyolc éjszakányi szállás és az utazás díját is tartalmazza), sokkal többet is ki szoktam bírni. Megérkeztünk a névválasztásában szerénynek épp nem mondható apartmanházhoz, az Alexandros Palace-hoz, hamarosan megismerkedtünk telepített idegenvezetőnkkel, Vaszilisszal, akiről már elsőre is pontosan tudtam, nem öt percet töltünk majd egymás társaságában, végül pedig beköltöztünk az egységbe. Na, hogy milyen a szoba Nagy Sándor palotájában? Jól elmesélem odabent: meg még sok mindent. Tovább »»

Hirdetés
Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz