Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


Archive for november, 2019

30 november
2komment

Itt Mészáros ellentendernagy, izé… over! Startolok! Nyolc-öt… na… a francba… bocs…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, ma ismét a reggeli kávéhoz jön a többnyire szombatonként, és ha tényleg igen, akkor már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizennyolc éves rovatunk kétszázhetvenkettedik kiadásában Donald Tusk az első vendégünk, aki múlt héten az Európai Néppárt új elnöke lett. Megválasztásában magyar barátainak, ha jól sejtem, nem lehetett túl sok szerepe, tekintettel arra, hogy a Párt, mint tudjuk, saját akaratából, miért, miért, mert ők így szeretik, szóval kicsit most kimarad pár dobásból a játékban. De az sincs kizárva, hogy a szobából is kiküldik a nagyfiúk hamarosan: Tusk első beszédében elég egyértelműen fogalmazta meg, hogy nem nagyon akarna több baszkódást a populista taplóktól (bocs, tudom hogy elegánsabban kellett volna, de most sietek). „Az olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság és a tisztességes nyilvános viselkedés, nem fogjuk feláldozni a biztonság és a rend oltárán, mert erre nincs szükség” - jelentette ki, és hozzáfűzte, akik ezt nem tudják elfogadni, azok mehetnek isten hírével. A szegény ember trumpja viszont megmondta, majd mi tudjuk, hogyan legyen. És különben még azért se lennék most az Európai Néppárt helyében, mert a KDNP is megszellőztette, ha nem lesz jó az irány, otthagyják az egész hóbelevancot. Na, majd akkor lesz ám sivalkodás… jaj, szegény Európa… Másodszor: rendkívüli sajtótájékoztatón üzente meg a kormánynak Karácsony Gergely és Baranyi Krisztina, mit kívánnak az atlétikai világbajnoksághoz építendő csarnok megvalósításáért “cserébe”. Cserébe. Khm. Tényleg nem szeretnék Móricka lenni, akinek mindenről az jut eszébe: de én érzem egyedül, hogy valami nem stimmel ezzel az egész hozzáállással vagy hogy is mondjam? Szóval valami ilyesmi a deal: ha stadionokat akartok építeni, ha tovább akartok lopni, oké, legyen – de addig semmit, amíg nem vásároltok kórházi felszereléseket a pénzünkből. Amit aztán, ha a CT megvan, már vihettek is tovább haza, ott egye meg a fene. Jól van ez így? Továbbá: tényleg van még épeszű politikus, aki elhiszi, hogy ha ezek megígérnek valamit, az úgy is lesz??? Hm… ez is meglep kissé… És a végére egy kis jutalomjáték, csak úgy, mondjuk mert nameday-em van: olvasom, hogy Szijjártó miniszter (megfigyeltétek egyébként, mennyit változott e ragyogó szakember stílusa az utóbbi időben, mármint hogy beszédtechnikailag, semmi őzés minden mondat végén, semmi rikoltozás – szerintem igen jó helyre ment az a mondjuk hatszáznegyvenhétmillió, amit ilyesfajta tréningekre költött, gondolom) kimondta, könnyed tízmilliárdot szánnak egy eddig sajnálatosan háttérbe szorult, illetve csupán elméleti síkon szétpettingelt területre, az űrkutatásra. Hogy kicsit pontosabb legyek, a cél mostantól, hogy 2024-ben újra magyar ember hódítsa meg ősi jussunkat, a világűrt. Na, akkor most figyeljetek: a HL fellebbenti a fátylat – a kormány nem hogy tervezget, de már túl is van ezen a projekten. Igen: idén március közepén már járt valaki odafenn. A négyszázhatvan évre titkosított anyagok közül elképesztő, itt nem részletezhető konspirációk után megszereztük a Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó űrhajó fekete dobozát – ebből az anyagból teszünk most közzé szemelvényeket. Ha ebből se leszünk milliomosok a Suszterral, tényleg feladom. Beljebb minden, gyertek.

Hirdetés

Tovább »»

16 november
4komment

Habdagálynak tengő árjain

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (19 lövet, átlagosan: 6.95 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, ma ismét a reggeli kávéhoz jön a többnyire szombatonként, és ha tényleg igen, akkor már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizennyolc éves rovatunk kétszázhetvenegyedik kiadásában először Matolcsy bácsi kalandjaival traktállak benneteket – Matolcsy bácsi, ha netán valaki lemaradt volna erről a fontos történésről, megharagudott a csúnyagonosz euróra, ami úgy tönkretette a jobb sorsra érdemes, szerencsétlen Európát, hogy az emberbarát Matolcsy bácsi úgy érezte, kerül, amibe kerül, segítenie kell. Okos embernek télen-nyáron van esze, ahogyan azt annak idején a Varga Zsoltitól egy életre megtanultam – na, akkor átvesszük szépen, miért is a legjobb nekünk, hogy tizenöt éven át nem sikerült még bevezetnünk az eurót, illetőleg szót ejtünk a tisztességtelenségben megőr megőszült bankelnök múltjának néhány érdekesebb mozzanatáról is… Aztán: egy minapi hír szerint Orbán Viktor visszavonulót fújt, megindult az enyhülés – persze hogy nem itthon, itt ugyanis az eddigieknél is keményebb büntetésekre számíthatnak az egyre hálátlanabbnak tűnő tömegek: az Európai Néppárt vezetése viszont több konkrét feltételt is szabott a Fidesznek, amelyeket teljesítenie kell tagsága megőrzése érdekében, már persze ha tagok akarnak maradni, mert ugye tudjuk, bármi történjen is, láss csodát, ők pont úgy szerették volna. Orbán e konkrét feltételek közül az elmúlt hetekben csendben többet is elkezdett teljesíteni… Lehet persze az ilyesmik láttán abban hinni, hogy módosulnak a magyar “politika” irányszögei – én azért továbbra is azt gondolom csendesen, hogy szánnivalóan naiv, aki ilyesmiben bízik: itt egyelőre az égvilágon semmi nem változik, Orbán és csapata ugyanis, ahogyan eddig, most is szentül hiszem, nem politikusok, hanem lényegében lélegzetvételnyi szünet nélkül válogatott köztörvényes bűnök elkövetésével foglalkozó gengszterek, akiknek eszük ágában sincs bármit máshogyan csinálni, mint eddig – mennek a falig, más útjuk nem lévén. Mindezek tükrében kicsit elbizonytalanít, amikor azt olvasom, Karácsony Gergely meg van lepve… Végezetül pár sort maszekolnék is, bankügyletekről ejtünk szót – lassan húsz éve forgatom irgalmatlan vagyonomat kedvenc pénzintézetemben, melynek leánykori neve a Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet volt; az első bankkártyámon, valahol talán még meg is kell legyen, egy gémeskút díszelgett, a pörgekalapom szalagjához fogott árvalányhaj minden készpénzfelvételkor dévajul meglibbent, az első szerződésemet pedig a baracsi lerakatnál egy Pevdi folyóstollal töltötte ki a kedves kisasszony. Jó pár évig tartott ez a bukolikus vadromantika, imádtam minden percét – aztán pár éve talpig (mármint a talajtól mérve) becsületes üzletemberek sajnálatos módon fantáziát láttak az intézményben, még sajnálatosabb módon egyúttal azt is észlelték, jó lenne épp csak racionalizálni a működését, átszámolni kicsit a készleteket – na, itt élet, tehát tudtam, hogy baj van. Lett is. Na, sebaj, vágjunk bele, gyertek velem bátran a kassza mögé…  Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz