Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


21 január
9komment

A rezsipark békés lakói

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt, mi több, lassan tizenhat éves rovatunk kétszáznegyvenötödik kiadásában elsőként magyar sikerekről (is) számolunk be – ha nem is a Nobel-, de az IgNobel-díjak átadásakor magyar kutatókat is szólítottak a színpadra, így az erkölcsi elismerés mellett ők is megkaphatták a 10 billió zimbabwei dolláros, azaz nagyjából hetven forintot érő pénzdíjat is. Az IgNobel-díjakat olyan felfedezések/kutatások kaphatják, amik “az embert először megnevettetik, majd elgondolkodtatják”. Odabent kicsit részletesebben is beszámolunk néhány valóban izgalmas tudományos menetről… Igazságos Lázár János meghallotta a miniszterelnök minapi szavát, amikor is a Főbácsi bejelentette, nem tűri, hogy ellopják a pénzt, ezért is jut nyugdíjemelésre, ingyenes tankönyvre és még oly sok minden másra, okos Lázár János tehát személyesen tett feljelentést a négyes metró ügyében, merthogy összességében itt-ott, kézen-közön eltűnt olyan 170 milliárd forint – no, természetesen nem az ő kezükön meg közükön, szó sincsen róla: még az előző liberálbolsevikok és gyurcsánysimogatók nyúlták le a lét. Az elmúlt hetekben egyre többször érzem azt, hogy nagyjaink kezdik feszegetni saját határaikat – a minap például olvastam, hogy Tiborcz “The Vej” István feljelenti Szigetvári Viktort, aztán meg Juhász Pétert – akik a becsületébe gázoltak… No, ha csak abba nem. Végezetül… történt itten, Dunaújban pár apróság – komolyan, néhány napra kiteszem a lábam, és máris káosz a városban, terjednek a rémhírek, megy a nyafogás ezerrel, csak mert egy kicsikét nincsen melegvíz, meg mínusz húszegynéhány fokban fűtés… Csak szólok, piszkosul el vagy kanászodva, kedves nép… nagyon bele tetszettünk ám jönni a jólétbe, drága polgártársak, lehet ez másképp is ám… Csak kérdezem, tényleg, de isten bizony nagyon komolyan: lenne, ne adj’ Isten lesz itt, aki egy árva szót szól, ha mondjuk holnapután azt mondja a Párt, konkrétan némciszilci vagy akármelyik szóvivő útján, hogy kedves nertársak, holnaptól a kétszobás lakásokat tizenhat forintért vesszük át, az egyszerűség kedvéért kötelezően, a kedves volt lakástulajdonosoknak viszont ragyogó lehetőséget biztosítunk a parkban sátorozásra, átmeneti időre, egyelőre mondjuk tíz év. Hm? Nem hiszitek? Ja, és az alapkérdés: szólna valaki itt egy szót??? Gyertek, mondom a szerintemet.

Hirdetés

* Huszonhatodik alkalommal adták át az IgNobel-díjakat.

Az IgNobel a valódi Nobel-díj egyfajta sajátos paródiája – a kezdetben, negyedszázada még kissé kétes értékű “citromdíj” mára sokat szelídült, egyre inkább a tudomány mókásabb perifériáin mozgó kutatókat igyekszik reflektorfénybe állítani. Manapság olyan tudósokat szólítanak a Harvard pódiumára a felszabadult hangulatú gálaesten, akiknek felfedezései először megnevettetik, majd elgondolkodtatják a laikusokat és a szakembereket egyaránt. Lássunk néhány példát – ezekből azonnal rájövünk, kiket is lehet jelölni az IgNobel-re. Az orvosi kategória győztese 2016-ban például egy olyan kutatás lett, amelyben azt mutatták ki, hogy ha valakinek viszket valamije a teste bal oldalán, elég a tükörbe nézve a jobb oldalát megvakarni ahhoz, hogy a viszkető érzés enyhüljön. Biológiai kategóriában egy Charles Foster nevű férfi diadalmaskodott, aki ideje nagy részét azzal tölti, hogy a vadonban él – oké, ez idáig nem nagy cucc, de most figyelj jól: ő nem emberként, hanem hód, vidra, szarvas, róka vagy madár formájában létezik és vizsgálódik a természetben. Egy kollégáját, Thomas Thwaitest is díjazták: ő különböző “műlábakat” magára applikálva válik időszakosan kecskévé, s csatlakozik a vadkecskék csapatához a dombvidéki barangolások során. De nézzük most már a mieinket: ha azt mondom, hogy nincs szégyenkeznivalónk, értelmetlenül szerényen fogalmaztam. Fizika kategóriában lett győztes egy, Horváth Gábor vezetésével dolgozó tudóscsoport: azt találták, hogy a fehér szőrű lovakat kevésbé zaklatják a négylábúak életét keserítő böglyök; továbbá ugyancsak Horváth Gábor és egy másik csapat vizsgálta azt (és ugyancsak IgNobelt kaptak érte), vajon miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez a temetőkben. Utóbbi kutatás a kiskunhalasi temetőben kezdődött, ahol Horváth figyelmes lett rá, milyen sok szitakötő röpköd, noha nincs is tó a környéken. Alapos vizsgálódás után rájöttek a jelenség magyarázatára: a fekete sírkő (továbbá a csillogó fekete autó, napelem, vagy akár az aszfalt) vízszintesen poláros fényt ver vissza – a szitakötők ezért, tévesen vízfelületnek érzékelik ezeket. A kutatás ezzel új fogalmat is hozott a köztudatba, a polárosfény-szennyezést: hiszen a petézőhelyet kereső rovarok gyakran ilyen felületekre rakják le petéiket, amelyek persze elpusztulnak, gyérítve a szitakötő-populációt… Ami pedig a böglyöket illeti, ott elég hamar az arcára fagyhat a mosoly bárkinek: a betegségeket terjesztő bögöly elleni csapdáknak jelentős piaca van – Horváthék egymillió euró uniós pályázati pénzt kaptak a fejlesztésre, s három éves munkájukat követően mára tökéletesen működik a rovarok tájékozódására építő készülékük, gyakorlatilag csak gyártóra várnak, mellesleg csíkos modellekkel is kísérleteztek, ami a zebrákkal kapcsolatos kutatásokhoz adott új, fontos szempontokat – az ügy még a legendás Sir David Attenborough figyelmét is felkeltette. Nem szeretnék most személyes részletekbe bonyolódni, de nagyon komolyan mondom, most döbbentem rá, milyen rendkívül sürgősen muszáj valahogyan kapcsolatba lépnem Horváth Gábor úrral – van nekem egy találmányom, egyelőre gondolati szinten kidolgozva, harkályokkal kapcsolatos, és szintén nagyon jelentős pénzek vannak benne, azt is tudom… Hagyjuk, ne is faggassatok, ez biznisz is: mindenesetre keresem Horváth Gábor urat, ELTE, fizikai intézet… óóóóó… fizikai intézet, uramisten, akkor talán egy másik találmányomat, a… öööö… mindegy, na, a turbinámat is megbeszélhetném vele… Huh… a tudományos jövőm is elkezdődött, 2017. január 20., 23.20, csak hogy el ne felejtsem… Egymillió euró… Na… Sajnálatos módon szót se tudtunk ejteni például Gál Józsefről, aki még 2005-ben, brémai kollégáival alkotva csoportot, azt írta le, milyen nyomással lövik ki székletüket a pingvinek… És még ez se hülyeség… Hadd szúrjam ide a végére, hogy a 2016-os irodalmi IgNobel egy háromrészes önéletrajzi könyv szerzőjéé lett: Fredrik Sjöberg svéd író az elpusztult, illetve a még el nem pusztult legyek gyűjtésének szépségeiről értekezik benne. Vigyázat, ne ítéljünk túl gyorsan: szerezzük be a könyvet, olvassuk el, ugyan miért is ne lehetne jó? Annál is inkább, mert mi aztán igazán tudjuk, hogy a légy jó mindhalálig. (Jól van, no, nyugalom: hátha van vicc kategória is az IgNobel-ben…)

fleron_hird01

* Feljelentést tett Lázár János a 4-es metró ügyében.

A rádióban hallottam a hírt: ha jól emlékszem, épp Perkáta felé tartottam a menetrend szerinti busszal – a helyzetemet netán mérsékelten ismerők kedvéért mondom, hogy negyedik éve dolgozom a kormánynál, vezető beosztásban, azaz különféle autóbuszokon jellemzően legelöl ülök, balra -, és kis híján ki kellett állnom a megállóba, ami mellett épp elhaladtunk, mert azt hittem, Lázár János bevette az igazmondó pirulát, vagy a bűvös székbe ült. “Nyilvánvalóan súlyos bűncselekmények elkövetésére került sor…” “Megteszem a feljelentést, az OLAF jelentése alapján…” “… az Európai Számvevőszék tett egy feljelentést/bejelentést az Európai Csalás Elleni Hivatalnál, az OLAF-nál, aki 2016-ban több bűncselekmény valószínűsítése mellett zárta le a 4-es metró ügyében folytatott vizsgálatot…” “…szeretném kiemelni, hogy azon számlák összege, ahol csalás, hűtlen kezelés, befolyással üzérkedés, visszaélés, szabálytalanság, lopás történt, az megközelíti a 170 milliárd forintot…” “Magyarországnak 76.5 milliárdos bírságot kell fizetnie…” Majdnem kifordult a kezemből a kormány… mármint a busz kormánya, persze, na, értitek… És volt még egy, a beszédéből bevágott mondat, sajnos nem emlékszem rá szó szerint, de T/3-ban jött, na mondom, valamiről jól lemaradhattam, ez már akkor a vallomás. Rendes harmadiktípusútalálkozás-flashem volt: annyira kész voltam a hallottaktól, hogy ha Játékhegy Pista beúsztatja a ködös képbe a csészealjat, szerintem oda se fordulok; na jó, nem mondom, ha E. T. felszáll és dünnyögve kér egy félárút, azért lehalkítottam volna a rádiót, míg előkapja az igazolványát. Később aztán, már otthon, végignéztem a teljes “kormányinfót” (egyik kedvenc NER-es elnevezésem, lényegében minden benne, mindegy…) – jó, senki se hibátlan, bennem például van ez a kis mazó vonal, ami nagyrészt kimerül abban, hogy időnként beszedek emberi élet kioltására is alkalmas dózist ilyesmikből. Kormányzati beszámolók, sajtótájékoztatók, Tállai bárhol, bárkinek, Kósa, Németh Sziszi, Fazekas, Fekete Gyuri bácsi és így tovább. Behúzom a lábujjaimat, úgy hallgatom az ilyesmit: biztos ismeritek az érzést – nekem kínos. Kiszel Tünde vagy Fásy Zsülike énekel, Nemcsák Károly, Usztics Mátyás drámai szavalatot mutat be, G. Fodor, Csontos János kezében sercegni kezd a keyboard, Tuzson Bence meg Kovács Zoltán szenvedéllyel odamond. Ez például, János információosztása egy óra, negyvennégy perc és harminc másodperc. Igazán csodás akkor kezd lenni az előadás, amikor a művész elkezd láthatóan jeges gerinccel borzongani attól, micsoda szörnyűséges, elképesztő, ép elmével elképzelhetetlen rémesetek történtek a 170 milliárdos összértékű bűncselekmények során. Hogy voltak projektmenedzserek… akiknek az volt a dolguk, hogy pályázatokat bonyolítsanak le… és emellett… megbízásokat fogadtak el a pályázóktól… jesszuspepi… és mások, akiket a kivitelező nagy cégek… súlyos pénzekért… alkalmaztak… ohhhhh, nem, ez már sok… hogy… a közbeszerzési törvény megsértésével követtek el… ahhhh… hihetetlen… és… nem csak szabálytalanságokról beszélünk… mert a pályázat kiírója… összejátszott a pályázóval… uramisten… no, nem, ez talán mégse lehet igaz… és… a legtriviálisabb, legmohóbb, legkapzsibb összejátszás, hűtlen kezelés nyomai lelhetők fel… És közben persze gunyoros hangsúlyozás és -hordozás, szemgurguláztatás, fél- és egész mosolyok: ja, merthogy… ó, basszus, bocs, még nem mondtam volna??? Mindez természetesen csak és kizárólag a nemzetközi szocialista bűncselekménycunami talpig nemzetibecsületes hazánkra zuhanó része, 2010 előttség, elmúltnyócévék, szemkilövető migránsölelőék aljas nemzetrontása a soroskurvanyjukat. Őszintén tegye fel a kezét, aki mást gondolt az elkövetők kilétét illetően… na, bátran, nertársak, ne marháskodjunk már, egymás között vagyunk, itt nem kell félnie senkinek… hohó, ki az, ott a hátsó sorban… nicsak, a bőrkabátos úr… micsoda jellem… köszönöm az őszinteségét… egyben kérném, ha lehet, bőrt a bőrhöz, a Büntetlen Erőélet biztonsági szolgálat kísérje udvariasan az urat az ócsai lakóparkhoz induló buszunkhoz… No, megjöttünk… Lázár János feljelenti a korrupció melegágyában hentergőket. Komolyan. De mondok jobbat, az elmúlt hetekből: Tiborcz “The Vej” István feljelenti Szigetvári Viktort meg Juhász Pétert, mi több, amolyan parádés kis parainesis formájában adja tudtukra, hogyan viselkedik a jellemes, talpig becsületes ember… Majd az újságíróknak üzen: “Amennyiben bárki bármilyen törvénytelenséget, szabálytalanságot sejt, észlel, haladéktalanul tegye meg a szükséges jogi lépéseket.” Nem sejtek, nem észlelek egyetlenegyet se, Istvánkám… ha meg valaki mégis megkérdezné, teszem azt, hogy ismersz-e valami kastélyvásárlós céget, netán tulajdonos vagy-e benne, betyárosan kérd ki magadnak… ha meg erre még azt az impertinenciát is megengedi magának a paraszt, hogy visszakérdezzen, akkor miért a te számládról utalták át a cég bejegyzési illetékét, felelj csak annyit, hát magának meg mi köze hozzá ahhoz he? De szenvedélyesen ám! És mondj még valamit a magánélet szentségéről. Kérd ki jól magadnak, arcpírral. Elég lábon állsz hozzá. Szóval… van itt valami soha nem tapasztalt, feneketlen, soha nem apadó magabiztosság, kedves egybegyűltek: valamiért az van gondolva, hogy itt tényleg mindent meg lehet csinálni, itt tényleg soha semmiért nem kell majd felelni – és meg kell hagyni, mind ez idáig teljes, egyre fokozódó joggal lehet ezt érezni ott, nagy magasságban, ahol ezt érzik. És egyre bátrabban, mi több, vakmerőbben tolják azok, akiknek lassacskán tényleg semmi se drága. Itt azok jelentenek fel teljes svunggal, azok fenyegetőznek habzó szájjal a bírósággal, akiknek összecsúnyázott pendellyel már rég az ágyneműtartóban kéne vacogni. Csakhogy… csakhogy… szóval láttam én már magabiztos embereket… mondjuk bő negyedszázada… egy úgynevezett házaspárt… akik soha el nem hitték, hisz okuk se volt rá, lehet egyszer nagyon máshogy is, mint van. És mint volt vagy negyven évig. Akik, amikor határozottan azt mondták nekik: “Vádlott, álljon fel!”, csak motyorásztak valamit a nagy nemzetgyűlés jogosultságáról, meg néztek üveges tekintettel a semmibe. Akik magabiztosnak hitték magukat, pedig csak piszkosul egyedül voltak: kivált azokban a szörnyűséges, utolsó pillanatokban, ott a fal előtt, ketten.

* Akadozott a melegvíz- és a fűtésszolgáltatás Dunaújvárosban.

Nagyot csalódtam Dunaújváros népében, felesleges kertelnem. Pár napra teszem ki a lábamat a városból, egy kicsit elmegyek Grazba, mondom körülnézek már, fél füllel hallottam, hogy állítólag magyarul beszélő sofőrt keresnek kisbuszra az elmegyógyintézetbe, no, most mit lehessen tudni, hátha beüt – na jó, azt persze sejtettem, hogy az itthoni 450-500 eurós fizetésemet úgyse tudják megadni, mindegy, tájékozódni soha nem árt… szóval alig érek ki, már csak a nyafogást olvasom az egész neten. Félinformációk, rémhírek – nem kettő, nem öt: de százával, százával. Hogy így kicsi a nyomás a hatodikon, úgy nincs melegvíz… hogy a fűtőtest langyos, hogy hideg… a gyerek beteg, fázik… a nagymama vacog… mínusz tizenöt meg húsz… hogy tüntetni kell, és a többi… Természetesen az éberség lángja bennem akkor is magas fokon lobog, ha netán valamelyik elmaradottabb kapitalista országba vet a kalandvágy: most is azonnal tudtam, hogy ez az egész csak valamilyen nemzetközi, esetleg külföldről pénzelt és szervezett, hazaáruló álcivilek bevonásával végrehajtott akció lehet. Nyomban elolvastam egyik kedvenc cégem, az évtizedek óta a kizárólag a lakosság érdekeit szem előtt tartó, sokszor már-már zavarbaejtően önzetlen, mondhatni önként nonprofit helyi vízszolgáltató állásfoglalását, melyben leírták… na jó, több állásfoglalás is volt, amelyekben különféle dolgokat írtak le. Például hogy ők, szegények, negatív támogatásban részesülnek az államtól: azaz nemhogy nem támogatják őket, de nekik kell befizetniük utánunk súlyos pénzeket. Amiket mostantól majd át kell hárítaniuk. Üzleti alapon. Meg hogy vannak itt titokzatos nagyfogyasztók, akik nem fizetnek nekik, pedig folyatják a vizet doszt. Meg alacsony a Duna. Meg hideg van. És ha leáll a szolgáltatás, őket senki ne okolja. Ellenben a városvezetést, azt okolja. Mert az az oka az egésznek. Meg a rezsicsökk. Meg a hideg. És a csáposkút. Vagy a gémes. Teljesen igazuk volt mindenben. Olyan parádés kis nyilatkozatokat tettek, hogy csak pilláztunk a Suszterral a teraszon az eseménytelen nyárspolgári osztrák ábendben. Jött aztán az ellencsapás: városunk méltán első embere pár keresetlen mondattal, határozott kinyilatkoztatással megnyugtatta a lakosságot, amitől érthető módon teljességgel kitört a pánik. A Jobbik közben feljelentést tett, és amikor hétfőn visszajött a víz, azt a merőben helyes következtetést vonta le, hogy irtózatos erejével és elszántságával mindenkire ráijesztett, és jobbnak látták megnyitni a csapot. Hadd mondjak most pár összefüggéstelen, vázlatos mondatot erről a szarságról, csak úgy egyszerűen, ahogyan eszembe jut. Nem lesznek dátumok, összegek, majd kommentben megírja, akinek kedve van. Tehát. Van egyszer a vasmű, ami hulladék hőből úgy tudná ingyen fűtéssel meg melegvízzel telivágni az egész várost, hogy csak úgy serceg – ráadásul neki is megmaradna jó pár milliárdja, by the way. Ha jól tudom, a korai években nagyjából erről is szólt a dal, win-win. Sajnos lett aztán egy DVCSH, még sajnosabb az is jó pár évtizede működik már, egy minden tekintetben fogyasztóbarát, kielégíthető pénzéhségű, makulátlan becsületű felső vezetéssel. Ezt én már csak abból is tudom, hogy például egy felső vezetőnek sincs egy luxus jellegű szállodája se mondjuk Ausztriában ócska helyeken. Vagy itthon se. És úgy általában. Mértéktartás, szerénység, már-már aszketizmus. Természetesen politikai beágyazottságról sem beszélhetünk a legkisebb mértékben sem, hiszen semmilyen párt semmilyen képviselői semmilyen milliókat/milliárdokat egyáltalán soha nem kaptak azért, hogy esetleg olyan döntéseket hozzanak, amilyeneket. Például nagyon remek volt, amikor a már említett vasműs ingyenes, vagy ahhoz igen közeli hőenergia helyett engedélyezték a gázmotoros erőművek megépítését, melyek (mint azt a napokban is jól láthattuk) nagy fokú energiaellátási biztonságot adnak a városnak, ráadásul (mint azt évtizedek óta érzékelhetjük) rendkívül olcsóvá teszik az energia árát, a belvárosi telepítésű erőművek kéményeiből ráadásul ózondús, hótiszta levegő áramlik a városlakókra éjjel és nappal, tiszta ingyen. Kicsit későbben a város, a városlakók érdekeit még mindig, sőt, mondhatni egyre inkább szem előtt tartva, 2009-ben, 3.4 milliárd forintért megvásárolta két gázmotoros fűtőerőmű 49 százalékos részét. Bődületes biznisz volt, kétség nem fér hozzá. Valakiknek. Mindegy is, tudok ilyenből meg még szebből tízet. Vagy ötvenet. A lényeg, hogy bármi lett légyen is az ok, egy kicsit valóban csökkent a víznyomás. Meg a hőfok. Mert alacsony a Duna. Meg mondjuk (azaz mondja a Suszter, mert az rohadt rosszindulatú egy ember, én, csak jelzem, azonnal, még ott, a teraszon le is kevertem neki egy isteneset, csak úgy, magyarmiskásan, a miheztartás végett), mert valaki be akarta mutatni, lehet akár így is, ha sokat szarozunk. És még örüljünk, hogy nem kever ricinust a vízbe. Vagy rézgálicot. Megtehetné. Hideg van. Ámde forrt ám a net. Olyan kommentek voltak, itt-ott még én is korhatárosnak éreztem őket, pedig. Aztán… Aztán. A tüntetésen voltak hatan. Hideg van, de tényleg. A lakás akkor is melegebb, ha nem fűtenek. Mert… veszteséges a DVCSH. Osztalékot se tud fizetni, mióta a város benne van. A polgármester, akinek a közgyűlés tegnapelőtt mindössze 33 százalékot emelt a fizetésén, mely így háromezer forint híján egy milla (ugye nem feledjük Őt, aki kőkeményen az asztalra vágott, amikor a nyugdíjakat csak 0.9 százalékkal akarták emelni: ő személyesen túrta ki az álomkategóriát, az 1.6 százalékot, azaz minden százezer forintnál 1600-at…), leteszi a telefont, amikor az index érdeklődni bátorkod. Neki köze nincs az egészhez, mit bunkóznak. És voltaképpen nekünk sincs közünk, akik nyáron is fűtésdíjat fizetünk, szó nélkül, mert megmondták, így jobb nekünk, jobban eloszlik, miközben persze azt se tudjuk amúgy, mi van a számlánkon, de szó szerint – és ha az lenne odaírva, gumicukor-hozzájárulás, 26 százalék, 3876 forint, azt is szorgosan becsöngetjük, továbbmegyek, ha 38 760, azt is, még tovább megyek, ha holnapután éjszaka megszületik és alapizéba foglaltatik a törvény, hogy a magyar állampolgárok lakása három forint ellenértékért (Erzsébet-utalványban térítik, két részletben) a magyar állam (Mészáros Tücsike, Lázár Jojóka vagy Orbán Güzüke) tulajdonába ment át, egyben kérjük tisztelt állampolgárainkat, holnaptól bizonytalan ideig, de minimum nyolcvan évre titkosítva a parkban szíveskedjenek baszkolódni, aludni meg minden, itt szép simán leballagnánk mind, és bevackolnánk. Miért nem hiszed el, Jóska? Vittek itt 3000 milliárdos magánvagyont is, egy árva ellenhümmentés nélkül, öcsém, bazmeg, vagy tán nem emlékszel már? Ja… és még valami. Ott, a rezsiparkokban, avagy, a kormányzati kommunikáció megfogalmazásában, a Nagy Nemzeti Közösségépítés Életterein továbbra is ugyanolyan élvezettel vágnánk pofán vagy rúgnánk le a gyengébbet, hogy a miénk lehessen a sűrűbb bokor. Vagy a puhább fűcsomó.

Értékeld:
1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (26 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

 

9 komment

  1. L70c szerint:

    Szerintem itt nem fogsz(fogunk) senkit eldőlni látni, sem a fal előtt, sem máshol. Még gyüjtögetnek néhány évig, aztán leváltják őket, és esetleg folytatódik ugyanez.. Ki….ott bírkák vagyunk, meg is érdemeljük..ezeket..

    • Boda Kapitány szerint:

      Én nem is szeretnék látni eldőlni senkit, továbbmegyek, én még azokat a nyomorultakat se szerettem volna… Sokkal kíméletlenebb egy életfogyt, de ebbe most nem mennék bele. Néhány komoly megdőlést sokkal szívesebben élnék át, a megfelelő büntetési tételek kiosztásával egyetemben…

  2. Tüske Hajnalka szerint:

    Pár nap “jobb” levegő, és máris a szokásos vagy, Andriska… Ugyan nem eszegetünk egy tálból cseresznyét, ami a politikát illeti, de ez nem is baj. Ami Cauciescut illeti ( nem tuti, hogy így kell írni, de nem nézem meg) : én a bűnösöket nem halálra, hanem utcai életre ítélném, hosszú távon. Legyen akár életfogytiglan. A börtönök túl kényelmesek. Más: “okos Lázár János” simán lehülyézett mindenkit, aki nem szedte meg magát, a “Főbácsi” pedig nem tartja vagyonosnak magát. Ha ő mondja, az biztosan úgy is van. ;) A fűtésről… Nem muszáj izzadni a lakásban. Ingyen energia is van, amit régen pénzért vettünk meg, gondolom, világos, hogy miért? Miért ne használnánk a gázmotorokat ebben a dübörgő gazdaságban???

    • kroonstadt szerint:

      a Vasmű állítólag 1 Forintért ajánlotta a meleg víz köbméterét a városnak,-mert nekik az is biznisz lett volna,hogy nem nekik kell lehűteniük a melegvizet a technológiájukhoz. persze ez egyszer rég lehetett.

  3. kroonstadt szerint:

    remek írás.
    már kár is mondanom,hogy szívemből szóltál. -érezni ahogy megy fel benned a paprikás hangulat,-ahogy bennem is amikor ezeknek a tetveknek a dolgait olvasom.

  4. Hatlövet szerint:

    Ááááá András már megint rosszul látod a dolgokat.
    :D :D :D :D :D

    Egyre inkább azt érzem, hogy pár embernek itt is el kéne dőlni a fal előtt, hogy a többi értékelni tudja hogy csak tényleges életfogytot kap…….ha visszaszolgáltatja az eddig ellopott milliárdokat.
    Ha nem akkor irány the wall.

    A fűtés meleg víz kérdésben jól összeszedted a dolgok lényegét. Még én sem találok hibát benne. Bár az Élményfürdőt mint a gázmotorok nyári hűtőrendszerét én nem hagytam volna ki.

  5. Tóth Gábor szerint:

    Tulajdonképpen semmi, csak megint jó volt olvasni.
    Annyitisér Janinkon én is dobtam egy hátast, basszus, ezeknek ekkora mázlija van, hogy a sokat szidott Brüsszel tálcán kínálja a magas labdát.

    Viszont a városi fűtési helyzet, főleg annak fényében, hogy a vasmű gyakorlatilag ingyen de mindenképpen überalacsony áron megoldaná az egész város fűtését és meleg vízét , az mindent visz, azért még nekem is lőhetnékem támad, mert ennyire pofátlanul hülyének tényleg nem lehet nézni az embereket.
    Vagyis de, hiszen megcsinálták.
    Volt tünti?

    Nem is lesz! Marad a NER, egy új Kádár korszak, amit szerintem csak külső segítséggel lehet majd leváltani: vagy úgy mint a Majdanon, kis titkos rásegítéssel (áááá, nem úgy volt, csak úgy magától, aham… ), vagy Trump és Putyin tényleg akkora változást hoz, aminek erős lesz a szele és elfújja aktuális kirablóinkat, helyébe téve másokat.
    Belülről ma erre semmi esélyt nem látok, ügyesen szalámiznak ezek is, mint egykor amazok.
    Fontos, hogy szerintem, meg hogy ne legyen igazam meg ilyesmi….
    :)

  6. ereszdelahajam.bp szerint:

    Tavaly valamikor Orbán Dunaújvárosban járt és a helyi majdnem független újságban láttam a képet amin a jelenlegi megmondó emberek vannak. Orbán, Cserna és Dorkota. Olyan jó volt kicsit elfantáziálni hogy ez a kép készülhetne egy bírósági tárgyaláson is. Fővádlott és segítői. Nehezen, de még el tudom képzelni hogy egyszer ezek teljes vagyon elkobzással hosszú időre bevonulnak a börtönbe. Én ezt szeretném. Várok. Itthon, szomorúan és elkeseredetten. Talán addig csak az új Orbáni levél fogja tartja bennem a lelket.

  7. gaszton szerint:

    Mondjuk személyes kedvencem, a karácsonyfaelszállítás még mindig mocorogtat, ma, január 23-án végigsétálva a belváros egy részén, mindenfelé árva karácsonyfákat látni, ráadásul, ahogy kérték, a kukák mellett. A múltkor még a Nagy Városi Hírlapban is írta a cikkíró, hogy ezek a dunaújvárosiak az éj leple alatt mindig új karácsonyfákat telepítenek a kukák mellé. Hát nem, ezek még a régiek. Nápolyban különbül mennek a dolgok, de talán már ők is kezdik szervezni a tanulmányutakat idefelé, hogyan is kell minimális költséggel (maximális haszonnal) csinálni a semmit.

Szólj hozzá!

Töltse ki az adatokat alábbi mezőkben, és küldje el üzenetét.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


7 − egy =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz