Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


13 augusztus
1komment

Szünetmenés – V. rész

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet.

Így szokott kezdődni, de mi még mindig szünetelünk, így nem a szokásos Classic tárul a nyájas elé. Azaz mégis. Csak régebbi. Mai, ötödik felvonásunkban ismét 13 évet ugrunk vissza az időben: 2003-ból idézgetünk. Fluxuskondenzátor a helyén, szép zölden izzik, övek szorosra csatolva: gyerünk, utánunk! Vagy elénk… vagy mi… És még valami fontos a további klikkelgetés előtt: ez az utolsó Szünetmenés – ma kivégezzük. Köszönjük a türelmet! És most tessék szépen továbbhaladni… 

2003 nyarának közepén látott napvilágot nyomtatásban ez a dolgozat.

Egy BMW megállásra kényszerített egy másik BMW-t Körmendnél, kérdőre vonták az utasokat, majd megütöttek egy, az autóban ülő asszonyt.

A megállított autóban utazó család hölgytagja – a támadók szerint – félreérthetetlen kézmozdulattal fejezte ki ellenszenvét irántuk. Ahogy ez már lenni szokott, tetszenek tudni: kigyúrt, tetkós, kétgyermekes anyák általában középső ujjuk kimeresztésével szokták kezdeni a kötözködést, aztán szaporán anyáznak, majd lefejelik rémült, egymást csitítgató, szerencsétlen százhúsz kilós áldozataikat. Aki meccsre jár, unalmas századunk utolsó nagy kalandjaiban vehet részt már régóta; egy laskához gyakran elég, ha egy szórakozóhelyen „úgy” nézünk (hogy hogy, az persze behatárolhatatlan); expressz kaphatunk egy maflást, ha nem csendül kellő alázat a hangunkban, amikor kérünk vagy válaszolunk – s mostantól, úgy tűnik, a tiltott, vagy legalábbis rizikós tevékenységek közé kell sorolnunk az alkari vénák hűtését és/vagy a külső tükrök beállítását. Hétvégén ne feledjük el letakarítani a toleranciaküszöbünkre fröccsent újabb csúnyaságot: irány a bánya!

Hirdetés

Augusztusban már azon aggódtunk, vajon milyen lesz majd az önmegsemmisítő pénztárca… Íme az ehhez kapcsolódó:

A bankjegyeket megsemmisítő pénztárcát kapnak a postások.

Ez felháborító: csak most döbbentem rá, hogy ezt a bukszát valami előttem is titkos kísérlet során – már évtizedek óta – pont rajtam tesztelik! Összesítem a keletkezett károkat, gereblyézem a bizonyítékokat, s rövidesen feljelentem a posta emberkísérleti osztályát a tudtomon kívül végzett experimentumokért. A tárcát egyébként 1800 postás kapja majd meg – hogy az ország mely részén dolgozó kézbesítők kapják, arról a cég természetesen egy szót sem árult el. Nagyon helyes: ha mondjuk kiderülne, hogy Borsodban 16 postás kap ilyet, egyből az összes rosszfiú odagyűlne, hogy megnézze, miről is van szó, a postások meg naponta üríthetnék a milliókat érő hamut. Az akció egyébként a veszprémi postásgyilkosság után beindult program része: ennek keretében a posta vezetése „meggyorsította a védelmi eszközök beszerzését”. Mennyire szeretnék egyszer egy olyan országban élni, ahol mondjuk a rendőr nem csak akkor megy (mehet!) be a lakásba, amikor már a lépcsőn folyik a vér; ahol nem árvíz után építenek gátakat; ahol nem kell embereknek meghalni ahhoz, hogy valami normálisan működjön. Magyarul: ahol gondolkodnak, akiknek az a dolguk. Akár előre is.

December 6-án, Miklós napján éppen a prímszámok körül forgott minden… És ez egyben mai utolsó lövésünk is.

Megtalálták a világ legnagyobb prímszámát.

Fellélegeztem. Már azt hittem, sosem ismerhetem meg személyesen ezt a nagyszerű számot. Igaz, meg kell mondanom, nekem a legkisebb prímszám sem túl familiáris, tekintve, hogy jó két és fél évtizede elég jelentékeny rés keletkezett reáltárgy-tudásom szövetén, s ezt szívós ellazulással elébb repedéssé, árokká, majd tekintélyes szakadékká szélesítettem. No, a lényeg, hogy ez a prímszám 6.3 millió számjegyből áll, ezt úgy lehet elképzelni, hogy egy picivel még a Kulcsár Baba És A Sok-Sok Rabló Rt. által elsimfölt összegnél is nagyobb. (Kulcsár szabadlábra helyezésért fellebbezett, két- három hónap múlva bírálják el legkorábban, ez megvan? Jaj, de izgulok, remélem, kijöhet…) A szám megtalálásában egyébiránt 211 ezer 2 gigahertzes számítógép vett részt pár hónapon keresztül. Smafu. Annak idején az érettségin Cs. Tibi barátom (szintén matematikai Nobel-várományos) lényegesen kevesebb időt töltött egy feladattal, amelyben végeredményként megkapta a gyök százat. Függvénytábla segítségével három oldalon át gondosan számolt, végül kijött neki a 9.99986, amit rövid gondolkodás után tízre kerekített. Hiába, már akkor is nagyvonalú ember volt…

Ennyi volt mára. A következő héten, ha minden jól megy (és hogy máshogy menne?) jön a friss, ropogós klasszikus Hétlövet Classic!

Értékeld:
1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (4 lövet, átlagosan: 6.25 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

 

1 komment

  1. Tüske Hajnalka szerint:

    És közben már elrohant tíz év? Semmi se változott azóta, talán csak néhány név.

Szólj hozzá!

Töltse ki az adatokat alábbi mezőkben, és küldje el üzenetét.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


9 − öt =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz