Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


Archive for március, 2016

26 március
14komment

Önkormányzati jutalomjátékok

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (32 lövet, átlagosan: 6.72 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizenkettedik kiadásában merész íven indulunk meg, nem cicázunk, irány a Hold, mégpedig nem csak egy-két kerülésre! A NASA vezető munkatársai ugyanis azt állítják, aprópénzből be lehetne rendezni ott egy valóságos kolóniát, kezdetben tíz, hamarosan pedig akár száz ember élhetne az önfenntartó telepen. Ja, aprópénz, gondoltam, hogy mindenkit érdekel az összeg: nos, tízmilliárd dollár elegendőnek látszik a kivitelezésre, márpedig ez tényleg nem nagy pénz, igen, még nekünk, dúsgazdagéknak sem – hogy mást ne is említsek, például a néhány éve kölcsön kért 3000 milliárd forintos magyar magánnyugdíjpénztári vagyon bőségesen takarná a költségeket. A Hold-kolóniában természetesen az lenne a legnagyobb poén, hogy ott élve testközelből megtapasztalható lenne, mik az ilyesfajta élet igazi nehézségei, s hogy mi szükséges egy majdani Mars-telep létrehozásához. Én egyébként, szerintem, mennék: bár… a franc se tudja… Aztán: jegyezzünk meg egy sajnos alighanem meglehetősen fontos dátumot, március 22-t – ez volt az a nap, amikor Lázár “Annyitisér” János, capo di tutti capi ragyogó törvényjavaslatát (melyet, borítékolható, hamarosan el is fogad majd a Parlament), melynek lényege, hogy Orbán Viktor/a Párt/a kormány bármilyen költésről rendelkezhet saját hatáskörben, nem kell hozzá parlamenti felhatalmazás, bármiféle döntés, és természetesen hírt sem kell adni róla, továbbmegyek, még fedezetre sincs szükség, elég, ha utólag átcsoportosítják vagy megszerzik a szükséges forrásokat. Szabad rablás, ha lehetséges, még a mostaninál is intézményesítettebb formában. Forró hála és köszönet, gyűjtünk tovább, csak vigyétek. Végül a Bartók Kamaraszínház igazgatói pályázatáról ejtünk néhány szót, igazán szép történet – úgy kezdődött, hogy ketten pályáztak a pozícióra, Borsós Beáta, aki öt éve vitte, nyugodtan mondhatom, közmegelégedésre a Bartók ügyeit, és egyik kedvenc színészem, Őze Lajos fia, Áron, aki… izé… színházat keresett magának és párjának, mivel a Magyar Színház (amelynek Őze igazgatója is volt) nem kínált számukra szerződést. A szakmai bizottság 9:0 arányban Borsós mellett tette le a voksát – nem volt tehát nagy kérdés, kit nevez ki az önkormányzat a teátrum élére. Régi dunaújvárosiak persze már sejtik a választ: hát persze hogy Őzét… Holdjárás, szabirabi, színjátékok a paraván mögött. Tovább »»

Hirdetés
19 március
10komment

Lovagok kora (bolgári magozat)

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.63 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizenegyedik kiadásában, úgy gondoltam, ha nem is épp a lelkem kivetüléseképpen, de kezdjünk ma egy kissé sértődött tömeggyilkossal: immár öt éve, hogy a norvég szélsőjobboldali terrorista Anders Breivik összesen hetvenhét, többségében fiatal embert mészárolt le Utoya szigetén. Egy évvel később 21 év börtönre ítélték – ez van, Norvégiában ez a maximális büntetési tétel, semmiért nem kapható több, igaz, a büntetés hosszabbítható, amennyiben úgy ítélik meg, az érintett továbbra is veszélyt jelenthet a társadalomra. Márpedig ha valaki, hát szerintem Breivik kétségkívül komoly veszélyt jelent, míg csak él. Most azonban ő perel: a norvég államot, amely szerinte embertelen bánásmódban részesíti – egyebek mellett elpanaszolta, hogy a kávéját hidegen kapja, nincs elég vaj a kenyéren, és nem kaphat hidratáló krémeket. Nem vagyok épp egy vadállat, de azért ez egy manósapkányit tényleg sok… De azért az se kevés, hogy az e hasábokon épp a múlt hetekben emlegetett egyik kedvencem, Bencsik “Kaméleon” András “kiemelkedő színvonalú munkájáért” a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést vehette át. Na most jött el az ideje, azt hiszem, hogy kifejtsem kicsit, miért is kezdem még a Kádár-rendszer végénél is jobban rühellni ezt az egész… hogy is mondjam szépen… teszem azt, lófaszt, az összes vákuumfejű barlangostest-sejtjével egyetemben, lassan mindenestől. Röviden egyébként azért, mert például lehet, hogy Czinege elvtárs, honvédelmi miniszter építtetett magának egy kacsalábon forgó villát, meg zebrára vadászott Sződligeten – de legalább szépen, jó tolvaj módjára elkussolt, és nem csesztetett heti öt alkalommal az irgalmatlan lábszagú baromságaival… Végül egy kis március, idus, meg minden: nem nekem jutott ugyan eszembe, de amikor a barátom eszembe juttatta, egyből eszembe jutott, hogy ez talán a harmadik év, hogy nincs “szabad asztal” – azaz nem ülünk össze egy estére a Pintesbe, mi, sajtóhangyászok, nemre, hajszínre, lábméretre és italfogyasztási szokásokra való tekintet nélkül, mind. Pedig hosszú-hosszú éveken, évtizedeken át elképzelhetetlen volt a március 15. enélkül a ragyogó hagyomány nélkül. Igaz, hol van már az a Pintes, hol szegény Feri, hol az a pogácsa – és hol vagyunk mondjuk mi… és hol az úgynevezett sajt, ó… Kiéneklés odabe: fáradjatok. Tovább »»

05 március
10komment

Matolcsy bácsyék picit ráemelnek

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (31 lövet, átlagosan: 6.90 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt éves rovatunk kétszáztizedik kiadásában vonatozunk egy kicsit: a dobbantónk az a jelentéktelennek tűnő hírecske lesz, mely szerint fapados vonatot indít egy társaság, a francia-belga érdekeltségű Thalys, Párizs és Brüsszel között. A legszerencsésebbek akár 19 euróért tehetik meg a 315 kilométeres távot – a Thalysnak egyébként van már vonata, ami ezen a viszonylaton fut, annak egy teljes órára és még huszonkét percre van szüksége a célba éréshez: a fapados olcsó áraiért az idejükkel fizetnek a spórjóskák, az ötvenhárom perccel lassabban ér oda, mert a régi pályát is használnia kell itt-ott. Két és egy negyed óra – tűrhetetlen, 315 kilométerre, még a 150 kilométeres átlagot se sikerül hozni. Nálunk viszont, különutas megoldásként, robog tovább a Viktoria-expressz, most épp Szekszárdig hosszabbodik a vonala, mert ígérőkörúton ott járt az ötletgazda. Sebaj, Tóbiás, nekünk, a gemenci erdőn át ez is megfelel, majd nézgelődünk. Csak muszáj vagyok pár szóban megemlíteni Matolcsy mesterék legfrissebb zseniális húzásaiból egy párat: 250 milliárd forintnak (nem tétel) ismét búcsút inthetünk a jelek szerint, mert kiderült, néhány tudományos munkatárs, például Kósa mufti már el is magyarázta szépen, a mi szintünkön, hogy a közpénz, ha alapítványba sodródik, elveszíti közpénz jellegét. De nem csúnya az a visszafogott mérték sem, amellyel az MNB élmezőnye megigazította a fizuját – a korrektség kedvéért meg kell hagyni, a mester magának szabta a második leggyengébb rátát, beérte 110 százalékkal, így a szánalmas 2.37 millió helyett immár ötmilliót vesz fel havonta, ha ugyan eszébe jut: a bank fb-tagjainak tiszteletdíja 275 százalékkal emelkedett. Szépen játszikálnak a pofonláda fedelével nagyjaink – egyszer csak sikerül felpattintani, a magam részéről alig várom. Talán említettem már, Boda sr. áprilisban szerényen betölti a kilencvenedik tavaszt – naná, hogy öröm a köbön, az igazán érdekes a dologban, hogy igazából kutya baja, mondjuk hogy öt gyógyszert szed reggel-este, de igazából még azok a pirulák se valami komolyak. Na de kilencven év, ugye tudjuk, sok egyéb tényező mellett mivel jár ez együtt: állami megbecsülés, felköszöntés, például – nem ám csak családilag, de a legmagasabb szinteken, hoppá. Például kijönnek az önkormitól, leggyakrabban az idősköszöntésügyi szakpolitikus, aztán újságcikk meg fotó is lesz az ingyenes nyolcvanmillásban. Hát ja… Öhm… Na… Szóval vannak gondok – de túllendülünk ezen is, meglátjátok. Ha beljebb lapozzátok magatokat. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz