Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


06 június
11komment

Lőrinc barát, a gázos

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhetvenkettedik kiadásában meglepő fordulatok utáni még meglepőbb fordulatról számolok be a FIFA, azaz a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség háza tájáról – előbb, az elnökválasztás előestéjén a minden jel szerint évtizedek óta hótisztán működő (bűn)szervezet tizennégy rangos tisztségviselőjét vitték el, egyenesen a szállodai szobájukból, bilincsben, ám ez a fordulat kevésnek bizonyult ahhoz, hogy az elnök, Sepp Blatter visszalépjen. Annak rendje és módja szerint másnap újabb négy évre meg is választották, aztán négy nap múlva mégis lemondott: azóta állítólag már az FBI kérdezgeti erről-arról. A korábban letartóztatott alvezérek a hírek szerint azon versengenek, ki márthatja be előbb Blattert – akinek sikerül, így talán nem húsz, csak tizenöt évet kap majd. Orbán Viktor facebook-oldalán ez a bejegyzés található egy Blatterről szóló íráshoz fűzve: “További jó munkát, Elnök úr!” Nos igen, végül is a zacskóhajtogatás is munka. Örömmel olvastam aztán a héten azt is, hogy a hatóságok nem indítottak nyomozást Lőrinc barát vagyoni helyzete miatt – Mészárosra Tényi István hivatásos feljelentő, egyébiránt fideszes politikus, egykori tanár, igyekezett ráirányítani a rendőrség figyelmét. Még ő sem járt sikerrel. A rendőrség állásfoglalása szerint ugyanis annak, hogy valakinek saját bevallása szerint 80 millióval csökken a megtakarítása, “számos oka lehet, amely bűncselekmény gyanújának megállapítására nem adhat alapot”. Nagy mondat, barátaim, nagy mondat: meg is vizsgáljuk szépen odabent az egészet. A végén pedig beszélgessünk újra kedvenceinkről, az állatokról – nem, nem politizálunk, rendes kisemlősök lépnek a színre, méghozzá nyestek. Egy roppant kedves kis család lakik a Volán-telepen, ahol nb. cégem dunaújvárosi érdekeltségű autóbuszai várakoznak/alszanak: mivel autóval járok munkába, azt szépen ott hagyom a parkolóban – nyest barátaim legnagyobb örömére, mert érezhetően nekik is nagyon tetszik a típus. Hogy milyen mókás dolgokat eszelnek ki az állatkák, odabent elmesélem – és persze ötleteket várok már megint, hogyan lehetne rábírni őket, hogy valami mással szórakozzanak… 

Hirdetés

* Megválasztása után lemondott a FIFA elnöke, Sepp Blatter.

Komolyan mondom, érthetetlen: hát az utolsó hótiszta embernek is távoznia kell a hótiszta futballból??? Igazán nem tudom, miért nem lehet megérteni, hogy a FIFÁ-nál az elmúlt húsz évben semmifajta visszaélés nem történt, ha pedig netán kiderülne (kiderült), hogy mégiscsak volt itt-ott pár kisstílű, alig néhány száz millió dolláros, azaz szóra se érdemes kenőcsözés, miegymás, az teljesen egyértelmű, hogy Blatter bácsi nem tudott róla. Ő csak ücsörgött az irodájában, szépen irányítgatta a munkatársait, tárgyalgatott, akivel kellett, reprezentált, ám mindenkor csak a hatályos jogszabályok teljes körű betartásával. Amikor pedig egy kis szabadideje volt, tükör előtt gyakorolta, hogyan kell csodálkozó arcot vágni, amikor valamelyik beosztottja megdől – mert ilyenkor Sepp Blatter, az évszázad túlélőművésze, nagyobb talán még Schmitt Pálnál is, mindig roppantul csodálkozott: Miiiii? Korrupcióóóó??? Lenyúlt pénzek??? Óóóó… Hát ez hihetetlen… A jelek szerint ő a világ legnaivabb elnöke, aki soha semmiről nem tudott, s az elmúlt évtizedekben százszor húzta ki a fejét a hurokból, mindent megúszott. Azaz, mostani állás szerint talán csak majdnem mindent, de majd meglátjuk. Ha egyébként valóban úgy lett volna, ahogy a színjáték mutatta, hát akkor meg épp azért illett volna már az első esetnél lemondania – ha ennyire sejtelme sincs róla, mi folyik a manézsban, ahol ő az istállómester, elég nyilvánvalóan alkalmatlan a beosztására. No, mindegy, ne filozofálgassunk feleslegesen, van elegendő történés, amiről beszélhetünk. Tisztújító kongresszusra készült a FIFA – ami, mármint a tisztújító azért viszonylag komikus elnevezés, tekintettel arra, hogy Blatter 1998 óta vezette a céget, és igazából nem sok minden utalt rá, hogy bármilyen okból is szeretne hátrébb lépni. Aztán az elnökválasztás előestéjén tizennégy rangos FIFA-tisztviselő csuklóján csattant a króm karperec – egyenesen az elegáns zürichi szállodából vitték el őket: Blatter természetesen nagyon meglepődött, hogy ilyesmi megtörténhet, egyebekben viszont a szeme se rebbent, másnap minden további nélkül meg is választották. Aztán eltelt négy nap, és Sepp mester mégis lemondott – a hírek szerint azóta már az FBI kérdezgeti erről-arról. Mellesleg nem babra ment a játék – nagyon súlyos milliárdokról van szó, no meg jó húsz évekről, amiket az érintettek között kioszthatnak. Szintén a hírek szerint most azon megy a verseny a már zár alatt lévő munkatársak között, ki tudja jobban/mélyebben  felnyomni Blattert – az ügyesebbek talán kikavarhatnak maguknak némi enyhítést. Évekkel ezelőtt egyébként volt valami belső-afrikai FIFA-küldött, nyilván ő is megkapta a havi tízezer svájci frankját, de úgy érezte, lehetne még egy kis föle a bulinak: eladogatott pár FIFA-tiszteletjegyet az aktuális vébére, tudom is én, kétszáz dodóért, aztán ő persze bebukott és kirúgták. Piti kis senkiházi volt, az ilyenekből soha nem lesz élvonalbeli játékos. Ha eladott volna ötvenezer jegyet, hamisat, hárommillió dollárért, na, az megint más, hamar felfigyeltek volna a tehetségére, egy éven belül alelnök… Szép játék a futball – és igazából csak a mértékek mások: ha az NB VIII-as Mezőbarázda elleni győzelemre van múlhatatlan szükséged valamiért, elég, ha két jó kakast vagy egy szép gömbölyded birkát bedobsz a csapatbusz aljába; ha viszont mondjuk vébét akarsz rendezni, szépen átutalsz háromszázmillió dollárt a megfelelő számlára… És hát akkor, mint rendesen, most is a végére hagytam a habos falatot: a mi kis Szepink, a szintén bukhatatlannak tűnő miniszterelnök úr, akinek születésnapjára minimum hálaadó istentisztelet jár, a múlt héten, remek ütemérzékkel facebook-oldalán kommentált egy Blatterről szóló cikket: “További jó munkát, Elnök úr!” – Elnök úr… hú, de baromira idegesítenek amúgy is ezek a nagybetűs nyalások, hát miért nem egyenesen ELNÖK, az még tisztelettudóbb, gondolom, na mindegy. Szóval jó munkát… hát igen, gondolom, meglesz, ugye el lehet ott bent is foglalnia magát az embernek… Azt pedig erőteljesen remélem, hogy egy napon Blatternak is lesz módja ugyanebben a szituációban ugyanezt az üzenetet visszaküldeni a kis barátnak… Aki egyébként éppúgy nem tud semmit a rá bízott cég, a valamikori Magyar Köztársaság belső ügyeiről, azaz éppúgy ezt igyekszik eljátszani, mint nagyszerű, makulátlan példaképe…

* Nem nyomoz a rendőrség Mészáros Lőrinc vagyoni helyzete miatt.

Ismét a szerkesztettség látszatát igyekszem kelteni: szerintem ugyanis érdekes következtetésekre juthatunk, ha most a Blatterrel kapcsolatos történéseket hazai mezőre vetítjük. Történt tudniillik, hogy a beszédes nevű Tényi István, foglalkozására nézve hivatásos feljelentő, egyébiránt fideszes politikus, Mészáros Lőrinc, foglalkozására nézve Miniszterelnöki Barát két ügyében tett feljelentést. Tényi különösnek tartotta egyrészt azt a tényt, hogy – saját vagyonnyilatkozata alapján – Lőrinc barát betéti megtakarítása egy év alatt különösebb indoklás nélkül 80 millió forinttal csökkent, másfelől azt is aggályosnak vélte, hogy a bevallásban nem szerepel Mészáros oroszországi cége, a Magyar Kft. Hadd vessek valamit előre: szóval szép, szép ez a nagy keménység és feljelentősdi, Mészáros esetében engem mégis arra emlékeztet, mint ha valakit, aki részegen, kétszázzal, az autópályán szembe haladva tömegkatasztrófát okoz, végül azért jelentenének fel, mert nem volt bekötve a biztonsági öve… amivel csak azt szeretném mondani, hogy 80 millió ebben az ügyben csipcsup cseppecske az óceánban. Na jó, a semminél azért ez is kétségtelenül több, ráadásul jól látható belőle, itt bizony nincsenek érinthetetlen emberek. Na ja, mindjárt látjuk is. Megtörtént hát a feljelentés, a rendőrség pedig árgus szemekkel megkezdte a vizsgálódást. Az első kérdésben azért utasították el a feljelentést, mert “nem sikerült megszerezniük” Mészáros 2014-es vagyonnyilatkozatát (tény, ami tény: abban az évben, komoly sajtónyomásra Mészáros végül közzétette vagyonnyilatkozatát a felcsut.hu oldalon, sőt, az átlátszó.hu munkatársai, igaz, lezárt borítékban (!!!) meg is nézhették, ám azóta a nyilatkozat már nem található az oldalon), így aztán nem volt mivel összevetniük az ideit. Bizony, vannak nehézségek az oknyomozói munkában, barátaim… Ráadásul, emeli fel bölcs mutatóujját a hatóság (csatoljuk be az öveket, kérem, nem szeretnék balesetet), ha valakinek 80 millával csökken a megtakarítása, annak számos oka lehet, számos oka lehet, így ez önmagában “bűncselekmény gyanújának megállapítására nem adhat alapot”. Nos, ha valami, hát ez fontos állásfoglalás – nyilvánvaló, hogy minden magyar állampolgárra egyformán vonatkozik: ha tehát én valamikor, valahol, valamilyen furfanggal netán elsíbolnék az adóköteles jövedelmemből mondjuk négyezer forintot, teljes joggal hivatkozhatok a lex Lőrincre, mert négyezer forint eltűnésének ugyebár számos oka lehet, amely bűncselekmény gyanújának megállapítására nem adhat alapot, köszönöm, akkor mennék is, nem, nem kérek kávét. Meglehet persze, hogy bizonyos általam nem pontosan ismert körülmények miatt az ilyen esetekben kissé másképpen működik négyezer forint, mint nyolcvanmillió, nem is beszélve nyolcvanmilliárdról – de az elvi lehetőség legalább megnyílt. Ja, jut eszembe, az orosz cég, tudjátok, a Magyar: hát azzal meg az van, hogy, képzeljétek, nem sikerült megszerezni a cégkivonatot, így nem lehetett meggyőződni róla, hogy az interneten elérhető “ciril betüs, hiányos, valószínűsíthetően cégnyilvántartási adatok” hitelesek-e. Kutya legyek: ebből is kivágták magukat betyárosan – nem sikerült, hát nem sikerült. Komolyan, mintha a saját adóellenőrzésünket látnám, amikor behívatnak és minden egyes fecnit be kell mutatni harminc évre visszamenőleg… A legközelebbinél szerintem mondjuk azt össznépileg: szerezzétek be, ami kell, hagyjatok már nekünk békét. Ja, hogy ahhoz barátnak kéne lennünk? Na, ez a semmiség ment ki a fejemből: hiába, kánikula van.

* Van egy rajongója az autómnak – csak az a baj, hogy négy lába van.

Merthogy nyest az istenadta, és – az én fogalmaim szerint legalábbis – nem teljesen rendeltetésszerűen használja a járművet. A buszok, amikkel naponta mozgolódok, a Volán-telepen állnak a pihenők idején és éjszaka, tehát autóval járok munkába, ami a kényelem mellett azért is fontos, mert elő-előfordul, hogy otthon felejtek pár apróságot. A minap például alaposan felkészültem otthon: szemüveg, toll, zseblámpa, papírok, telefon a táskámba… oké, minden rendben. Odakint beállok a parkolóba, kiszállok, elsétálok a buszig, nyitom az ajtót… hohó… nyitnám az ajtót – hát mindössze a kulcsot felejtettem a másik nadrágban, abszolút nem vészes, az indulás előtti teendőkre szánt idő természetesen szépen kiszámolva, na jó, némi rátartással – az épp jól is jött, hogy ne kelljen kapkodni, busszal rohanni ugyanis se nem elegáns, se nem célszerű. No, tehát naponta megállok a parkolóban – mint időközben már kiderítettem, egy teljes nyestcsalád vadász- és felségterülete a Volán-telep és tágabb értelemben vett környéke: amikor a nyestek meglátnak a bokorból, már dörzsölik a tenyerüket, “Megjött…”, súgja Nyest apó Nyest anyónak, miközben az gyengéden ura vállára hajtja kis golyó fejét, és szelíden rámosolyog a gyerekekre, szép család, gondos apa, nem iszik, nem dohányzik, de azért minden férfinak kell valami kis őrült szenvedély. Nyest apóé az én autóm. Hála a sorsnak. Kiszállok, bezárom az autót, hátulról kiveszem a táskámat, bemegyek a buszhoz, a regula szerint ellenőrzök mindent, aztán elindulok az aktuális menetre, az ablakból, a parkoló mellé érve még egyszer ránézek az autóra, minden rendben, aztán kifordulok az útra és eltűnök a látóhatáron. Ebben a szent pillanatban bújik elő a nyest a bokorból. Nem siet, négy teljes órája van, és nem is izgul, úgyse zavarhatja meg semmi a Nagy Szeánsz kivitelezésében. Ha jönnek, egy percre bebújik az autó alá, de még az se mindig szükséges, úgyse éri utol senki, még ha kergetné sem. A nyest legelőször is keres egy jó sáros pocsolyát: soha nem menne fel máshogyan a fekete autóra – kitartó állat, ha egy órát kell kajtatnia a mocsárért, egy órát kajtat, ebből nem enged semmiképpen, még a legnagyobb aszály idején is megtalálja a szükséges mennyiségű sarat. Megmártózik, alaposan összekeni magát mindenhol, ha távolabb van a sártócsa, szerintem egy kis tarisznyában még hoz is magával egy fél kilót, nehogy megszáradjon, mire visszaér: most már fel lehet kaptatni az autóra. A motorháztetőre ugrik fel, ott a legalacsonyabb, gondolom, aztán a szélvédőn felkaptat a tetőre, utána lejön, még egyszer, majd még egyszer. Kicsit csúszik a sáros kis praclija, sebaj, jobban is mutat így. Kicsit megszemlézi a csomagtartót is, minden rendben van-e, aztán, amikor mindenhol volt már egy kicsit, leugrik, és elmegy vadászni. Fog egy egeret vagy egy patkányt, netán gyíkot, de nem ott eszi ám meg, ahol elkapta, á, egy frászt: igényes állatkának szép környezetben jobb az étvágya – minden zsákmányt gondosan elhoz az autóig, aztán felcipeli a tetőre, ott aztán szépen kifilézi, s a nagyját elfogyasztja. Jó, egy picikét fröcsög a vér, ez meg az, a foltok időnként egészen művészi elrendezést mutatnak, persze lehet, hogy csak belemagyarázom. A csontokat, egyéb használhatatlan maradékot ügyesen elrendezgeti, tiszta munka. Ebéd (vacsora, uzsonna, reggeli) után összegömbölyödve alszik egy picit, a sárnyomokból látom, aztán, mivel tudvalevőleg elég gyors az emésztése, odakucorodik az ablaktörlő tövébe, a motorháztetőre, és elegánsan megformálja véleményét a világról. Jó, nem mondom én, hogy olyan égrengetően nagy az output, de azt se állíthatom, hogy észrevehetetlen. Olyan… izé… pont jó.  Mindezzel együtt eszem ágában sincs panaszkodni, hiszen tudom, ha a fülébe jutna, nem örülök neki, hogy ebédlőnek meg budinak használja az autóm, elkezdhetne ő más nyelven is beszélni – ha igazán nekilendül, egy félóra alatt átrágja egy autó teljes kábelkorbácsát, amiből azért kialakul pár apróbb probléma; és azt is tudom, a fékcsöveket is szívesen babrálja, abból is volt már néhány mókás eset. Úgyhogy csendesen tűrök. Suszter mester, aki nálatok valamivel előbb olvassa ezt a szöveget, már tegnap, sms-ben küldte a tuti megoldást – egy korábbi autójukon rágta szét egy (osztrák) nyest a kábeleket, s akkor a szervízben kapták a tippet, idézem: “Menj el egy fodrászhoz, kérj hajat! Gumizz össze egy adag hajat, és celluxszal ragaszd a motorháztető alá! Több csomagot is készíthetsz.” Oké, meglesz. És hogy kívülről is teljesen le legyek védve, egyes fúróval kilyuggatom a teljes karosszériát, s elvégzem a teljes hajbeültetést az egész autón… Már csak azt kell kitalálnom, szőke, vörös vagy fekete legyen a kicsikém…

Értékeld:
1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (14 lövet, átlagosan: 6.93 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

 

11 komment

  1. Csathó Gábor szerint:

    Kedves András!Dagad a mellem a nemzeti büszkeségtől!Van korruptabb szervezet,mint Orbán Viktor családja,barátai,politikustársai és üzletfelei!Na jó,holtverseny…

  2. d.edo szerint:

    Sajnos tuti tipp nincs nyest ellen. Mi már próbálkoztunk kutyaszőrrel a motorházban sőt körben a kocsi körül. Aztán volt kocsi alatt lámpa, rádió szólt alatta. Esélytelen. Megszokja és támad. :)

  3. Juhász Maxim szerint:

    Kedves Boda úr!
    Szomorú, fátyolos könnyekkel olvastam vègig nyestekről szóló írását. Sajnos Európát, így hazánkat is èrinti a felvetett problèma, amelyre határozott ès cèlzott válaszokat kell adnunk. De van megoldás! Cègünk több ève foglalkozik nyestek ès egyèb rágcsálók vègleges távoltartásával, amelynek hatèkonyságát a Nyestek Világszövetsège is elismeri. E rendszer működèsi elve könnyes egyszerűsègèben rejlik; az esztètikumban! Üzletünkben számos nyestűző ázsiai szagostáska közül válogathat, amelyek a gèpjármű különböző pontjaira kihelyezve (motorháztető, csomagtèr stb.) nemcsak a rágcsálókat, de nagy biztonsággal a tolvajokat is távoltartja.
    Amennyiben ajánlatunk felkeltette èrdeklődèsèt, kövesse az orrát ès keresse fel szaküzletünket.

    Maradok tisztelettel:
    Chemotox Xavèr
    ügyvezető-igazgató

  4. OregHal szerint:

    … meg kell követnem a szomszéd nyolc macskáját: eddig azt hittem, hogy ők mászkálják össze minden éjjel az autóimat sáros manccsal. Ezek szerint nekem is van nyestem…
    :-(

  5. Hatlövet szerint:

    Igen a FIFA-nál láthatóan minden a legnagyobb rendben van, csakúgy mint a MPB-nél (Magyar Paralimpiai Bizottság).

    Szakmát tévesztettél András, ha gázszerelőnek mész lehet téged sem vegzálna a NAV.

    Arra vigyázz, nehogy feldühítsd azt a kis nyestcsaládot, mert lehet hogy egyszer arra érsz haza, hogy megették azt a kis vászontetős autót. :D

  6. Green szerint:

    HA NYESTORSZÁGBA JÖSSZ, NEM VEHETED EL ,A NYESTEK MUNKÁJÁT

  7. Kovács Csaba István szerint:

    Ezt a kis rakoncátlant éppen 3 éve sikerült elkapni a padlásunkon. A társai persze azóta is meg-meg jelennek…
    Sajnos felnövekedését nem tudtam napról-napra nyomon követni, mert a Duna másik oldalán engedtük szabadon.
    https://youtu.be/-LWE-OtgGZY

Szólj hozzá!

Töltse ki az adatokat alábbi mezőkben, és küldje el üzenetét.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


öt − = 3

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz