Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


02 május
7komment

A harmonikus bioenergetikai rezgések fontosságáról

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizennégy éves rovatunk mai, e helyütt már százhatvanhetedik kiadásában bemutatom nektek Grigorij Grabovojt, kazah származású “tisztánlátó szellemgyógyászt”, akinek tevékenységében sok százezren hisznek mélységesen. Grabovoj immár évtizedek óta gyakorolja tevékenységét, s akárcsak kollégája, a horvátországi Braco (aki csak kiáll egy mezőre és távolba néz, miközben sok ezer híve gyógyul, bármilyen betegségből, pusztán e tekintettől), ő is eljutott az ezotéria bázisáig: legújabban csak számsorokat tesz közzé, s ha a kedves kuncsaft ezekre megfelelően koncentrál, bármi lehetségessé válik. Tessék: 19751. Ha beteg vagy, bármi is a kór, már meg is gyógyultál. Hapci. 19751. No hapci. Nos, minden, amit tudni érdemes Grigorijról, kicsit beljebb. Kegyetlen gyilkosság áldozata lett egy kaposvári nemzeti dohánybolt fiatal eladója: a tragédia több komoly hullámot is vetett. Orbán Viktor lábujjhegyre állva ismét feljebb tornázta kicsit a gusztustalansági magasugróegység lécét, amikor az eset nyergébe pattanva, pár száz reménybeli szavazatért, elkezdte skandálni a halálbüntetés visszaállításának szánalmasan szomorú versét – némi nyökögés után sajnos még a “köztévébe” behívott, nyilván megbízhatónak hitt szakértő is kénytelen volt bevallani, a halálbüntetésnek semmiféle elrettentő ereje nincsen… És egy másik hullám: a nagyszerű dohányboltok még nagyszerűbb fóliázása, ami miatt valósággal kódolva volt valami ilyesfajta szörnyűség – természetesen egyetlen törvényalkotó sem érzi, hogy bármiféle – természetesen csupán elvi értelemben vett – felelősséggel tartozna a kaposvári gyilkosságért, mindenki félredumál, magyarázkodik, szembe hazudik, ahogy megszokhattuk. Nincs nagyobb veszély az ifjúságra, mint ha meglát egy doboz Marlborót a polcon, mondják ezek a szent emberek. Mennyire hihető ez is… És végül: ma, azaz pénteken este, ne kérdezzétek meg, miért, megtekintettem a tévében egy futballmérkőzést, a Paks otthonába a Honvéd látogatott el, fantasztikus élmény volt. A pályán történtek nem igazán zavartak a gondolkodásban, eljátszottam hát a gondolattal, mi lenne, ha mondjuk én dolgoznék úgy, ahogyan a hazai futballisták. Egy mágikus, misztikus, buszos utazás, persze szigorúan fejben – természetesen a főnököm szakszerű nyilatkozataival spékelve. Fáradjatok beljebb: azaz, bocs, most jut eszembe, nem kell ide már betű, kristálytisztán látok, úgyhogy 8139998.

Hirdetés

* Százezrek, ha ugyan nem milliók követik világszerte Grigorij Grabovoj tisztánlátó “tanait”.

Grabovoj tanítása szerint, tessék jól figyelni, nehogy lemaradjatok valamiről, szóval szerinte, idézem az index cikkéből, ”minden betegség, illetve úgy általában minden rossz dolog mögött az áll, hogy megváltozik az ember harmonikus bioenergetikai rezgésformája. Ezt azonban könnyedén helyre lehet állítani egy tudati technológiával: az adott problémára kifejlesztett számsorra kell koncentrálnunk, aminek hatására a szervezet visszahangolódik a számok szabályos rezgésére, vagyis az egészséges állapotra.” Oké. Akkor most nézzük: 3887669 – vagyis e szám segítségével elmulasztottam a rám törő édességvágyat, és tessék, most, este nyolc körül nem is mentem el a Marcipán cukrászdába felfalni egy mákosguba-szeletet, egyrészt mert sajnos már zárva van, másrészt szerencsére délben volt annyi eszem (5992257), hogy beszereztem egyet, amit most jóízűen elfogyasztottam, de nem fogok hízni tőle, mert 6649901. A minden élethelyzetre megfelelő választ adó számok szakszerű kifejlesztése azonban nem az egyetlen dolog, amiben Grigorij barátunk büfé. Kezdjük jó magasan: hinnétek-e például, hogy képes emberek feltámasztására? Ugye hogy nem: hát pedig de, nagyon is de, az okosság csupán annyi, hogy a szerény ezer eurós (!) tiszteletdíj fejében csak a kedves megjelölt elhunytak lelkét kelti új életre, egy másik testben, valahol, valakiében, a részletek sajnos nem ismeretesek. Arra nem sikerült választ kapnom, hogy annak a bizonyos új testnek a gazdája mit szól a kényszerű társbérlethez, gyanítom, Grabovoj szemrebbenés nélkül azt mondaná, ez a skizofrénia. Egy moszkvai újságíró 2006-ban kísérletképpen életre keltette Grabovojjal a nem létező bátyját – és tessék, ő még ezt is meg tudta csinálni, két perc koncentrálással (és persze az ezrest le kellett szurkolni…). Ebből azért botrány lett, Grabovoj (aki akkoriban heti két ilyen feltámasztós szeánszot tartott, átlag ötven ember számára…) beperelte a sztorit lehozó újságot, aztán elszúrta, mert elkezdte azt hangoztatni, hogy elindul a következő elnökválasztáson – na, ez Putyinlandban elég komoly baki, nem sokkal később kapott is 11 évet, amiből végül csak kettőt ült le… Az orosz tisztánlátó azóta telt házas tanfolyamokon (az itthoniak 80-100 ezer forintért látogathatók…) adja tovább hatalmas tudását, és elképesztő módon hódít az interneten is, ahol követői egymásra licitálva számolnak be róla, miféle válogatott csodákat éltek át a varázsszámok alkalmazása során. Komolyan mondom, csak úgy pezseg bennem az irigység, mindjárt csillapítom is egy picit (57764983… basszus, elütöttem egy számot, a francba, kihullott a szemöldököm… 57764982, na… így már oké..), szóval iszonyatosan irigylem Grabovojt, aki ugyanúgy eljutott a csúcsra ebben a szép szakmában, mint bizonyos Braco Horvátországban: utóbbi kiáll a hegyoldalba, és néz. A kezét nem emeli fel, érted, egy szót nem szólt még soha nyilvánosan, mégis ezrek meg ezrek zarándokolnak hozzá, ő meg nem bánja, időről időre kilép a verandára, fehér ruhában van, aztán beleáll, és csak néz, néz, csak néz, és hüpp-hüpp-hüpp, mindenkinek megoldódnak a gondjai. Grabovoj ugyanígy eljutott a művészet gyökeréig ezekkel a számokkal: csak közbevetőleg mondom, egy 2013-as felmérés szerint csak az oroszok évi 8000 milliárd forintnak megfelelő rubelt fordítanak boszorkányok, jósok, látók különféle szolgáltatásaira; és még közbevetőlegesebben jelzem, hogy Grabovoj könyve, a három kötetes (!) Számatlasz (!) 29 ezer forint… Számatlasz… három kötet… komolyan… külön tisztelem érte, hogy nem röhögi el magát folyamatosan… Ja… és baromira irigykedem még: azokra, akik tényleg elhiszik, hogy egy tizenöt jegyű szám papírra vetésével megoldhatják minden problémájukat, bújukat-bajukat… Na… tudom, utánlövés, de egy próbát akkor is megér: jövő héttől délutánonként kettő és négy között csak simán gondoljon rám, aki jót akar. Ugyanitt korábban elhunyt aranyhörcsögök, japán táncoló egerek, neonhalak és hullámos papagájok feltámasztását (egyelőre) tíz eurós egységáron vállalnám…

* A “halálbüntetés napirenden tartása” lett az új csodaduma.

A gusztustalanság új csúcsait is sikeresen ostromolta meg a Párt és a Vezető: egy kegyetlen, nagy közfelháborodást kiváltó gyilkosságba kapaszkodtak bele nem kevésbé kegyetlenül – a múlt héten Kaposváron, egy trafikban öltek meg egy fiatal eladót, mire Éber Viktor, a fej nélküli lovas haladéktalanul az eset nyergébe vetette magát, s néhány új szavazat reményében, no meg a Jobbik sajnálatos előretörését fékezendő, legott be is lengette az új varázsigét. Napirenden tartani a halálbüntetést. Ez igen, jó kis kőkemény, zsigerekre ható duma, megspékelve azzal, hogy a jó magyar emberek védelme a legfontosabb, ha ez a tét, nekik semmi nem számít… ráadásul kifejezetten alkalmas rá, hogy minden szinten jól elrágózzanak rajta – és ugyan kit lep meg itt, hogy 2012 novemberében még kategorikusan elutasította ugyanezt, ő szava, ő vonja vissza, oszt yonapot, ov mosolyog egy kínosat, és mehet minden tovább. Mert kell az elrettentés, mint egy falat kenyér, mert a halálbüntetés elrettent. Aham. Az m1 “híradójába” célzottan behívott, nyilván “megbízhatónak” hitt szakértőt kérdezi a médiagigász, Fábián Barna, a szokott nagy lendülettel: aztán a némi tétovázás után adott választól, miszerint nem, nem rettent el semmitől, kis hajszálrepedések keletkeznek a szemüvegén, láthatóan nem tudja, lesz-e holnap számára ezek után… Nem olyan nehéz ám megérteni: aki például öl, az nem normális – ha hirtelen felindulásból, percekre, ha előre megfontoltan, akkor hosszabb időn át, azaz nem mérlegel, nem latolgat, sajnos megteszi, és kész. Ráadásul egyre többeknek egyre kevesebb a veszítenivalójuk – szerinted mit kockáztatnak a dél-amerikai bűnözők, vagy az afrikai partok kalózai, akiket tárgyalás nélkül, azonnal lőnek agyon, inkább előbb, mint utóbb. Nagy közfelháborodást kiváltó gyilkosság – írom az első mondatban: a gyilkosságok általában jelentős közfelháborodást okoznak, ez a természetük, itt azonban van még valami, ami megfigyeléseim szerint eléggé kiakasztotta az embereket. Az tudniillik, hogy egy nemzeti dohánybolt hermetikusan lefóliázott portálja mögött tökéletesen zavartalanul történhetett, ami sajnos történt – és ezt, mármint hogy az átláthatatlan fólia valóságos felhívás keringőre, az egész trafik-őrület kezdetétől zengik-zengjük elég sokan. Mindhiába, természetesen: ha egyszer mink meghoztuk azt a törvényt, az olyan, mint valami természeti axióma, változtathatatlan, tökéletes, kristályszerkezet, és különben is, ugyan kik vagytok ti, köztahók, fizetsz, kussolsz, ennyi… Pedig volt már épp elég trafikrablás – ja, mellesleg ahhoz sem kell(ene) túl nagy ész, hogy belássuk, miért: az a forgalom, ami korábban eloszlott mondjuk ötven helyen, most három pénztárban koncentrálódik: bemegy két ember, az egyik a lábával benyomja az ajtót, a másik pont azt csinál, amit akar. Azt is elárulom, ezeknek elég kevés a vesztenivalójuk, ívesen szarnak a kamerára, és csak rajtuk áll, mennyivel érik be. Persze a törvényhozók közül most senki nem érzi magát felelősnek, kikérik maguknak: Kósa Lajos meg azt nyüszögi, senki se mondta, hogy fóliázni kell… Na ja, dehogy hazudsz… ha az eladó mondjuk szellőztetne, és résre, öt percre kinyitja az ajtót, már azért is agyonvágják, ne legyen kétségünk felőle, hogy bőven lesz olyan önkéntes leselkedő, aki bokornak álcázva magát kint áll a trafik előtt négy-tizenöt órát, csak hogy végre kiszabhassa a félmilliós bírságot. Vagy tízmillióst, mit tudom én, mit fogadtak el éjjel kettőkor, sutyiban – ja, és természetesen az eladó fizet, hát ő sértett törvényt, ugyebár, naná. Majd húsz év alatt kifizeted, bűnöző. Mert semmi nincs, ami egy gyerekre ebben a tökéletes országban iszonyatosabb hatással lehetne, mint ha meglát egy doboz cigit… Egy életre meghatározó, feldolgozhatatlan élmény… Pláne olyan említésre se méltó semmiségekhez képest, mint például naponta korgó gyomorral kelni és feküdni – mert az ilyesmi, jól látható, nem éri el morálbajnokaink ingerküszöbét…

* Megnéztem a Paks – Budapest Honvéd “futballmérkőzést”.

Tényleg van bennem némi mazochizmus, ez most már szikár, tagadhatatlan tény – szerencsére a baj nem annyira komoly, pusztán vizuális síkra korlátozódik, mindenesetre ez a körömlerágós izgalmakat hozó 0-0 elég jelentős önfegyelmet igényelt, de végignéztem, becsületemre legyen mondva. Az első félóra elteltével szegény szpíker azt találta mondani az első kókadt lövéske láttán, amit némi jóindulattal, bizonyos szögből akár kapu felé tartónak is lehetett nézni, hogy “Legalább lövés volt.” A Honvéd olasz sztáredzője valami korábbi apróság miatt a nézőtérről követte az eseményeket, helyette a kapusedző ült a padon, aki az előzetes interjúban a várható taktikát firtató kérdésre azt felelte, eggyel több gólt kívánnak lőni, mint a Paks – egyebekben mindent titokban kellett tartania. A meccset elnézve ezen nem is csodálkoztam: ki tudja, hogyan alakul, ha a Honvéd fantasztikus haditervéből valami idő előtt kiszivárog… Valamivel el kellett ütnöm az időt másfél órán át, értsetek meg, hát az jutott eszembe, milyen is lenne, ha mi, nem futballisták ugyanilyen nívón teljesítenénk a mindennapokban… Itt vagyok mondjuk én. Hajnali négy óra helyett háromnegyed tizenkettőkor venném fel a kedves utasokat vadonatúj, minden luxussal ellátott Mercedes buszomra, persze nem Dunaújvárosban, az Adynál, hanem Solton, az Aranykulcsnál. Cserébe nem Székesfehérvárra, az ipari parkba vinném őket, hanem Bázarekettyére, a termálfürdő mellé. Ja, ha még nem mondtam volna, természetesen magabiztosan, de háttal ülnék a vezetőülésben, végig rükvercben haladnánk, kizárólag a bal oldali sávot használva. Időnként könnyedén az árokba borulnánk, az indexkapcsolót rángatva próbálnék meg sebességet váltani, s ahányszor csak vasúti síneket találnék, szép nyugodtan megállnék rajtuk falatozni egy kicsit. Bázarekettyén aztán éjféltájban megállnánk, bemenne szépen mindenki a termálfürdő ízlésesen berendezett különtermébe, ahol már ott ülne a főnököm, meg még néhány megkérdőjelezhetetlen szaktekintély, rutinos sofibá, és elkezdődne a sajtótájékoztató, melyen a pulpituson ülők egymásnak adnák a szót. “Kérem, kedves utasaink, elöljáróban hadd mondjuk el, azt hiszem, Boda kolléga mostani útját összességében igazán ígéretesnek mondhatjuk. Nagyon jó elgondolása volt például az úticél vonatkozásában: jó, önöknek talán igazuk van abban, hogy Székesfehérvárra kellett volna mennie, Bázarekettye ehhez képest olyan száznyolcvan kilométerrel nyugatra fekszik, de kérem, gondolják csak meg, hogy Székesfehérvár és Bázarekettye nevében hat betű megtévesztően azonos – úgyhogy elsőre, azt hiszem, ez is nagyon szép eredmény. Bízzanak benne, könnyen lehet, hogy legközelebb már valamelyik szomszédos, vagy legalábbis száz kilométeren belül eső megyébe sikerül eljuttatnia önöket. Kétségkívül vannak területek, ahol Boda kollégának még van hová fejlődnie – a busz kezelőszerveit illetően például további fejlesztő edzéseken, neves külföldi kollégák bevonásával, továbbá hosszabb dél-amerikai és karibi tanulmányutak szervezésével igyekszünk újabb dimenziókat megnyitni előtte: engedjék meg ugyanakkor, hogy megjegyezzem, azt hiszem, egyetérthetünk, sajnos havi másfél millió forint nettóért nem igazán várhatunk csodákat. Önök egyébként – félre ne értsék, nem kárhoztatom önöket, hiszen nem szakemberek – meglehetősen rosszul ítélték meg Boda kolléga haladását: nem vitatom, az önök nézőpontjából úgy tűnhetett, tolatva vánszorgott az úton, csakhogy, ha megfigyelték, ő, igen furfangosan, akár régen a hunok, háttal ült a vezetőülésbe, amitől, azt hiszem, nem kell bővebben magyaráznom, az egész kérdés más koordinátarendszerbe kerül. Kétségtelen, hogy nem volt nagyon bölcs ötlet megállni a síneken és ott szalonnázni (azért az, hogy önök életveszélyben lettek volna, tekintettel a MÁV szerelvényeinek átlagos sebességére, barokkos túlzás), de ígérjük, ezt alaposan átbeszéljük majd vele, persze csak úgy, hogy meg ne bántsuk. Igaz az is, a busz az út során totálkáros lett, de örömmel jelenthetem, hogy – természetesen az önök pénzéből – Boda úr jövő héten esedékes útjára (igen, igen, ilyen kőkemény élet a buszsofőré, minden héten kell mennie egyet) már meg is rendeltük az újabb vadonatúj buszt. Boda urat egyébként a Buszvezető Akadémián képeztük ki, azt hiszem, senki nem vitathatja érdemben az alkalmasságát – mindazonáltal egy kis türelmet szeretnék kérni számára: talán megértik, megzavarta őt a betonnal burkolt út, a motor erős hangja, és persze nem voltak rá jó hatással önök, kedves utasok sem. A szakvezetés és a vállalat nevében büszkén mondhatom, reményeink szerint Boda András (aki egyébként a világranglistán már most is a 254 007 362. legjobb buszvezető) legkésőbb a 2025-26-os szezonban tökéletesen alkalmas lesz rá, hogy egyszerűbb viszonylatokon autóbuszt vezessen. Na jó… kis segítséggel… És most kérem önöket, e kis pihenő után szálljanak vissza, hiszen már indulunk is, újabb merész célok, újabb nagyszerű eredmények felé – Boda kolléga már melegíti a motort… igen… ha jól látom, egyelőre a mikróban…”

Értékeld:
1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (30 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

 

7 komment

  1. l70c szerint:

    Azért itt felmerül egy-két kérdés: Az nem káros a gyerekre(nem ösztönzi arra hogy kipróbálja a dohányzást) amikor úton-útfélen mást se lát, csak dohányzó embereket.. Vagy a családjában, az egyik, esetleg mindkét szülő dohányzik. Nem is tudom melyik a rosszabb, belesni-bemenni egy dohányboltba, vagy a másik sztori. De mint tudjuk, minden hazugságot, felesleges dolgot, legitimmé kell/lehet valahogy tenni. (főleg ha ŐK a szülői…) A halálbüntetést, Jobbiktól, Fidesztől függetlenül én is visszahoznám, de nem ez lenne a nagy dobásom.. Olyan börtön viszonyokat teremtenék(spártai szorozva x-el,) hogy onnan még a svábbogarak is sírva menekülnének.. Garantáltan senki nem igyekezne hogy visszakerüljön… + a bünti tételeket is felsrófolnám egy ici-picit. Mondjuk a legcsekélyebb sztoriért is kiosztanám a minimum 3-évet(pl. zseblopás) De az időseket-gyerekeket, vakokat-mozgássérülteket, nőket, stb. bármilyen formában bántó, kirabló, nagy vitézeket min. 10-15 évre zárnám+ külön lélek-természet javító kezelésekre is beírnám…. Mert sajnos a mostani börtönök-bünti tételek viccesek egy picit… Tv-internet, kondi szoba, kinti munka, here-vere.. Ez vicc…. Pofáznak az emberi(elítélt jogokról..) nálam ha bekerülsz a kóterba, megszűntél létezni, nem hogy jogod lenne bármire is… Hol élnek ezek a sötét bunkó politikusok..???!!!

  2. Juhász Maxim szerint:

    Üdvözletem a sportbarátoknak!

    A perkátai Merèszcsávó Sk. szertáros, pumpa-ès csikkfelelősekènt olvastam vègig az utolsó c(s)ikket, amely kapcsán nüansznyi èszrevètellel èlnèk.
    Tekintèlyes vèlemènyem szerint nem a magyar futballal van gond, inkább a közvetítèsek egyhangúságával. Mire gondolok?
    A modern időkben az a hagyományos közvetítèsi technika amellyel a Magyar Televízió dolgozik elavult, hiszen túlságosan a mèrkőzèsre koncentrál mèrkőzès közben, s nem veszi figyelembe a nèző igènyeit. Mi a nèző igènye? Több èvtizedes kutatómunkám megdöbbentő eredmènyekènt azt kell mondjam; a gól! A gól elèrèse nem feltètlenül ès mindenáron a játèkosok feladata, erre számos alternatíva kínálkozik a televíziónál. Javaslatot tettünk az MLSZ- nèl arra, kötelezze az MTV-t (a pályán kialakult eredmènytől függetlenül), hogy 15 percenkènt sorsolással döntsenek ès egyik vagy másik csapat neve mellè írjanak ki egy gólt a kèpernyőre attól függően, a tiszta, hiteles sorsolást melyik csapat támogatta több pènzzel.Javaslataink között szerepel mèg a Szerencsejátèk Rt.-vel kialakított közös projekt, miszerint nem csak a mèrkőzès vègeredmènye kerülne kisorsolásra, hanem a heti nyertes ötöslottó számok is, amelyek egy bizonyos matematikai művelet elvègzèse után megadnák a mèrkőzès második vègeredmènyèt, egybeolvasztva futballt ès nèzői logikát.Az így kapott második eredmèny nègyzetgyöke a Skandináv-lottó nyerőszámai lehetnènek.
    Szóba került mèg gazdasági megfontolásból a labda nèlküli játèk, valamint a nèmet, spanyol, olasz ès angol ligák teljes száműzèse a kèpernyőről, amit szem nem lát, szív nem fájlal alapon.
    Mindezek tükrèben önök is láthatják, a magyar futball óriási jövő előtt áll, s a jó focihoz egy közèpszerű televíziós csapat is elegendő…

    Üdv.:
    Dr. Pum Pál
    Merèszcsávó Sk.

  3. Csathó Gábor szerint:

    Kedves 170 c!Svájcban és Skandináviában követik el a legkevesebb bűncselekményt Európában.Ott,ahol a legjobbak a börtönviszonyok.Ott a legkisebb a visszaesők aránya is.Halálbüntetés természetesen nincs.Nem kéne lesüllyedned a kormány-Orbán,Lázár -színvonalára.Visszatartó hatása nincs.A gyilkosság bűn,bárki követi el.Javaslom megnézni Kieslowski:Rövidfilm a gyilkolásról című filmjét.Az már csak ráadás,hogy a bíróság elítélte a móri vérengzés gyanúsítottját,és Balla Irma fiát gyilkosságért-csak két példa-mindkettőt ártatlanul….

  4. Tóth Gábor szerint:

    Ami a trafikos részt illeti, teljesen egyetértek, van felelőse – szinte közvetlen -a kaposvári gyilkosságnak: az vagy azok, akik a fóliázást kitalálták.
    Még Rogán is azt hazudta, hogy nem kell fóliázni pedig dehogynem.Erről szólt minden híradó, nem is olyan rég, és már az első rablásoknál arról beszélt fű-fa-virág, hogy na ugye,hogy megmondtuk, ez így kész öngyilkosság.
    Nagyon bosszant, hogy ennyire hülyének néznek a politikusok – nincs kétségem afelől, hogy a ma anyázó ellenzék sem vállalná a felelősséget, soha nem is vállalta itt senki, semmiért.
    Kár,hogy annak idején a trafikosok egyöntetűen nem szedték le a fóliákat – persze ajándék lónak ne nézd a fogát.
    A halálbüntetés egy érdekes kérdés.
    Az egyik példa a már előttem említett svájci és skandináv példa, de ne felejtsük el, hogy ott nincsenek tömegesen munkanélküliek és illegális bevándorlók és a szociálpolitika is példaértékű – legalábbis a skandináv országokban biztosan.
    Ellenben az USA rendkívül szigorú,mi is láthatjuk, mi megy a börtönökben, és egyáltalán: nincs cécó, ha a rendér felemeli a mutatóujját. Viszont ott más a szociális rendszer, hogy úgy mondjam elég kegyetlen, ha nincs munkád vesztettél,és ha nem keresel elég intenzíven, akár meg is dögölhetsz. És sokan vannak így, a csőcseléknek nevezett réteg ott is jobban teljesít a reprodukálásban…
    Szóval lassan a testtel, egy halottat nem lehet feltámasztani – még a látók is csak a lelküket,mint olvashattuk – viszont a börtönt ki lehet nyitni és lehet valamelyest kárpótolni, ha tévedne a bölcs igazságszolgáltatás.
    A végén csak egy kérdés: melyik a jobb? Ha a hiszékenyek eltartanak – nem is akárhogy – pár kuruzslót, vagy ha ugyanezek eljárnak négyévente szavazni.
    Peace meg minden….. :)

  5. l70c szerint:

    Azért megnézném ki vágyna vissza abba börtönbe amit én terveznék… Egyébként több csoportra osztanám ezeket. A kisebb fajsúlyú bűncselekményt elkövetetteket, emberi(bb) körülmények közé engedném. Akik viszont súlyos b.cselekményt követnek el+életfogytosok, azok sírnának mindennap, vagy választhatnának hogy önmaguk által mennek a tepsibe. (a körülmények, és nem a verés miatt, az nem lenne. Mert ugye nem vagyunk állatok, csak odakerülnének ahova valók…)Könyvet mindegyik kapna, mást nem. Viszont amelyik a 2-es csop. tartozna, az a kb. 2×2-méteres zárkáját (a tisztálkodást kivéve) soha nem hagyhatná el. Aztán gondolkozzon mit rontott el… A gondatlan emberölőket(baleset, nem figyelt, stb) természetesen nem ide sorolnám. + rendőrök lennének jogokkal, nem az ami most van… Az elítéltnek semmi joga nem lenne, csak parancsok, és kötelességek… Jól megfizetett fegyőrök, vas szigorral ellenőrizve. Ugyanez a rendőrségen.. Visszahoznám a régi rendőr törvényt is: aki a rendőrre kezet(vagy mást) emel, annak el kell törni a kezét. Persze ez a mai korcs világban, csak egy soha meg nem valósuló vágyálom marad.. A normális rendőrség is, meg a normális börtönviszonyok is.. Féreg politikusokkal, meg elhülyített bamba emberekkel nem lehet.. Éljen a legújabb kor, az összes vívmányával. Egyébként el 70c (de ez mind1 úgy is mindig összekeverik.. :)

  6. Gondolatjel szerint:

    Én meg arra jöttem rá, hogy betűsorokkal helyre lehet állítani a test és lélek felborult harmonikus bioenergetikai rezgésformáját.
    Most kivételesen INGYENESEN megadok egy betűsort általános levertség, mélabú és depresszió ellen:
    JaroslavHasekSvejk

    Vannak még betűsoraim, szerelmi bánat, félelem, önbizalomhiány, magány, stb. kezelésére.
    Tessenek kipróbálni!

    E-mailben a szerkesztőségbe küldött, panaszra reagálva küldök egy számsort (3×8 karakter), ide kell utalni a bűvös szám-betű kombinációt (10000Ft) és már küldöm is az adekvát betűsort, mellyel azonnal enyhülnek panaszai!

  7. K Ferdy szerint:

    Remek volt minden Kapitány,mint mindig.Főleg a dohányboltos írásod tetszett piszkosul.
    Még egyszer kösz az élményt!

Szólj hozzá!

Töltse ki az adatokat alábbi mezőkben, és küldje el üzenetét.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


7 − = öt

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz