Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


Archive for január, 2015

31 január
21komment

Felépülni a leépítendőben

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (28 lövet, átlagosan: 6.89 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom (lassan tizennégy) éves rovatunk mai, e helyütt már százötvennegyedik kiadásának első darabján sokat tépelődtem – szabad-e annyira a saját játszóteremnek tekintenem a HL-t, hogy nyájas és kiváltképp türelmes olvasóimra rászabadítsam az egyik meglehetősen speciális mániámat: aztán, egészen meglepő módon úgy döntöttem, képzeljétek, hogy szabad, egyébként is, miért pont ez az egy legyen kivétel a számos között, úgyhogy eldőlt, semmi nem menti meg a tovább olvasókat a kedvenc zenekaromhoz kapcsolódó fontos információktól. A csapat nem más, mint egy kanadai rocktrió, a Rush, amely idén ünnepli fennállásának negyvenedik évfordulóját, természetesen nyomnak egy turnét, a hírek szerint az utolsót, na, hát itt kezdődnek a nagy gondok – Észak-Amerika 42 városában tolják le a világ legjobb élő show-ját, de például Cleveland-ben nagy a felzúdulás, merthogy oda nem mennek. De hát akkor mit szóljak én – Európába se akarnak… Na, hátha mégis elolvassák ezt, és meggondolják magukat… Komoly leépítés jöhet az egészségügyben, ezt a hírt sikerült olvasnom a héten – valaki igazán elárulhatná, mit lehet vajon ott még leépíteni: istenemre mondom, nem sok mindenre tudok tippelni, megeshet tán, hogy leépítik magukat a kórházépületeket, a bontott anyagokat megvásárolja Andy G. Wajna és kaszinót épít belőle, majd utána a szabadban, ha szabad mondanom, plein air fogják ápolni és műtögetni a gumimatracon vagy a gyepen fekvő betegeket kórházi portások és vállalkozó kedvű liftesfiúk. És akkor keltsük csak a szerkesztettség látszatát, úgyse trendi mostanság – szóval egészséggel megyünk tovább, figyelem, intim és személyes adatok következnek. Lett most némi új hospitális anyagom, tekintettel arra, hogy ötven után egy nappal bizonyos apró zavarkák jelentkeztek az egészségi állapotomat illetően, na, na, na, azért nem kell annyira örülni ott a felvégen, pajtikáim, mondom apró kis zavarok, például zsibbad pár ujjam, ilyesmik, egy kis nyomikálás az idegpályákon és talán a szűk negyven év motorozás meg 25 évnyi számítógépes görnyedés is járt bizonyos kedvező hatásokkal, de legalább az utóbbit meg is hálálták szépen… Hát akkor minden, ami masszázs, termálfürdikélés, úszás, talpgyurkászás és egyéni/egyedi gyógyulgatási módszerek – mert kés alá önszántamból… izé… aligha… Konzíliumhoz fáradjanak beljebb, kollégák… Tovább »»

Hirdetés
24 január
5komment

Add kölcsön a szemed!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (24 lövet, átlagosan: 6.63 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom (lassan tizennégy) éves rovatunk mai, e helyütt már százötvenharmadik kiadásában egy meglehetősen izgalmas kérdéseket feszegető művészeti projektről adunk hírt: Svájcban (ami most azért nem pont csak emiatt áll a világ érdeklődésének és haragjának középpontjában) két művész arra programozott be egy robotot, hogy heti száz dollár értékben véletlenszerű vásárlásokat eszközöljön az úgynevezett deepweben, a net igencsak homályos mélyén (beljebb majd erről is elejtünk pár szót, ha fér). A robot bizony szépen bevásárolt, egyebek mellett megvette egy magyar útlevél szépen beszkennelt oldalait is, melyek az eladó szerint tökéletesen alkalmasak online azonosításra… A svájci rendőrség udvariasan megvárta a kiállítás végét, aztán viszont szépen lefoglalta az összes kiállított tárgyat – a művészek persze felháborodtak, hiszen az egész projekt egyik célja épp az olyan nagyon is aktuális kérdések feldobása volt, mint hogy ilyen esetben felelősségre vonható-e egyáltalában valaki, már a roboton kívül persze… Meglepő felméréssel rukkolt elő a Post Office című brit lap: olyan, hét elemből álló vásárlói kosarat állítottak össze, ami turistakörökben népszerű: az összehasonlításból kiderül egyebek mellett, hogy bár Budapest továbbra is az olcsó turisztikai célpontok közé tartozik, de – legalábbis ezen összevetés szerint – olcsóbb nála Prága, Bulgária, a spanyol Costa del Sol, vagy épp Kuta, az indonéz Bali szigetén. Oké, most lehetőleg ne kezdjük el azt a verset, hogy mi a jó kis Dújvból ezerötért felmegyünk busszal a Népligetig, Balira meg olyan két kiló körül van a repcsi, így aztán pont a kutyát nem érdekli, hogy tíz cent a sör… mindenesetre érdekes adatokkal bombázok mindenkit, tisztelettel, különös tekintettel Dubai-ra, amelynek kapcsán egy ismerősöm mondta el egyszer, hogyan a legolcsóbb ott nyaralni – továbbadom a tutit. Újabb alkalmazással gazdagodott okos kis telefonom, amiről valamiért nem tudok leirtani 319 képet, pontosabban csak a helyüket, ha valaki büfé ájfonban, kérem, keressen – na, az újabb app arról szól, hogy vak/gyengénlátó embertársain segíthet az, akinek sasos a szeme, szerintem nagyon kellemes történet, nekem már fent is van, sőt, már egy segítségkérő hívásom is volt, csak valaki gyorsabban reagált, mint én… mondom a részleteket beljebb, míg letöltitek, olvassatok…  Tovább »»

17 január
7komment

Adóztassuk meg végre a napsütést is!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (25 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom (lassan tizennégy) éves rovatunk mai, e helyütt már százötvenkettedik kiadásában egy fontos menettel kezdünk: Franciaországban milliók vonultak az utcára, hogy kifejezzék együttérzésüket a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségében és környékén történt véres merénylet áldozatai iránt, s hogy tiltakozzanak a terror ellen. Kevés olyan nemzetközi esemény zajlik mostanság, aminek ne lenne valami kínos magyar vonzata – a magyar miniszterelnök miatt (is) magyarázkodó közleményt adott ki az elnöki palota, és kiderült az is, az óránként kétmillió forintba kerülő OTP-különgéppel a menetelés után Orbán Zürichbe repült, naná, hogy futball… És persze hogy a mi elnökünk nem ül akármilyen francia szirszarba, így a legendás Multivan, plusz két TEK-szekér is lerobogta a pár ezer kilométert pár újabb milláért… Honnan hová jutott Orbán Viktor huszonöt év alatt – pár mondat erről a szép ívről is várható. Miközben olvasom, hogy egy most bemutatott norvég ökoház háromszor annyi energiát termel, mint amennyit felhasznál, olvasom azt is, hogy nálunk (háromszor) magasabb környezetvédelmi termékdíj terheli a lényegében teljesen újrahasznosítható, homokból és alumínumból álló napelemeket, mint például az akkumulátorokat… Mondjuk már akkor sejthettem volna, hogy valami igazi hungarikum következik, amikor kiderült, hogy (biztonsági öveket csatolj!) az ENSZ-főtitkári székre aspiráló, minden tekintetben kiváló képességekkel rendelkező Áder János a környezetvédelmi elmélyedés rögös útjára lépett. Talán ez lehet az első eredmény, nincsenek bennem kétségek a továbbiakat illetően. Végezetül pár szó egy legendás jármű(vem)ről, a Kék Villámról, amelyre épp a napokban egy elvi kérő jelentkezett be – legfőbb ideje tehát egy kicsit hangosan gondolkodnom azon, miért is nem adom el, dacára, hogy 640 ezer kilométert tett meg ez idáig (legalábbis ennyi a biztos, ki tudja, hányan tekerték vissza az óráját 100-200 ezerrel), minden darabja eredeti, és elképesztően jó kis kalandokban volt részünk az elmúlt öt-hat évben… Összefoglalom tehát: egy csomó jó kis nemzetellenes/mókás sztori vár mindenkit egy kattintással beljebb… Tovább »»

10 január
6komment

Pár tétova búcsúszó: jó utat, Zoli…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (30 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom (lassan tizennégy) éves rovatunk mai, e helyütt már százötvenegyedik kiadásában, az élet így hozta, kicsit talán kevesebb lesz a szokottnál a mókacagás – van ilyen is, jövő hétre talán több mulatságot dob fel a gép, most így alakult, azért gyertek. Először a Charlie Hebdo című párizsi vicclap szerkesztőségében lezajlott kíméletlen mészárlásról próbálok meg összeszedni pár gondolatfoszlányt… azaz legalábbis ezt gondoltam még szerdán, majd elolvastam a hvg.hu-n Hont András hibátlan dolgozatát, és megszívleltem a benne foglalt jó tanácsot, miszerint “inkább mindenki magába nézzen, és ha nem tud értelmeset hozzáfűzni, akkor maradjon csöndben”, így lesz, olvassátok el azt, fontos, kitűnő anyag. Átvezetésképpen Mark Zuckerberg témába vágó gondolataiból idézünk, aztán vele kötünk át a legújabb facebook-hoaxra, amikor is számosan kikérik maguknak szellemi termékeik gátlástalan elorzását, és egyéb parajelenségek. Aztán: nem csodálkozom, hogy egy olyan jelentéktelen, kihatások nélküli, himmi-hummi kis kérdésben, mint a (vadonatúj elvek alapján) fizetős utak rendszere, nagyjából két nap alatt döntés bírt születni fatornyos kis Magyarhonban – fél stadionnyi pénz már be is folyt a kasszába, az égvilágon semmi baj nincs ezzel, hogy a reptérre vezető út nyolcszáz méter miatt öt rugó, hogy mások mellett a mi hidunkra is két matrica kell (plusz, kiegészítésként javaslom, a Duna legyen külön megye, miért is ne?), hogy a városokat tehermentesítő szakaszok immár fizetősek lesznek, nos, ezeket egyetlen gyűjtőfogalom alá bírnám rendezni: közérdek, honfitársaim, közérdek. B verzió: Mészáros Lőrinc wagyu típusú, sörrel locsolandó japán szarvasmarhákat is szeretne tenyészteni, erre kellett egy kis plusz forrás, míg megerősödik. Ja, de akkor ez is közérdek… És akkor a végére most a legszomorúbb: elment egy barátom, nem közeli helyre, nem pár napra vagy hónapra – mostani tudásunk szerint a szokott módokon már nem találkozhatok vele. Rá emlékezem, azért is, mert olyasmit tudott, amit nagyon kevesen errefelé: vitatkozni indulatok nélkül, megértve, bevárva a másikat, örök opponensként is egyetértve azzal, amivel egyet lehetett, még akkor is, ha a másik mondta… Nagyon fog hiányozni, nem csak a beszélgetések miatt. Elköszönés, pár elkent csepp, nehéz búcsú beljebb… Tovább »»

03 január
25komment

Kérnék egy (néma) petárdát: ma vagyok ötven…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (26 lövet, átlagosan: 6.77 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom (lassan tizennégy) éves rovatunk mai, e helyütt már százötvenedik kiadásában kezdésképpen ismét csak Svédországba látogatunk – tudom, beszélgettünk már párszor ugyanerről a témáról, ismét előrebocsátom, egyáltalán nem gondolom valami szakértőnek magam a témában (ebben sem), de valahogy továbbra is fontosnak gondolom, hogy szóba hozzam, miben is mesterkednek a svédek – évtizedek óta az a céljuk, hogy közúti balesetben egészen egyszerűen ne haljon meg senki. Könnyű lenne rábökni, hogy hagymázas utópia, ám az eredmények mindenképpen azt mutatják, a pragmatikus skandinávok törekvései nagyon is célravezetőek – százezer lakosra vetítve már most is mindössze (ha ugyan ebben az összefüggésben helytálló ez a kifejezés, mármint a mindössze: ha ugye abban a háromban én is benne vagyok…) három áldozatról ad számot a statisztika, az eu-s átlag 5.5, az amerikai 11.4… Az okokat is átvesszük, egy kis ismétléssel, megengedem… Aktuálisak leszünk, elszántak és kőkemények, amikor belevetjük magunkat a szilveszteri petárdázás szép szokásának megfejtésébe – tudom, sokak megvetését kivívom majd, amikor kifejtem, miért is tartom nettó baromságnak a különféle pirotechnikai eszközök robbantgatását: sajnálom, én akkor is a kutyákkal/makkákkal/teknősökkel vagyok és leszek, mellesleg, ha minden jól megy, kitérek pár szóban azokra a hősies időkre is, amikor, ha visszaemlékeztek, olyan békésen aludtatok, bár nem tudtátok, miért – nos, a haza védelme akkortájt, azaz 1987 magasságában rendben zajlott, Boda honvéd, későbben őrvezető Mezőfalván teljesített military szolgálatot, parádésan. És ha már magamról esett szó, mint rendesen, hadd dicsekedjek, mint rendesen – no hát épp a mai napon szép kerek számhoz értem az élet rögös boulevard-ján, azaz ötvenéves lettem és vagyok, köszikösziköszi, aki ezt elolvasta, azt ez úton felmentem az alól, hogy a facebook-on felköszöntsön, persze ez csak vicc, hadd áramoljanak csak az üdvözlések… és komolyan mondom, egyelőre tökéletesen elégedett vagyok az eddigiekkel, persze szeretném még a másik ötvenet legalább ilyen szép simán letudni… mindenesetre eddig nem rossz, srácok, nem rossz… Torta, gyertyák, meglepik odabent – induljon hát az ákos! Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz