Ezer szó semmi
(20 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ...
Csak ez számít. Az egyszerű. Ahogy a levegőt veszed most, szépen, egyenletesen, nyugodtan. Ülsz és nézel. Kint és bent egyszerre látod, ami lényeges. Pedig nem történik semmi: nagy jelenetek nélkül mennek a felhők, átszűrődik rajtuk a fény, a kövön ücsörögsz, a folyót látod, ezen a szakaszon, valahonnan bevillan, minden másodpercben kétezerötszáz köbméter víz úszik el előtted, az épp aktuális adagot, hinnéd, soha nem látod többet, aztán egyszer, talán pár hónap múlva, a pont a kezed fejére pöttyenő egyetlen cseppet vizsgálod – hülyeség, te is tudod, mégis olyan ismerősnek tűnik. Hát ezért tán. Üzenet. A madár cikázó röpte, hat-nyolc villámgyors verdesés után a másodpercnyi szünettel: ötször is megfigyelheted a tökéletesen pontos ritmust, mintha csak szándékosan neked mutatná – elröppen a kőgát végéig, ott visszafordul, újra végigszántja a levegőt, egészen a kikötődarukig, mint a permetező repülő, egyre közelebb hozzád. Aztán felül egy fa ágára a túlsó parton, és vár. Ennyit tudunk biztosan, a többihez nincsen közünk. Nem is baj talán. A fához lépsz, finoman megsimítod a puha mohát a kérgén – ettől mindig muszáj elmosolyodni. Hangya kandikál elő a kéreglabirintus egyik fordulójából: talán a mindent összezavaró december végi napsütés szólította ki a boly melegéből, talán csak kiküldték felderíteni – ha közelebb hajolsz, láthatod, szabályosan pofákat vág, miközben kettőt balra, egyet jobbra fordul a kéregutcácskákban. Megingathatatlan céltudatossággal halad, aztán rábukkan valamire, ha jól látod, egy kéregmorzsára – izgalomtól remegő potrohhal ragadja meg, végre van valamije, amit vihet magával, gondolom én, vissza a bolyba, ha netán megkérdeznék, merre járt, mire jutott, mit végzett, csak eléjük gurítja a morzsát, nem szól semmit, csak áll ott, hangyás félmosollyal, nesztek, van még valami? Aprócska, alig látható résben tűnik el a kéreg alá, az alagútban, úgy képzelem, felpattintja a fejére a kis piros sisakot és meggyújtja az acetilénlámpát, míg le nem ér a gyökerek alá. A morzsát begurítja a raktárba, és bebújik a többi mellé, megpihenni. Mert tél van. Amúgy. Még ha nem is látszik. Tovább »»
(21 lövet, átlagosan: 6.90 a hétlövetből)
