Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


25 október
8komment

Szabad Európa Hotspot, Holzkirchen

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenhárom éves rovatunk mai, e helyütt már száznegyvenegyedik kiadásában több felvonásban is megkísérlem a lehetetlent, amennyiben először átvizsgáljuk kissé a hat magyart érintő amerikai kitiltás némi jóindulattal ismertnek mondható körülményeit, különös tekintettel az épp felhőtlen szabadságát töltő NAV-elnökasszonyra és további hölgyekre, valamint személyes kedvencemre, Lázár Jánosra, aki mintha a szokottnál kicsit kevésbé lett volna… na… izé… magabiztos az elmúlt napokban, egy tájékoztatón kereken háromszázszor sikerült kimondania a baráti és a segítség szavakat – és Varga Mihályra, aki szintén jól láthatóan feszengett, és néhány igazán szórakoztató magyarázattal igyekezett válaszolni a sajtó még kérdezni merészelő munkásainak… Azt hiszem, a fentihez minimum némiképpen kapcsolódó hír zaklatta fel alaposan a virtuális szférák népét: az internet-adó bevezetését lengették be – sokan vélekednek úgy, hogy csupán szándékos figyelemelterelésről van szó, nos, e pillanatban ezt nem is olyan könnyű eldönteni, az elmúlt néhány év történéseit felidézve én továbbra is azt gondolom, itt semmi nem lehetetlen: az én fantáziám például a jelek szerint nevetségesen sekélyes ahhoz, hogy olyan abszurdot lökjön ki magából, amit meg ne valósítanának/be ne vezetnének szemrebbenés nélkül, ha épp úgy tartja úri kedvük… Márpedig megfigyeléseim szerint pár (tíz? száz?) milliárd bőségesen elég motiváció úrikedvileg… Vadonatúj vásártér nyílt Dunaújvárosban, már el is olvastam az egyik független és mértékadó helyi orgánum hálaadó jellegű tudósítását e tárgykörben – a tömegjelenetekben bővelkedő nyitó vasárnapon egyébként személyesen igyekeztem benyomásokat szerezni az új helyen: valóban hófehér a kavics, és természetesen nagyságrendekkel kulturáltabb a vasmű főkapujával szemközt megnyitott placc, ám lenne pár apróság, amit már megint nem értek tökéletesen, előrebocsátom, nyilván az én készülékemben van ismét üzemzavar… Sétáljunk, parkoljunk együtt – persze csak szabályosan…

Hirdetés

* Hat magyar állampolgár beutazását tiltotta meg az Amerikai Egyesült Államok – a szövetségesünk.

Tényleg nem szeretnék kárörvendőnek tűnni, de annyi engedtessék már meg, hogy miután jó pár éve folyamatosan és kiemelt cinizmussal szívatnak, ne siránkozzak azon, ha mondjuk azt látom, hogy a nagyszerű Lázár Jánost mintha elhagyta volna az a roppant látványos fölényesség, ami miatt egyebek miatt annyira kedvelem – talán életemben összesen se hallottam a baráti, barátság, jó viszony, segítség szavakat annyiszor, mint abban a néhány perces sajtótájékoztatóban, amit pár napja kénytelen volt görcsös mosollyal megtartani. És valahogy a mély hangú NAV-elnökasszony felindultsága sem tud igazán megríkatni, aki a NAV alelnök asszonya társaságában épp a schwechati reptéren menekül… na… mit nem mondok… onnan utazik jól megérdemelt szabadságára az őt minden igyekezete ellenére is becserkésző tévéstáb elől, és feldúltan vágja oda, úgy döntöttek, nem nyilatkoznak, mert nem szeretnének mindenféle politikai csatározás részesei lenni. Ah, minő kényes és kifinomult ízlés… politikai csatározásban ők nem, ez jó. Ott van még aztán Varga Mihály, aki szíves megértésemet kéri: és valóban, hogy ne is látnám be, meddig is tartana, ha minden kollégáját meg kéne kérdeznie, érintett-e ebben a csekélységben, a korrupció miatti örök kitiltásban… Ha belegondolunk, valóban nem elvárható, emberfeletti munka lenne, hogy valaki megírasson valamelyik titkárnőjével egy e-mailt, mondjuk a következő szöveggel: “Szia! Érintett-e vagy a tudod miben? Igen, nem, megfelelő aláhúzandó. Köszönöm, további szép estét, Mihály miniszter eská”, és körbeküldje, akár háromezer címre nagyjából egy másodperc alatt. Szóval elég érdekes egy ügy, szó se róla – ha jól hallottam, hasonlóra nem is igen volt példa az újkori történelemben: az amerikaiak többnyire az ellenségeiknek szokták hasonló lépésekkel kimutatni szívből jövő véleményüket, mi viszont, legalább a szavak szintjén, ha érdekünk úgy diktálja, és pénzt várunk, mindig az Egyesült Államok szövetségesei vagyunk… Ha ugyan szükséges, tovább árnyalja ezt a szép képet, hogy az USA a 7750-es elnöki rendeletre hivatkozott a hat magas rangú magyar tisztviselő kitiltása kapcsán – márpedig ez a rendelet nem csupán azt mondja ki, hogy aki amerikai érdekeket sértő korrupciós ügybe keveredik, az nemkívánatos személy Amerikában, de azt is diszkréten jelzi, hogy vélekedésük szerint az érintett országban az ügy tisztességes kivizsgálására/kezelésére esély sincs. Az a gyanúm, lehet ugyan még reménykedni a nem tudom, miben, mégis elenyészően csekély annak az esélye, hogy az amerikaiak blöffölnek: egyrészt itt élek, folyamatosan látom és érzékelem, mi folyik – másrészt a vádak finoman szólva is elég súlyosak ahhoz, hogy bárki csak úgy, a hasára ütve bepróbálkozzon ilyesmivel. Hivatalosan kinyilvánították, hogy tudomásuk van róla, hat magyar kormánytisztviselő érintett korrupcióban. Az amerikai törvények értelmében ők nem nevezhetik meg az érintetteket – a mi oldalunkon pedig lassan egy hete nincs ember (még Ő sem), aki képes lenne eldönteni, mi is lenne a jó megoldás. Már ha van. És senkinek nincs fogalma sem, kik lehetnek azok… Lázárt őszintén meglepné, ha bárki érintett lenne… Varga (vagy bárki más) pedig például nem hívja fel a NAV-elnököt, merthogy, elmondja, hivatalba lépésekor megegyeztek, ha bármi fontos van, ami rá tartozik, a hölgy majd jól felhívja. Eddig nem hívta, ergo nincs semmi fontos. Hát miért is zavarná, pláne most, hogy az elnök asszony szabin van, pihen, kikapcsolódik – egyébként meg mikor is tenné, ha nem most, amolyan uborkaszezon van a szakmában, nyilván feltűnt. Jó megoldás egyébként, ha már szóba került, azt hiszem, nem nagyon van: itt aligha lesz elég bebizonyítani a szokásost, vagyis hogy az éjjeliőr meg a segédraktáros volt a tettes – a másik oldalon, nincsenek nagy kétségeim, teljes körű, megfelelően dokumentált bizonyítékokkal a dossziéban lesik a magyar vergődést. A dominósor néhány eleme erősen dőlni látszik – és ezen az se segít sokat, ha az asztal szélénél kétségbeesetten csücsörítve próbálják visszafújogatni a helyükre az imbolygó kockákat…

* Bejelentették, hogy bevezetik az internetadót.

Kétségtelenül érdekes időzítést választottak az új adónem-tervezet bejelentésére: nem kell hozzá összeesküvéselmélet-rajongónak lenni, hogy az ember készséggel elhiggye, a fentebb már említett kitiltási káoszról kívánják kicsit elterelni a figyelmet odafönn… A magam részéről ugyanakkor simán elhiszem, lesz valami hasonló, sőt, azt is el tudom képzelni, csak a szokásos, jól bevált koreográfia zajlik: belengetik, hogy száz forinttal emelkedik a kenyér ára, aztán milyen felhőtlenül boldogok vagyunk, amikor kiderül, csak hetvennel. Az első jelek már észlelhetők is: az első híradások még arról szóltak, 150 forintot kell fizetni gigabájtonként, mostanra (csütörtök estére) ott tart a dolog, hogy magánszemélyek legfeljebb havi hétszáz froncsit pengetnek majd. A többit a szolgáltatók, akiknek persze szigorúan tilos lesz áthárítani a terhelést ránk – ennek a megoldásnak a tökéletes kivitelezését/sikereit megtapasztalhattuk már néhány tucat esetben az utóbbi években. A szigorúan át nem hárítható különadók esete egyébiránt azt a másik kedvenc hivatalos okfejtést juttatja eszembe, amelynek során rezzenéstelen arccal magyarázzák el, igaz, emelkedik az üzemanyagár, de annak nem lesz további árnövelő hatása semmire. Aham. Pontosan: nem vagyok ugyan közgazdász, ezért mindig csak csendesen fűzöm hozzá magamban, ha kihagyjuk a képletből azt a pár apróságot, amit szállítanak. Vagyis mindent. Nos, ami az internetadót illeti, nem is szeretnék (mégis muszáj) előhozakodni azzal a semmiséggel, kik is zúdultak fel őrületesen hat éve, amikor a szocik valami hasonlót szerettek volna bevezetni – régóta tudom, az ember folyton változik, megújul, pláne, ha politikai pályán kering a világűrben: és persze erre a helyzetre is tökéletesen igaz a barátom régi bonmot-ja, mely szerint “Én szavam, én vonom vissza.”. Izgalmas lehet viszont azt rágcsálni kissé, mi is a valódi szándéka mélységesen, mondhatni zsigerből demokratikus, szeretett népe iránt oly erősen elkötelezett vezetőségünknek, amikor szeretné ily módon is csökkenteni a zabolázhatatlannak hitt internetforgalmat: ez a kis lépés nyilván csak az első abban a folyamatban, amelynek vége nem lehet más, mint a zinternet elleni szabadságharc bejelentése, kicsivel később majd a Békemenet lemondásra és a facebook tulajdonosi kódjainak azonnali önkéntes átadására szólítja fel a túlontúl beszédes nevű Zuckerberg gyereket, aki a hírek szerint amúgy is egészségtelenül és gusztustalanul sok extraprofitot szed ki abból a szemétből, ami évek óta csak megrontja tiszta szívű ifjaink gondolkodását. Amint meglesznek a kódok, az épp aktuális nemzetvisszafejlesztési miniszter, többnyire valamilyen Lászlóné kiírja majd a pályázatot a Magyar Nemzeti Arcoskönyv és Rovásírásos Internet létrehozására – az ideális jelölt 71 éves lesz 2015. augusztus elsején, filmproduceri és kaszinóüzemeltetési gyakorlattal rendelkezik, és vezető beosztásban dolgozott a Rambo I-ben. Nem mellékes persze az sem, hogy ismét éllovasai lehetünk valaminek, a nagyszerű ötlet láttán alighanem a fejükhöz kapnak mondjuk az idióta rokonok, a finnek, akiknél lassan öt éve alapjog a szélessávú internet, épp most lesz még szélesebb/gyorsabb; vagy a buta észtek, akiknek például annyi eszük sincs, hogy ellessék tőlünk, hogyan költhetnének milliárdokat minden szavazásra, az ostobák inkább elektronikus úton meg sms-ben intézik az ilyesmit. Mi viszont ismét csak elindulunk visszafelé, annál is inkább, mert Lázár mester elmondta, ő nem netezik sokat, úgyhogy reméli, nem fogja nagyon megtépázni szerény költségvetését az új adó. Várom, hogy beszüntessék az autózást, végtére is ott vannak azok a jó kis lovak, és végre beindulhatnak a CBA-kba telepített ló- és fogatkölcsönzők; hogy be kelljen szolgáltatni a mobiltelefonokat, mert miért is ne lenne jó a Puskás-féle központ, az legalább a miénk, legyünk már büszkék rá; hogy elzárják a vezetékes vizet, elvégre régen is sok millió ember mosott a folyókban – izgalmas kis sziget lehetünk a gyűlölt Európa közepén, saját utas banándemokrácia. Amelyben, ha például ki kell majd fizetnem a HL szindikátusára vonatkozó netadót, kiszámoltuk, azonnal le is főtt a kávém. Azt hiszem, legfőbb ideje komolyan elkezdeni szervezni a Szabad Európa Hotspotot, hagyománytiszteletből a München melletti Holzkirchenben – felkészül Cseke László. Vagy az unokája.

* Megnyílt az új vásártér a Radarban.

Örömteli hír – a magam részéről alig vártam, hogy hazaérjek a baráti Brassóból, és elolvashassam a helyi független sajtó híradását az eseményről, és lőn: polgármesterünk mellett Dunaújváros díszpolgára, az energiahivatal elnöke is megosztotta gondolatait, nem rejtette véka alá, hogy egy-két hiányosságot észlelt, de ezeket már jelezte is, úgyhogy hamarosan ezeket is orvosolja a kivitelező. A széles körű tájékoztatás érdekében vásárlók is megszólaltak, aki szintén nagyon elégedettek voltak az új helyszínnel, ahol immár nem lökdösik egymást az emberek, s a választékot is jobban lehet látni. Elégedettek az emberek. Így van ez jól. Kiemeli egyébként az írás azt is, milyen szerencsés, hogy az autóval érkezők a Vasmű téren parkolhatnak, és a vásárolni vágyó lakosság érdekében sűrítették az autóbuszjáratokat is. Igaz, a buszmegállóból/parkolóból érkezőknek át kell kelniük a négy sávos úttesten, de semmi gond, ezt is ügyesen megoldották – polgárőrök állítják le a forgalmat, amíg a tömeg oda-vissza hömpölyög. Tényleg frappáns: gondolom, hamarosan ide is kerül majd egy közlekedési lámpa, esetleg pár fekvő rendőrt is lehetne telepíteni a helyszínre, ki tudja, mi lesz a végleges megoldás. És persze akkor sincs semmi gond, ha így marad minden, ennek a megoldásnak is van ugyanis némi örömteli hozadéka. Mindjárt elmondom, mire gondolok. Az az állítás ugyebár, hogy a Vasmű téren milyen kitűnően lehet parkolni, maradjunk abban, nem állja meg százszázalékosan a helyét: a vasmű munkarendje ugyanis (egyelőre, de ez is változhat) nem igazán alkalmazkodik a kéthetente megrendezett vásárhoz, azaz a minden nap megszokott telt ház fogadja a látogatókat – akik, a pár szerencsést leszámítva emiatt kénytelenek voltak igénybe venni vagy a jégcsarnok előtti parkolót, amivel persze az égvilágon semmi gond nincs, pár perc sétával nyugalmasan elérhető a helyszín, vagy a tűzoltóság melletti parkolót, amelynek befogadóképessége azért szintén korlátozott, pár szerencsés elfért az útba eső kis utacskák szélén is, de még így is nagyon sokan voltak, akiknek már sehol nem jutott hely. Mondjuk két kilométeren belül. Ahogyan az lenni szokott (mellesleg: a vásár előző helyszíne mellett is), beindult a “Parkolj, ahogy tudsz” mozgalom – autók lepték el lényegében az összes szóba jöhető helyet, a látogatók természetesen igyekeztek nem akadályozni a vasárnapi forgalom áramlását, mindezzel együtt persze tény, hogy többen nem tartották be maradéktalanul a KRESZ hatályos előírásait. És akkor itt kell a szemfülesség, ám egyben a szolgálás, a védés, a polgárbarátság is ugyanakkor: tehát egy alaposan megszervezett akció keretében a megfelelő egységek kiszállnak a helyszínre, és a megfelelő felderítő munka elvégzése után haladéktalanul megkezdik a nevelő célzatú húsz-, illetve megbánás mutatása esetén mindössze tízezres parkolási bírságok kiszabását. Én azt gondolom, semmi baj nincsen ezzel: rendnek muszáj lenni, ha nem sikerül a szabályos parkolás, ballagjunk haza. Mint köztudott egyébként, e szerény hozzájárulások országos jelentőségű beruházások létrejöttét szolgálják, ily módon biztosítva a jó érzést azoknak, akik szeretnének mondjuk egy szép stadiont teszem azt Vonyarcvashegyre (elnézést kérek, ha netán ott már megvan – az esetben akkor legyen Szentkatalinpuszta, ott legutóbb még biztosan nem volt, illetve van egy a mezőn, nyitott, és negyven fokban lejt oldalra, ami mesteri megoldásokra sarkallja a játékosokat). A megoldás tehát minimum elegáns: megvan a szép új vásártér, vadiúj bevételekkel – kapun belül és kívül egyaránt. Köszönet.

Értékeld:
1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (20 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

 

8 komment

  1. Gerbera Àlmos Èbren szerint:

    Az USA irigykedik azèrt ez a kitiltòsdi. Nem tudja elviselni a mi àlandò ès meg àllìthatatlan fejlödèsünket. Egyszerüen nem èrti meg a vilàg hogy ùj szelek fùjnak. Pl. itt van a futbalban lèvö lehetösègek

  2. Gerbera Àlmos Èbren szerint:

    Nem beszèlve a vilàgitòs futbalròl!

  3. csucsu szerint:

    Szegény Hófehérke! Elég nagy bajban van, mert az USA tájékoztatta, hogy a törpék között van 3 kisnövésű és ezért ők nem utazhatnak oda. Nagyon tanácstalan! :))))

  4. Hatlövet szerint:

    A kitiltással kapcsolatban a helyzet megoldása szerintem meglehetősen egyszerű. Ahogy az már lenni szokott keresztapáéknál én bizony nagyon nem lennék meglepve ha rövid időn belül néhány (minimum hat vagy annál kicsit több) köztisztviselőt véletlenül halálos baleset érné.
    Ezzel szépen el lenne varrva ennek a csúnya szövetfelfeslésnek minden szála.
    Állambácsi mindet szépen saját halottjának tekintené a haza szolgálatában tett áldozatos munkájukért, a Keresztapa és a család fontos alvezérei meg ott feszítenének megtörve a temetéseken.
    El tudom képzelni, hogy a NAV vezérrel és helyettesével kezdődik akiet véletlenül megcsípett egy halálos mérgű kockamedúza miközben éppen jól megérdemelt pihenését töltik valamelyik egzotikus szigeten.

    Az új vásártér bevételi és kiadási oldalát jól körbejártad Kapitány, de csak halkan jegyzem meg, hogy az a beruházás 100 millióba fájt az adófizetőknek.
    Csak halkan kérdem meg láttál Te ott 100 mFt-ot beépítve?
    Mondjuk nem kizárt hogy a WC meg a mosdó szaniterárui színaranyból vannak.

  5. Tüske Hajnalka szerint:

    Szó, ami ~ , én ma dagonyáztam a vásárban. Hááát…

Szólj hozzá!

Töltse ki az adatokat alábbi mezőkben, és küldje el üzenetét.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


6 + hét =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz