Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


17 augusztus
19komment

Állami kúrálás kiemelt komfortfokon

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már nyolcvanegyedik kiadásának első harmadában egy troll lesz a vendégünk – nem, anyu, nem troli, hanem troll: olyasvalaki, aki az internet közösségeit igyekszik előre megfontolt szándékkal szétzilálni, válogatás nélkül sérteget, gyaláz mindenkit, vagy csak szétfirkál egyes fórumokat, de nem hagyja élni a szerkesztőket, admineket, fejlesztőket sem… vagyis igazi kellemes cimbora… Skóciában most negyvenezer fontos pénzbüntetésre ítéltek egy példányt – nem lenne rossz, ha elterjedne kissé a gyakorlat: mellesleg, jut eszembe, egyszer szemtől szemben állhattam egy ilyennel, finom volt… És én is. Második kis dolgozatunk során igyekszünk megnyugodni, amennyiben tudomást szerzünk róla, hogyan is jár szükség esetén kórházba 311 állami vezetőnk. Nagyjaink soron kívül, járóbetegként VIP-rendelőben kúráltathatják magukat, ha netán fekszenek, kiemelt komfortfokozatú, egyágyas, tévés, telefonos, fürdőszobás kórteremben, és évi 36 szűrővizsgálatra jogosultak. Tíznaponta szűrés? Hm… És persze mindenki állapota titkos – egészen a legmagasabb szintig, ami ugye csak azért érdekes, mert elvileg buszt se vezethetek, ha folyton látom a lényeket. Végül egy történet arról, miért is nem mehettem el Amszterdamba hazahozni egy igazi, sárga, amerikai iskolabuszt – hát mert mifelénk egy kerek hónapba telik egy plasztikkártya elkészítése, és addig, az igazolással, nem vezethetsz külföldön… Suttogások és sikolyok – igyekszem kibírni, amíg bejöttök…

Hirdetés

* Negyvenezer fontra büntettek Skóciában egy trollt.

Anyukámnak írom, tisztelettel, nem troli, hanem troll: na, az olyasmi, anyu, mint régen a krakéler volt, szóval kőbunkó, csak ennek nem a szalonban bukik ki a száján a magasröpt, hanem az interneten csesztet mindenkit, akit ér. Van persze még annyi lényeges különbség, hogy míg régen tudható volt, hogy Steinmájer Pubi az, akit nem kell meghívni az ötórai teára, mert részegen érkezik, minden létezhető és nem létezhető alkalommal megfogja a lányok fenekét, továbbá hatkor már biztosan lebólint valami szerencsétlen kisgimnazistát, addig a trollnak nincsen neve. Illetve van, nick- vagy bece-, de rendes nincs: jóval merészebb az anonim véleményezésben, mint abban, hogy névvel gyalázza a világot. Ezzel együtt – ezt mutatja most a címben említett skót eset – azért persze van, amikor azonosítható. David Shuttleton egy esélyegyenlőségi jogokért küzdő női aktivistát pedofilezett le, aki feljelentette, a bíróság pedig nem volt skót – negyvenezer font büntetésre ítélte a trollt. Nem tudom, ti hogy vagytok vele – én, amióta csak internet van, névvel játszom. Merőben korszerűtlen dolog, tisztában vagyok vele – de az is lehet, hogy simán csak lusta vagyok hozzá, hogy különféle személyiségeket építsek fel és tartsak karban csupán azért, hogy másokat l’art pour l’art halába szopassak, gyalázzak, uszítsak egymásnak, s aztán este a jól végzett trollkodás örömével hajthassam álomra buci fejem. Egyébként láttam már trollt, igaz, akkor talán nem tudtam, hogy így kell hívni – a véletlen játszotta a kezemre. Fiatal voltam és bohó: még fórumozgattam egy máig meghatározó dunaújvárosi oldalon, hát persze, hogy a Nyulasiéknál, és volt egy kedves hozzászóló, aki egy alkalmat ki nem hagyott volna, hogy különb s különb módokon közhírré ne tegye, milyen olcsó kis bértollnok, milyen szánalmas, senkiházi, seggnyaló, kommunista zugfirkász vagyok – tökéletesen igaza volt, már csak ezért se szóltam semmit ezekre a kétségkívül merész tirádákra. Egyszer aztán egy barátom hívott fel, elhoznám-e haza Pestről – mondom, naná, mire kérte, menjek be érte, egy kávézó hátsó termében üldögélnek, amolyan kis spontán fórumos buli van… Mit hoz a sors: véletlenül pont az említett fórum meghatározó emberei kvaterkáztak. Mindenkivel kezet fogtam, mindenki mondta a nicknevét is, aztán, nicsak… egyszer csak jött az én emberem is: életemben se sokszor mosolyogtam olyan szélesvásznúan, mint amikor én is mondtam neki, hogy én vagyok az az olcsó, seggnyaló kis firkász, akire oly sok energiát fordít. Az a khm… hogy is mondjam… visszafogott pillantás, onnan lentről, a székből – na, az, higgyétek el, mindent megért. De a kezem azért visszahúztam, hiába kotorászott utána: csak mert emlékeztem Winnetou örök érvényű szavaira, amikor a kocsmában valami szarháziak bele akarnak kötni – “Azt eltűröm, hogy egy kojot ugasson – de hogy hozzám érjen, azt soha…”

* Több mint háromszáz embernek jár kivételes ellátás két kórházban.

Kivételes eljárás – nos hát járóbetegként soron kívüli szakorvosi vagy egyéb vizsgálat; ha netán feküdni kell, hát egyágyas, tévés, telefonos, klímás, fürdőszobás kórterem jár; évi 36 teljes kivizsgálás és szűrés… 311 a szerencsések száma egészen pontosan, és, bár hosszú lesz, engedelmetekkel idevésem a komplett listát, kikről is van szó. Ide tartozik tehát a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok, helyettes államtitkárok, a köztársasági elnök, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója és igazgatói, az Országgyűlés elnöke, alelnökei, háznagya, az Országgyűlés Hivatala főigazgatója és igazgatói, a Kúria elnöke és helyettese, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és helyettesei, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság elnöke, főtitkára, tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, autonóm államigazgatási szervek elnökei és helyettesei, az önálló szabályozó szervek elnökei és helyettesei (ilyen pl. a médiahatóság, meg az újjászervezett energiahivatal), kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok, miniszteri biztosok, kormányhivatalok vezetői, központi hivatalok vezetői, kormánymegbízottak és a miniszteri kabineteket vezető kabinetfőnökök. Na… nem is olyan vészes, ugye? Egy cseppet se lennék meglepve, ha a későbbiekben, bölcs döntés alapján gyorstörvénybe iktatnák, hogy például a nemzeti dohányboltok tulajdonosai is jogosultak legyenek erre a szerény ellátásra – elég fontos pillérei ők a legújabb típusú demokráciának, melynek érett gyümölcseit naponta szakíthatjuk le s élvezhetjük. No de ne csapongjunk: harminchat szűrés évente, pajtások, az egyenlő másfél hetente szűrünk, szürikézünk, nehogy véletlenül egy túl hűvösre állított autóklímától bekapott átkozott nátha, vagy egy, reggelire fogyasztott, túl zsíros királyrák okozta kellemetlen hasmenés kiüsse a demokráciafejlesztés létfontos folyamatából valamelyik szellemóriásunkat. Rossz belegondolni, mi is történne, ha mondjuk akár csak egy hétre kiesne az alkotó munkából valamelyik szóvivőnk a tízből, ily módon kevesebb csordulna az igazság nedűjéből a szellem ártézi kútjaiból – na és nem is beszélve például Szijjártó Péterről, Pálffy Istvánról vagy épp, uhh… kimondani is vérfagyasztó, Semjén Zsoltról… miközben elnézést kérek a többi sok-sok száz nélkülözhetetlen, elkötelezett államférfiútól – szívem szerint végigmondanám a teljes névsort. És hát természetesen titoktartás, tisztelt hölgyeim és uraim, titoktartás minden téren! Nem kell külön érzékeltetnem ennek fontosságát: mert igaz ugyan, hogy egy termelő üzemben mondjuk daru- vagy targoncakezelő csak úgy lehetsz, ha mind testileg, mind szellemileg maximálisan megfelelsz a követelményeknek, s némileg kicsi az esélyed az állás elnyerésére, ha cinkosan a személyzetisre kacsintva azt mondod, a te orvosi adataid bizalmasan kezelendők – ám, mint tudjuk, nem minden szakmában kötelező bizonyítani, hogy normális vagy. Elég sokan is lennének bajban – igaz viszont, ők nem is darut, nem is targoncát, csak egy hülye kis országot vezetnek. Orrfogva.

* Nem mentem Hollandiába egy sárga amerikai iskolabuszt hazavezényelni.

Úgy elhittem már, de úgy, hogy tényleg én megyek, hogy száz közül végül engem választott a tulajdonos… higgyétek el, úgy készültem az év kalandjára, mint egy gyerek, két nap volt az indulásig, én ezzel keltem, ezzel feküdtem, nem csináltam mást, a netet bújtam sárga buszok után, adatokat böngésztem, videókat néztem, megkérdeztem az általam ismert és amúgy is legnagyobb Prága-mágust, Szigeti Sanyit, meg lehet-e állni a külvárosban busszal, merthogy a csehek felé jöttünk volna Amszterdamból… és közben öt percenként felvihogtam, hogy istenem, buszt fogok vezetni, egy tizenkét méteres, tíz tonnás lényt terelgetek majd 1400 édes kilométeren át… és akkor… na… nem sírok, bocs, csak… Akkor egyszer csak felhívtak a megbízók, és megkérdezték, biztos vagyok-e benne, hogy az az A4-es papír, amit a D-kategóriával bővített jogosítványom megérkeztéig ideiglenesen kaptam, érvényes külföldön is… Épp a munkaügyi központban voltam, bejelentkezésileg, magabiztos voltam, mint egy szakállamtitkár a tévében: mondom, hát persze hogy jó külföldön, ne izguljatok, kishitűek, benne van az összes kategória, már a D is, fényképes, 2023-ig érvényes… de tudjátok mit, oké, biztos ami biztos, most bemegyek az okmányirodára és megkérdezem. A munkaügyi központban lefolytatott sorállás után bementem, még egyszer sorba álltam, csak hogy megtudhassam: a papír külföldön nem jó. Paff. Nem, nem a bűvös sárkány – ez a hűvös párkány, aminek még ott, az önkormányzatban nekinyomtam a lüktető fejem… Mikor jöhet meg a jogsim, ez a kérdés zakatolt csak: lássuk, július 24-én adtam be a cserekérelmemet és fizettem be előre a négyezret – akkor ért egyébként az első mélyütés, a kedves hölgy mondta, 28-ra lesz készen… hm, mondom, négy nap, nem is rossz, bár azonnalra számítottam, de egye kukac… ja, azt mondja, bocsánat, András, augusztus 28… Ah, so… De, tette hozzá, általában előbb jön. Az érdeklődés hétfőn történik, kedden jön a futár Bodapestről, hetente egyszer jön ő a megyei jogúba, ugyebár… ha hozza, ők kiadják, dacára, hogy nincs ügyint. Ennyi a remény. Másnap egyig. Utána már ennyi se. Mert ugyanis nem jött. Sajnálják. És ha jövő héten kedden se jön, akkor sincs semmi (ja, tűzijátékos aughuszadika – a hivatalban se tudnak semmit, egyáltalán, ide se szólnak, mikor kegyeskednek esetleg futározni, minek a parasztnak mindent tudni), és ha az után se, nyilván akkor sincs, mert még az is csak piti huszonhetedike. Nem pediglen ígért huszonnyolcadika. És a futár ez esetben legközelebb szeptember 3-án jön, bocsiszori. Mellesleg: már az is tök mindegy. A sárga buszomért, igen, igen, az enyémért, a kurva életbe, elment már más. Cseszhetem. Hogy ezért még le is mondtam egy fizetős ügyet, már nem is érdekes, tele vagyok, dől a lé a hobbiblogomból meg mindenhonnan. És mindez azért, mert az Ezerszeres Nyilvántartások Mintaországában, bammeg, egy fénymásolt A4-est kapok a jogsimról, egy hónapra, ami csak itt igazolja, hogy igen, megvan, ha nem is úgy néz ki. Külföldön, netán legalább az unióban – hát ott ugyanezt már nem. Gondolom, mert csak hunul van ráírva a papírra, mi a stájsz. Eláruljam, hogy a legtöbb európai országban nem is kell magadnál hordanod a jogosítványt, mert a rendőr, ha netán megállítana, mint ahogy ok nélkül, “rutinból” soha nem fog, de ha mégis, mondjuk, csak belenézne a gépébe és mindent tudna. Viszlát. Mindegy: türelmesen várom a következő amerikai iskolabuszt, amire sofőrt keresnek. 2155-ben. Közben kicsit megigazítom kalocsai mintás szopóálarcom gumírozott pántját, hogy ne vágjon. Ismét ráérek.

Értékeld:
1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (30 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

 

19 komment

  1. Kozma Józsi szerint:

    Kedves András,sajnálom,hogy a kaland elmaradt.Nem akarom szítani a kedélyeket,de én pl. minden okmányirodás dolgomat Dunaföldváron intézek.Pont a dújvárosi időintervallum miatt.Ha hiszed,ha nem ott a szig. max 1hét,a jogsim is max. 2 hét volt,úgy,hogy ebben a postai kézbesítés is benne volt,mert úgy kértem.Mikor megkérdeztem földváron mi az oka ennek,a kedves hölgy elöször nem is értette,hogy mit mondok.Náluk mindig ennyi az átfutás.Jelzem nem vagyok földvári lakos,se Tolna megyei.:)
    Az már csak hab a tortán,hogy vérvételre pl. Mezőfalvára járok,igaz egy ezredes,de a hét bármelyik napján mehetek reggelente.Érdekes,nem?
    A kórházi ellátásról,csak annyit,lesz itt még szegénységi bizonyítvány is.:(

  2. bété szerint:

    Fiatalság – bohókás Sárgabuszos álmok … Elismerem, a legborzasztóbb dolgok egyike: az álmok elillanása. De a 2155-ös járatra már most bejelentkezek. És hozzá a szendvics készítést – kinálást, hideg üdítő, bio gyümölcs és illatos pihe-puha pézsé adagolását, a “fuss be gyorsan egy kávéért, pucold le a lámpákat,naná, hogy a szélvédőt is – alszol?! Tempósan a tankolást, de el ne csöpögtesd! !Fogd be! Hangosítsd föl! Tekerd el! Rockot te szerencsétlen! Olvasd föl! Ugorjunk!
    Hívd föl, de azt ne mond meg neki! Eszednél vagy, mindent a szádba kell rágni?! Rohanj a bögyös maca után és add neki a névjegykártyát! Idióta az E-NYÉ-MET!!! ” parancs file-k és a többi létfontosságú utiszervíz szakszerű értelmezését és végrehajtását máris beigérem!

  3. OregHal szerint:

    … nem cukkolni akarlak, csak összehasonlításul (szerintem nem fog meglepni…)

    http://lndsvajcban.blogspot.hu/2011/05/jogositvany.html

  4. t_a_m_a_s szerint:

    mióta működik a webes hétlövet, a mai volt az első amit papír alapon olvastam el először… :)

    Szegény hivatalnokok is szabin vannak biztos, a minap, amikor jogsit és személyit újítottam, tán két hét alatt megvoltak az új okmányok. Szerencsém volt?

  5. Kelemen Áron szerint:

    Magyarország….! Mi így szeretünk…..-Vagy nem….?! De nem is az országgal van baj, kedves emberek, fogyasztók,választó pógárok,(por)nép. Hanem azokkal az ork kinézetű,nyomokban ember szabású, magasan-alul kvalifikált, tulokbornyú-barmokkal, akik de (kedvesen) cseszik tönkre-szét kis hazánkat, immár néhány évszázada. Pusztán, önös és mások kénye-kedve-érdeke szerint. De természetesen, ez értünk történik, kedves fogyasztók, választók, stb. Hát ki másért is történhetne. Hiszen itt mi számítunk csak igazán, mi a kis adófizető-minden ránk kényszerített szart, szó nélkül(vagy túlontúl(általuk) halk rosszallással elfogadó-viselő) lenyelő kis gyökérnek tartott gyapjas jószágok…

  6. Hatlövet szerint:

    Ez bizony megint egy remekbe szabott Hétlövet volt.
    Örülök hogy Te is nagy Winnetou hívő vagy.
    Én a helyedben bizony simán bevállaltam volna azt az amerikai iskolás sárga buszt vazze, hiszen ki tudja mikor lesz megint ilyen lehetőséged. A külföldi rendőr ha megállít és elmondod a történetet szinte biztos hogy megértőnek mutatkozik, a magyar meg tehet egy szívességet mert itthon az igazolással is vezetheted.
    Ebben az esetben kicsit tökösebb is lehettél volna!
    Na majd 2155-ben, de arra figyeljél, hogy ne arra az évre essen a jogsicseréd!

    • Boda Kapitány szerint:

      A tökösségben igazad van, a gond viszont ott, hogy a külföldi rendőr se mindig az a megértő jóságos bácsi, és egy ilyenért nagyon könnyen eldurran mondjuk egy háromezer eurós csekk – az mostani állás szerint számolva nekem egyévi jövedelmem… Ez busz, máshogyan kezelik, mint egy személyautót… Úgyhogy ezzel sajnos nem nagyon tudtam jópofizni, plusz végig egy görcs a gyomorban, plusz azért elég feltűnő a szállítmány ahhoz, hogy mindenki meg akarja állítani, és 1400 kilométeren jó a sansz, hogy valaki meg is teszi… És onnan baj van. Sajnos ezeket kellett mérlegelni, plusz a fuvart megrendelő szúrta ki, hogy ez így mégse lesz jó, úgyhogy nem is egyedül döntöttem el, hogy nem – neki pedig sajnos maximálisan igaza volt, hogy nem reszkírozott…

  7. Caci szerint:

    hmmm….a jó öreg DO fórum… és az Ő köcsög pe(s)ti trollja… :)))

  8. K.Tamás szerint:

    Szia Kapitány!
    A troll dolgokkal kapcsolatban teljesen egyet értek Veled.Mert hát igaz ami igaz,az ilyeneknek talán SOHA nem lesz gerincbántalma…
    A buszos dolgot pedig NAGYON sajnálom és még véletlenül se szeretném azzal elütni a dolgot,hogy
    “ember tervez,Isten végez..”
    De talán mintha így jártál volna.SAJNA.
    Remek dolgokat olvashattam Tőled,köszönöm ezeket is!

  9. Lajoska szerint:

    A troli mondhat bármit, kell hozzá a közönség. Mondhatja hogy így-meg úgy a kórházi ellátás. A lényeg hogy ott fönt ők úgy látják hogy nagyon kirány minden. Érvényesül a mindenki egyért elv. A buszon is csak egy főnök van, akinek kezében a kormány.

Szólj hozzá!

Töltse ki az adatokat alábbi mezőkben, és küldje el üzenetét.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


× kilenc = 63

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz