Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


Archive for március, 2013

30 március
19komment

Hokitámogató polgármesterünk

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (29 lövet, átlagosan: 6.97 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már hatvanegyedik kiadásában beigazolódni láthatjuk, hogy olykor a legnagyobbak is hibázhatnak: benzin helyett gázolajat tankoltak Barack Obama limuzinjába, emiatt Jordániából kellett kisegítő járművet szerezni. Ja, az amerikai elnök Izraelben volt, és gondolom, bármennyire szomszédos is a két ország, a limó nem tréleren tette meg az utat. Én is jártam már így, méghozzá 1982-ben, a bátyámtól kölcsönkért S 100-as Skodával… de volt olyan barátom is, aki egy vitorlás hajó üzemanyagtankját öntötte fel tiszta vízzel… Na, meglátjuk, meddig jutunk. Úgynevezett telefonkönyves csalók küldözgetnek leveleket, mi több, számlákat, s telefonálgatnak meglehetősen pökhendi hangnemben, követelve bizonyos szolgáltatások kifizetését – páran most megbuktak, de mit mondjak, jó keményen leszámoltak velük: a legdurvább büntetés másfél millió forint volt, de akadt olyan cég, amelyik 320 ezret fizetett. Közben egy-egy megtévesztett ügyfélről akár százezres tételeket is lehúzhatnak – és tényleg lehúzhatnak, merthogy sóval egyik “vállalkozás” telephelyét se hintették be. Véget ért kedvenceim, jégkorongosaink szezonja – 2002 óta először végre ismét magyar bajnok lett a Dunaújvárosi Acélbikák gárdája, és a fiúk a három ország csapatait felvonultató MOL-Liga sorozatát is megnyerték. Mi sem természetesebb, mint hogy egy ilyen sikersztori mögé odaáll egy polgármester, aki ráadásul imádja a hokit, minden hazai meccsen kint van, mi több, akár a külföldi meccsekre is elkíséri a csapatot, és persze van kedvenc játékosa is – nos hát erről a példa értékű, szimpatikus hozzáállásról is szólunk néhány szót. Rendeződjünk szép zárt csoportozatba, és olvassuk együtt a mai HL Classic-et – lapozzatok velem… Tovább »»

Hirdetés
27 március
1komment

Harcos Turul-túra

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (17 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Új sorozat indult itt, a HL-en nemrég… A holding menedzsmentje maratoni, gyilkos hangulatú, kőkemény határozatok meghozatalával végződő ülésén úgy döntött, hogy ezentúl minden szerdán egy kis retróval dobjuk fel a hangulatot, a rovat címe továbbra is: Retrográd. Azt tapasztaltam ugyanis meglepve, hogy az elmúlt huszonnégy évben írtam ezt-azt – s bár szokás mondani, az újságírás alapvetően a pillanat műfaja, azért úgy gondoltam, van néhány olyan jellegű csasztuskám, amit még ma is át lehet futni egy kis önfegyelemmel és elszántsággal. Érdekes: határozottan azt érzem, nem szorulnak komoly korrekcióra ezek a régi írások, magyaráznom se kell őket, és magyarázkodnivalóm sincs miattuk. Egy kicsit tehát belenézünk a múlt feneketlen kútjába, hétről hétre – szívből remélem, nektek is legalább annyira szórakoztató lesz a találkozás egy ifjabb (?) Bodával, mint nekem a válogatás… Ma egy méretes csapatmunkát szemeltem ki: 1992 teléhez vitetjük magunkat az időgéppel. November 29-én hajnalban Nyulasi Zsolt és Lázár Zsolt kollégám/jóbarátom társaságában Tatabányára hajtattunk, ahol is a Turul-emlékmű avatásán vettünk részt. Igen, a Dunaújvárosi Hírlap képviseletében személyesen tekintettük meg az eseményt – várható volt ugyanis némi botrány, jelentős skinhead-készülődés előzte meg az eseményt, mi úgy éreztük, ott a helyünk, a lapvezetés pedig az akkori szokásoknak megfelelően nem gördített akadályt kiküldetésünk elé. Az alábbi méretes dolgozat tehát csapatmunka – a Nyulasival már akkor is tudtuk azt a trükköt, amit később elég sokat gyakoroltunk, nevezetesen hogy ő elkezd egy mondatot, én meg befejezem, vagy fordítva… Lázár Zsolti pedig szokása szerint készített egy sorozat ragyogó képet – ezeket most sajnos csak elképzelni tudjátok. Ahogy azt a különös helyzetet is – én valamiért azt gondolom, egy picit akár mai kínjaink néhány gyökerére is rávilágíthat ez a riport. Jó szórakozást…

Tovább »»

23 március
11komment

Apa kocsit hajt

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (40 lövet, átlagosan: 6.98 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már hatvanadik kiadásában nem halogathatom tovább egy fontos felfedezés személyes tanulságoktól sem mentes megosztását – nevezetesen hogy a jóképű férfiak jobban is keresnek… Hiába, a tudománynak, minden jel erre mutat, nincsenek határai. Minden következtetés, minden okosság – hamarosan. Helyzet volt március 15-én Magyarországon, ezrek rekedtek a hirtelen lehullott hóban az ország útjain és autópályáin, furcsa körülmények között – számomra legalábbis különös, hogy némi tétova sms-ezést követően valóságos sikersztorivá vált a katasztrófavédelem meglehetősen katasztrofális produkciója. A korona kétségkívül az a videó, amelyen legnagyobbjaink, azaz miniszterelnökünk és a belügyi tárca kevés szavú vezetője, Starsky és Hutch szerepébe bújva, egy kiváló operatőr (tán maga Káel Csaba Nádasdy Káelmán-díjas rendező lehetett???) megindulnak egyenesen a színhelyre, meggyőződni és segíteni. Mert magára valamit is adó, mindenhez értő és, ami fontosabb, mindenhez jobban is értő politikus ilyenkor a helyzet ütőerére teszi érzékeny mutatóujját, bakancsot ránt a bőrtalpú hegyesorrú helyett, mert így is vigyázza a közvagyont, és megy. Apa kocsit hajt. Figyelmesen, tapasztaltan, türelmesen – ahogy a Tudósok megénekelték… Végül pedig egy tanulmányról, egy állapotfelmérésről elmélkedünk – a szóban forgó, 200 oldalas anyag Dunaújvárosról, egészen pontosan a város gazdálkodásáról készült, még 2011-ben, az önkormányzat megrendelésére. Hétmilliót fizettek ki érte, aztán elolvasták, és köszönték, nem kérték, nem akartak róla beszélni, nem hozták nyilvánosságra. Az anyag egy önkormányzati képviselő kitartó közreműködésének köszönhetően pár napra mégis felkerült a DO-ra, aztán némi ráhatásra/fenyegetőzésre lekerült onnan, nemrég azonban az index tovább piszkálgatta az ügyet. Szemezgetünk a megállapításokból, és elrágódunk rajta egy kicsit, vajon jobb lesz-e tőle bármi is, ha szőnyeg alá próbáljuk kotorgatni a gondokat, bármik is legyenek azok. Egy röpke hajtás, és a tiétek az egész… Tovább »»

20 március
2komment

Árnyjáték

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (21 lövet, átlagosan: 6.71 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Új sorozat indult itt, a HL-en nemrég… A holding menedzsmentje maratoni, gyilkos hangulatú, kőkemény határozatok meghozatalával végződő ülésén úgy döntött, hogy ezentúl minden szerdán egy kis retróval dobjuk fel a hangulatot, a rovat címe továbbra is: Retrográd. Azt tapasztaltam ugyanis meglepve, hogy az elmúlt huszonnégy évben írtam ezt-azt – s bár szokás mondani, az újságírás alapvetően a pillanat műfaja, azért úgy gondoltam, van néhány olyan jellegű csasztuskám, amit még ma is át lehet futni egy kis önfegyelemmel és elszántsággal. Érdekes: határozottan azt érzem, nem szorulnak komoly korrekcióra ezek a régi írások, magyaráznom se kell őket, és magyarázkodnivalóm sincs miattuk. Egy kicsit tehát belenézünk a múlt feneketlen kútjába, hétről hétre – szívből remélem, nektek is legalább annyira szórakoztató lesz a találkozás egy ifjabb (?) Bodával, mint nekem a válogatás… Ami a hajtás után jön, az kevéssel több mint húszéves iromány: tárcának neveztük az ilyesmit a békeidőkben, ahogy ízlelgetem most, egy kis lírai felhangot érzek benne a nyelvtőnél, jófajta misztériumos savakat, telt, tavaszi ízeket, és persze mintha néhány csepp fojtott melankólia is keveredne az ízébe… De minek is magyarázok – inkább kortyoljatok bele, milyen is volt, amikor akadt baj: vagy legalábbis úgy éreztem, tudom, milyen, amikor baj van… Mert hát valahol talán ott a lényeg, hogy el tudunk-e hitetni valamit, jobb esetben bármit a kedves olvasóval… Egy ilyen kísérlet következik – 1992 elejéről… Tovább »»

16 március
13komment

Frici bácsi felső fogsora

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (28 lövet, átlagosan: 6.93 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már ötvenkilencedik kiadásában egy szigetre utazunk, sajnos csupán virtuális módszerekkel – egy brit újságíró, aki több, Afrikában kiadott lapnak is dolgozott, lassan ötven éve vásárolta meg a Seychelle-szigetekhez tartozó Moyenne-t, s elég merészet változtatva élete addigi menetén, 1972.ben odaköltözött, s azóta is a sziget egyetlen állandó lakója. Gondolom, keveseket lep meg, hogy Brendon Grimshaw elég izgalmas személyiség – hogy miért, annak pár szegmensét megkísérlem felvillantani. Kicsit helyesen írunk azután – állítólag már kész a helyesírási szabályzat tizenkettedik módosítása:  lehet, hogy csak én látom mindenben AZT, mint Móricka… de immár hivatalosan is támogatott lesz az Írjunk Mindent Nagybetűvel-őrület, azaz a nagyzási tébolyban szenvedők Kánaánja – jöhet a Pénzügyi Osztály Számlaellenőrzési Alcsoport Szervező Mellékbizottság és Annak Vezetője, Besenyő Pista Bácsi. A Falnak Megyek Ettől – meg még pár Apróságtól, mindjárt részletezem is: szerintem amelyik Káder nem fért az ALkotmányhoz, a Helyesírás terén kapott lehetőséget a Nagy Történelmi Nyomhagyásra. Végül egy apróhirdetésről, amit először nem akartam elhinni, és igazából még most se nagyon tudom, de tény, hogy telefonszámmal megjelent a helyi Szuperinfóban – valaki (ha igaz: nem, ne is mondjátok, egyszerűen nem merem felhívni azt a számot) egy felső fogsort veszített el a piacon, s azt szeretné, ha a… tényleg nem bírom… becsületes megtaláló visszajuttatná neki… Van erre egy kihagyhatatlan sztorim, az isteni Frici bácsival, Bokor Lacival és más Lacikkal, a nyomda felhőtlen fénykorából… Na, ne is cifrázzuk: feltesti örömökkel megindulunk, utánam, srácok… Tovább »»

13 március
5komment

Találkoz, ás, egy fiatalember

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Új sorozat indult itt, a HL-en… A holding menedzsmentje maratoni, gyilkos hangulatú, kőkemény határozatok meghozatalával végződő ülésén úgy döntött, hogy ezentúl minden szerdán egy kis retróval dobjuk fel a hangulatot, a rovat címe továbbra is: Retrográd. Azt tapasztaltam ugyanis meglepve, hogy az elmúlt huszonnégy évben írtam ezt-azt – s bár szokás mondani, az újságírás alapvetően a pillanat műfaja, azért úgy gondoltam, van néhány olyan jellegű csasztuskám, amit még ma is át lehet futni egy kis önfegyelemmel és elszántsággal. Érdekes: határozottan azt érzem, nem szorulnak komoly korrekcióra ezek a régi írások, magyaráznom se kell őket, és magyarázkodnivalóm sincs miattuk. Egy kicsit tehát belenézünk a múlt feneketlen kútjába, hétről hétre – szívből remélem, nektek is legalább annyira szórakoztató lesz a találkozás egy ifjabb (?) Bodával, mint nekem a válogatás… A mostani dolgozat nem épp mai keletű, nem is felhőtlenül vidám épp – nekem mégis kedves, azért is válogattam be: szinte napra tizenkét éve, 2001. március 14-én jelent meg a Dunaújvárosi Hírlapban. Monológ Petőfi Sándorhoz – talán nektek is visszajön belőle az a hangulat, ami még “csupán” tízegynéhány év csalódása miatt ült rajtunk: milyen furcsa és kínos, hogy ma boldog nosztalgia fog el még/már a kétezres évek eleje után is… Korai még – ez volt az alábbi írás utolsó mondata, 2001-ben – lehet-e szomorúbb tény, hogy ma se nagyon gondolok mást? Tovább »»

09 március
11komment

Marokra a Nagy Nemzeti Töltőtollat!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (28 lövet, átlagosan: 6.61 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már ötvennyolcadik kiadásában a női agyvelő vizsgálatával kezdünk – nem tudom, ki hogy van vele, kedves férfitársak, de én viszonylag sok évvel ezelőtt elhatároztam, hogy nem harcolni fogok a nőkkel, nem versenyezni velük, nem idegeskedni miattuk: inkább szórakozni, na nem velük, hanem rajtuk, egészen pontosan is a(z agy)működésükön. A női agy ugyan kisebb, de hatékonyabb a férfiakénál – nos, erről az alaptézisről dobbantunk, férfiak és nők irányába, készülődéssel, rendrakással, vitákkal és szerelemmel: hisz mindkettő mást és mást kíván, alaphelyzetben egymást. Aztán szót ejtünk arról, hogy Sopron városa díszoklevéllel köszöni meg Orbán Viktornak és több miniszternek is, hogy tartozásának 70 százalékától mentették meg a várost – csak emlékeztetőül, Dunaújváros is hasonló kormányzati kegyet kapott, de, legalábbis tudomásom szerint, mi oklevelet egyelőre nem küldünk. Hiába: Sopron mégiscsak a hűség városa, ugyebár. Végül elárulom, hogyan sikerül megúsznom ép ésszel azt, hogy  lassan, illetve nem is olyan lassan kétezer ismerősöm van a legnagyobb közösségi portálon – jó pár éve, hogy rájöttem, nagyon kevés az idő, amit az Élet elnevezésű akció-vígjáték díszletei között tölthetünk, ezért, függetlenül attól, kinek mi a véleménye, a magam részéről nem vagyok hajlandó sok más mellett hülyeségekre/hülyékre időt vesztegetni. Az életben szerencsére ezt elég könnyen és viszonylag hibamentesen megoldom – és pár hete a facebook-on is sikerült megtalálnom a gyógyszert, amivel sikeresen gyomlálom az ismerősök nem kívánatos hozzáröffenéseit… Szombaton egy kis szemétszedés, aztán viszont (már nem az első) motorozás következik, és Tabdi – gyakorlott szemlézőim már tudhatják, csak Varga Zsolti és b. neje lehet a célpont: így is van, hedonista hétvége, teljes vertikum… Ne irigykedjetek, inkább utánozzatok, csak pár jó barát kell, a többi megy magától – addig is kezdjétek a week-end-et a Classic-kal… Tovább »»

06 március
0komment

A Szente István kirájság

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Nemrégiben új sorozat indult itt, a HL-en… A holding menedzsmentje maratoni, gyilkos hangulatú, kőkemény határozatok meghozatalával végződő ülésén úgy döntött, hogy ezentúl minden szerdán egy kis retróval dobjuk fel a hangulatot, a rovat címe továbbra is: Retrográd. Azt tapasztaltam ugyanis meglepve, hogy az elmúlt huszonnégy évben írtam ezt-azt – s bár szokás mondani, az újságírás alapvetően a pillanat műfaja, azért úgy gondoltam, van néhány olyan jellegű csasztuskám, amit még ma is át lehet futni egy kis önfegyelemmel és elszántsággal. Érdekes: határozottan azt érzem, nem szorulnak komoly korrekcióra ezek a régi írások, magyaráznom se kell őket, és magyarázkodnivalóm sincs miattuk. Egy kicsit tehát belenézünk a múlt feneketlen kútjába, hétről hétre – szívből remélem, nektek is legalább annyira szórakoztató lesz a találkozás egy ifjabb (?) Bodával, mint nekem a válogatás… Az elmúlt hetekben egy sorozat immár négy darabjával találkozhattatok itt – Szente Istvánt és Kolbászossy Lászlót ismerhettétek meg, két, látszólag ellenlábas vidéki politikus kalandjaiba lestünk bele. Az első rész 2006 év végén látott napvilágot egykori lapom, a Dunaújvárosi Hírlap szilveszteri számában, s a Szente István-híd igaz történetét mesélte el – a második egy évvel később jelent meg nyomtatásban, ez pedig a Szente István Gőztársaság Kht. aktuális ügyeit göngyölítette fel. Két hete arról olvashattatok (2008-ból), milyen az, amikor igazi profik rendeznek olimpilyát, utána pedig, 2009 szilveszterén a Bibliakör is megalakult Szentééknél. Most a sorozat tulajdonképpeni záró fejezete következik, mégpedig a 2010-es (volt ugyan még egy darab ugyanebben a tematikában, amelyben Sipőcz Pistáék fellázadtak – de abban az évben épp nem volt túl sok hely a Hírlapban, úgyhogy fele akkora, mint az eddigiek, ínyenceknek azért itt a linkje, hm… hogy miért nem én vagyok szerzőként feltüntetve, miért Hétlövet S a dolgozat címe és a többi, ne tőlem kérdezzétek, szépen kérlek), amelyben megalakul a Mélynemzeti Agyar Királyság Intézet, azaz a MAKI. Ha akarom: így lesz a Gőztársaságból Kirájság. Hőseim kitalált figurák, helyzeteimet fantázia szülte, mindenfajta hasonlóság csak a baromi nagy véletlen műve… Lapozzatok, mert kirájság… Tovább »»

02 március
11komment

Szenteltet sprickol, vízivel

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (30 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenkét éves rovatunk mai, e helyütt már ötvenhetedik kiadásában először egy mexikói papot idézünk ide, aki sajátos módját választotta az egyház megújításának: egyebek mellett vízipisztollyal spricceli a szenteltvizet, továbbá batman-es és superman-es miseruhában igyekszik mosolyt csalni a sokat szenvedő gyerekek arcára. A fiatal vidéki plébános nem elmeháborodott, sőt… szerintem nagyon is jó úton jár – miséin valósággal tolonganak a gyerekek és a fiatalok… Jut eszembe, mintha néhány éve a mi környékünkön, konkrétan Mezőfalván is szolgált volna egy csupaszív, ragyogó lelkű ember, aki motorral közlekedett, akihez a plébániára úgy jártak be a fiatalok, mintha haza mennének… igen, Papp Laci barátom, azaz Diego atya volt az: csupa jót mesélek róla is… Aztán: hiába javasolta a polgármester, nem mondtak le fizetésük 30 százalékáról az oroszlányi képviselők a szegények javára – ezzel nagyjából egyidőben Hoffmann Rózsa egy körkérdésre (jó-e, hogy a tíz százalékos rezsicsökkentés differenciálás nélkül mindenkit érint) azt tartotta fontosnak elmondani, hogy a kenyérért is ugyanannyit fizet szegény és gazdag… Újabb szép mondat Kréta diplomatikus nagyasszonyától. Jó régen nem írtam semmit a szomszédaimról – de minden nagy sorozat megszakad egyszer: volt elég sok történés az elmúlt hónapokban, például elköltöztek a fejem fölül a tehetségkutatóra készülő dubstepesek vagy mik, akikkel vagy két évet harcoltam végig. Talán utolsó bosszújuknak köszönhetően cserébe elázott a fürdőszobám, aztán most, még egy hete se, egy kiskutya költözött átlósan fölém. Volt gond, de már nincs – példabeszéd arról, hogyan is lehet problémamegoldani szépen. Ma este (meg holnap is) hattól jégkorong-elődöntő a csarnokban – aki jól akar szórakozni, javaslom, jöjjön… Most pedig egy klikk, és töltöm a forró, habos Classic-et… Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz