Hétlövet

30 június

4komment

Nagyon vigyázz a madarakkal, ha piros az autód…

szerző: Boda Kapitány / téma: Hétlövet

(25 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)

Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már huszonkettedik kiadásában arról motyogok, hogy kedvenc pajtásaim, a brit tudósok most ismét elkapták a fonalat: kimérték, hogy a madarak a piros autókat részesítik előnyben lepottyantás esetén – a probléma csak látszólag aprócska, Angliában 57 millió fontot költenek az autótulajdonosok a madárszar okozta károk-maródások javítására. Ha már szar: a folytatásban néhány szóban elétek tárom, miként sikerült nemrégiben bekerülnöm a munkanélküli-ellátás rendszerébe. Ideális ügyfél vagyok minden hivatalban, ezt azért előrebocsátom, de megérte – három hónapon át álomgázsi vár rám – a történet első része pedig rátok. Ebben a pillanatban, sajnos már csak pár órán át még mindig az osztrák rémálmokat kell átélnem itt, a rendkívül csúnya és unalmas hegyek között, s a mörtschachi benzinkút kis járdaszigete mellett guggolok az ingyen wifi miatt – közben elmesélem még, miért is éri meg anyagilag Tirolban tölteni egy hetet, vicces, de ha kicsit odafigyelsz, olcsóbb, mint ha otthon maradsz… Három óra múlva viszont sajnos nekivágunk a hazaútnak, kalandvágyból egy időre újra otthoni magyarok leszünk, s este már szívesen venném, ha valaki elhívna egy sörre – a telefonom a régi és nagyon él. Lapozzatok, és mindenki derül. Tovább »»

Hirdetés

címkék: Alpok, Ausztria, Boda András, brit tudósok, facebook, Hétlövet, madarak, munkanélküli, nyaralás, olcsó nyaralás

29 június

2komment

A szendvicsevő gróf, és az integető grófnő a Bentley-ből (III.)

szerző: Boda Kapitány / téma: Történődések

(30 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)

Loading ...

Ha ez nem ér címlapot, akkor semmi - a három muskétás egy fotón

Üldögélünk a Körtével Lienzben, a Plankenauer gumis szakműhely előtt, két elegáns székben, tizenegy óra körül jár, szerda van, és bőszen internetezünk. Van egy kis időnk, várjuk a hátsó gumimat, ami elvileg bármelyik percben itt lehet – a gond az, hogy az a bármelyik perc lehet a következő, vagy éppen 13.58 is: azt senki nem tudja megmondani, mikor ér ki a futár cég a szállítmánnyal. A motoromat már szétkapták, mint Floki a lábtörlőt, egy motorkerékpárokhoz rendszeresített hidraulikus emelőhöz alaposan hozzáspaniferrezték, aztán megemelték, és különösebb cécó nélkül húsz perc alatt kikapták a hátsó kereket… amin a gumi, így teljes valójában látva azért elég schlecht állapotú finoman szólva – mondjuk amivel Prága mellől hazajöttem, azon már három szövetréteg látszott ki, ezen meg még csak kettő, de nincs igazán kedvem kísérletezgetni és határokat feszegetni, úgy látszik, megöregedtem májusban. Kész Laci bement a városba valami csatlakozót venni valamelyik kütyüjéhez – ja, és mellesleg nem én vagyok az egyetlen a csapatban, akinek gondja van: Plesz Laci BMW-je, mesélik a srácok, tegnap megadta magát, valami csörögni-zörögni kezdett a blokkban, tán valami kuplungalkatrész, már szervezés alatt van a hazajuttatása… Ha készen lesz a motor, és felkerül a vadiúj Bridgestone, ma épp csak megjáratom – majd holnap egy kicsit komolyabban is teszteljük, amikor is újabb olasz hágók meghódítására készülünk, szerencsére már én is álmodozhatok ilyesmiről. Most viszont a Labanciában és Taljánországban vitézkedő kis csapatunk hétfői túrájáról szólnék pár szót – meg Ausztriáról is kénytelen vagyok elmélkedni egy kicsit úgy általában, nekem elég érdekesnek tűnik ugyanis, hogy van egy számos téren működőnek tűnő ország egy számos tekintetben működésképtelenséget mutató tőszomszédságában… No de félre bánat, félre bú: irány a hétfő, aztán remélem, egy rutinszerelés és egy kisebb befizetés után hamarosan szabadulok innen, és megindulhatok újra – aki lapoz, jutalmat kap. Tovább »»

címkék: Alpok, Ausztria, Bagaméri Elemér, biciklis, Boda András, Dolomitok, Gold Wing, gumi, Kész Laci, Körte, motor, pottyantós, Varga Zsolti

27 június

1komment

Átlibbenünk az olaszokhoz – egy felejthetetlen, csodás túra (II.)

szerző: Boda Kapitány / téma: Történődések

(22 lövet, átlagosan: 6.73 a hétlövetből)

Loading ...

Erre a képre ébredek - besüt a nap az ablakon, és átvilágítja az előző esti rozémaradékot... szép...

Kedves egybegyűltek, jelentem, hogy itt ülök a Hotel Mölltaler teraszán, a nap hét ágra ragyog, kedd, 11 óra van. Nem volt gyenge a belépőm: miután ékes osztrák nyelven elmagyaráztam előbb a kedves pincér hölgynek, majd a recepción üldögélő főnökének, hogy egy kis netet koldulnék tisztelettel, egyébként, csak a társalgás kedvéért szegény magyar bloggercsávó vagyok, halványan elmosolyodtak, majd ékes magyarsággal azt javasolták, legyen a konferencia nyelve a továbbiakban közös anyanyelvünk. A főnök bérli ugyanis a (természetesen kiemelten motorosbarát) helyet, és a teljes személyzet is kis hazánk hírnevét öregbíti, jó szívvel ajánlhatom mindenkinek. De miért üldögélek itt, ahelyett, hogy a Körtéékkel vadásznám a kanyarok százait – kérdezhetitek, teljes joggal persze. Nos, minden jel szerint el vagyok átkozva, mint nagy példaképem, Bagaméri Elemér: ma reggel, amikor a hátsó udvarból tolattam ki, Varga Zsolti hátulról elég tompán annyit mondott, várjak egy kicsit, és lehajolt. Rosszat sejtettem, de ennyire azért nem. A hátsó gumim – talán van még, aki emlékszik a prágai hazautamra, amikor is szöveten sikerült tolnom ötszáz kissé már túlságosan is izgalmas kilométert – ismét elért élete végére, be kellett látnom, a szövet, igaz, még “csak” az első réteg, ott vigyorog egy hadd ne mondjam, milyen alakú repedés alól… A délelőttöt a megoldás keresésével töltöttem, jelentem, megvan, tizenöt kilométerre találtam egy gumisműhelyt, a cég neve Plankenauer, elmondták, két szép, zöld színű papír kell hozzá, hogy minden sebemre gyógyírt találjanak – így jártam, a részleteket majd pénteken adom elő, a lényeg, hogy holnap minden rendbe jön, a többi korrigálható. Varga Zsoltiék teljes létszámban felmentek a Großglocknerre, ja, reggel a Vakondnak csinált egy bukósisakot és egy esőruhát, a tegnapi tapasztalatokból okulva. A mai meg a holnapi túra tehát kimarad, de talán csütörtökön, pénteken meg biztos, ismét csatlakozom versenyzőtársaimhoz, és új gumival fogom őket az őrületbe kergetni – ha már én ott vagyok lassan… nem ám, annyira nem izgat az ügy, ahogy mondani szokás, a pénz a legkevesebb. Most pedig jöjjön egy kis vasárnap: amikor is átmentünk az olaszokhoz csodát látni, és sikerült is… Ahogy a fodrászatban: hajcsatok! Tovább »»

címkék: Alpok, Ausztria, Boda András, facebook, Gold Wing, Hétlövet, Olaszország, Varga Zsolti

25 június

5komment

Egy kurta, jó hét – kis kuruckodás a szomszédban (I.)

szerző: Boda Kapitány / téma: Történődések

(37 lövet, átlagosan: 6.84 a hétlövetből)

Loading ...

Tóth Feri elöl, Vali hátul - bravó srácok-lányok, remekül hasítottunk végig, gond és bizonytalankodás nélkül

A helyzet tudniillik az, hogy Oberdrauburgban, egy karintiai kis faluban, közelebbről egy hangulatos fogadó, a Gailbergerhof elképesztően főúri halljában üldögélek, a motor kint áll a ház előtt, én pedig bekéredzkedtem és bebocsáttattam ebbe a szentélybe, fehér bőrbútorok és nehéz szőnyegek közé, első szóra, mi sem természetesebb, mosolyogva, nem kérdezték, fogyasztok-e kötelezően valami önkéntest – persze azért egy pohár sört beküldök, attól tartok. Akkora wifi van amúgy, hogy két kilót akár haza is vihetnék belőle – így aztán végre lehetőségem van egy kis frissítésre, csak hogy megtörjem szabadságom unalmát. A házban, innen harminc kilométerre, Mörtschachban, ahol a Varga Zsoltiékkal és a gyerekekkel, Viktorral és Andival, a Puttóékkal és Puttó húgával, Évivel, továbbá Tóth Ferivel és Valival lakunk, nemhogy internet vagy tévé, de még térerő sincs – ezért tértem hát be ebbe a kedves kis Gasthausba, ahol épp valami csoportos nagyrendezvény van, és meglehetős illatok birizgálják az orromat, különös tekintettel arra a szikár tényre, hogy ma még nem ettem semmit, és kilenckor indultunk el egy közel négyszáz kilométeres kanyargásra – most pedig este hét van, pár órát esett is, de mit nekünk ilyen semmiségek. Ismertek – nekem a munka, az olvasó szent, inkább magamat sanyargatom, semhogy titeket táp nélkül hagyjalak. Még egy bő félóra lesz, mire innen hazavergődöm, és addig még képeket is kell méreteznem, válogatnom… a videóra már tényleg nem lesz erőm, ezt előre tudom, talán holnap, amikor állítólag kisebb kört nyomunk – ja, jut eszembe, mellékesen tíz perce búcsúztam el a Körtééktől, akik viszont épp ebben a faluban bérelnek egy másik házikót, de erről majd beljebb bővebben. És akkor nem is feszíteném tovább a húrokat: jöjjön a naplóbejegyzés-szerűségekből álló osztrák dolgozatom első része, vagyis az indulás-kiérkezés, azaz a múlt szombatunk igaz története (ha minden jól megy, és miért is ne menne, szerdán második rész is lesz a vasárnappal, aztán harmadik, a többit pedig meglátjuk), de csak ha hajlandóak vagytok egy nagyot lapozni. Tovább »»

címkék: Ausztria, Boda András, facebook, Gold Wing, Hétlövet, Karintia, Kész Laci, Körte, Mörtschach, nyaralás, Suntinger, Varga Zsolti

23 június

3komment

Alekosz, a görög csőd-őr – avagy szagértés a TV2-nél

szerző: Boda Kapitány / téma: Hétlövet

(30 lövet, átlagosan: 6.87 a hétlövetből)

Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt már huszonegyedik kiadásában megosztom veletek egy kitűnő tudós, bizonyos Nagy Alekosz téziseit a görög válsággal kapcsolatosan – ha a TV2-nek megfelelt, hát a HL sem adhatja alább. Bilincset kapott a kerekére egy mattfekete Rolls-Royce Budapesten – a BEAST-1 rendszámú autóval egy fiatalember parkolt, aki korábban szocialista alpolgármesterként szerzett érdemeket: hogy mennyire elévülhetetleneket, azt pillanatnyilag is vizsgálja a bíróság. Végül csupán annyi, hogy megkaptam a miniszterelnök úr levelét – most csak emlékezünk egy korábbi nemzeti szondázásra, amiről mintha azóta sem derült volna ki minden részlet, de biztosan rosszul emlékszem, hamarosan, mondjuk két hét múlva pedig majd végigszaladunk a kitöltésen is. Ma hajnalban végre ismét motorra szállhattam, s jóbarátokkal elindultunk az osztrák Alpok és a talján Dolomitok irányába, ahol szigorúan spórolási célzattal egy hetet töltök el – s hogy ez nem is annyira vicc, arról majd a jövő szombati HL-ben üzenek mindenkinek. Jut eszembe, egy kis szolgálati dicsekvés: a facebook-on immár nem is csupán ötszázan, de szerda délutáni adatok szerint 502-en kedvelik a HL-oldalt, mindenki hörpintsen fel erre a kitűnő hírre egy sört, egy fröccsöt vagy egy jéghideg Coca-Colát, ami jólesik… Hajtás után pedig mindezekről részletesen. Tovább »»

címkék: Alekosz, Alpok, alpolgármester, Boda András, Centrum Parkoló Kft., facebook, Fürst, görög, Hétlövet, motor, Nemzeti Konzultáció, Rolls-Royce Phantom, válság

21 június

9komment

Szátok, kifestve – a végén pár kendőzetlen szó a lényegről, róluk: a gyerekekről (III.)

szerző: Boda Kapitány / téma: Történődések

(23 lövet, átlagosan: 6.65 a hétlövetből)

Loading ...

Üvegfestés a bejáraton - a gesztus érték

Szátokon, egy kis Nógrád megyei falucskában jártunk a hétvégén néhányan. Az eldugott, szegény, jellemzően cigányok lakta kistelepülésen működik a Százszorszép gyermekotthon, ahol 6-24 éves gyerekeket-fiatalokat gondoz hihetetlen odaadással egy összetartó pedagógus- és szakembercsapat. A gyerekek árvák/elhagyottak, s ha ez még nem volna elég, nagyrészt középsúlyos fogyatékosok és/vagy tanulási nehézségekkel is küzdenek. Ha szűken is, de végül is mindenük megvan: nem simán szeretik, de egyenesen imádják őket, szép és barátságos az otthonuk, biztosított az ellátásuk és a ruhájuk, játékaik vannak (most is vittünk jó pár ládányi nekik való cuccot), számítógép is a rendelkezésükre áll, tanulhatnak, lényegében bármilyen szinten, nevelőik segítik őket a speciális képzésben, s próbálnak olyan szakmát-elfoglaltságot találni nekik, amivel elvileg, egy szerencsésebb országban a legszerencsésebbek akár még boldogulhatnának is az életben. Immár ötödik éve jár minden nyáron hozzájuk egy – hol szűkebb, hol jelentősebb – motoros csapat, hogy ott, a biztonságosan lezárt falu kis utcáin egy fél napos program keretében jól megmotoroztassa a gyerekeket, így szerezve nekik (és magunknak, mert persze rólunk van szó) felejthetetlen élményt. A mostani hétvége viszont nem (csak) a szórakozásról szólt. Pénteken, mint arról itt olvashattatok, levittünk némi saját beszerzésű festéket, szerszámot, egyéb kelléket, aztán másnap, szombaton önerősen, vidáman, szépen kifestettük a kissé már megfakult belső tereket – ezt is közhírré tettem itt. BBkapitány, azaz Bálint jóvoltából még egy művészi, motoros falfestménnyel is sikerült feldobni a srácok-lányok közös étkezőjét – de persze bőven maradt még mit jópofáskodni az otthonban. Hogy mi, azt is elmesélem mindjárt – lapozzatok. Tovább »»

címkék: Boda András, facebook, Gold Wing, Hétlövet, Melinda, Szátok, Százszorszép gyermekotthon

19 június

9komment

Szátok, kifestve – megalakul a Gagarin-brigád, avagy, ha nem értesz semmihez, legalább nevettess meg másokat (II.)

szerző: Boda Kapitány / téma: Történődések

(26 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)

Loading ...

A tűz körül - volt olyan gyerek, aki életében először sütött szalonnát, velünk

Mint arról kis dolgozatom első részében már beszámoltam, hétvégén elpöfögtünk Nógrád megyébe, egy Szátok nevű, eldugott kis faluba, ahol a Százszorszép gyermekotthon működik. Antal Melinda intézményigazgató vezetésével egy elhivatott, maroknyi kis csapat évtizedek óta árva/magára hagyott, többnyire középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekeket, tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokat gondoz-nevel, három “telephelyen” is. Immár ötödik éve járunk motoroztatni az otthonban lakó gyerekeket – idén a (még hátralévő) móka mellett egy kis komolyat is beiktattunk: tavaly, közösen elhatároztuk, hogy egy hétvége alatt belülről kifestjük a szép kis házikót. Festéket is szereztünk hozzá, hogy így is kíméljük Melindáék közös pénztárcáját – s bár az utolsó pillanatban egymás után két pompás/nagyvonalú “szponzor” is visszalépett, nem estünk különösebben kétségbe, nem hagytuk, hogy elrontsák a jókedvünket, motoros barátaink mellett egy alapítvány segítségével apránként összedobtuk a szükséges anyagot is, és már péntek kora este tábort ütöttünk a Százszorszép méretes hátsó kertjében. Tábortüzet raktunk, szalonnát meg kolbászt sütögettünk, és két pofára zabáltuk a megérkezésünk örömére sütött isteni kakaós kalácsot és zserbót – továbbá kortyoltunk párszor a tiszta almapálinkából, amivel Zoli (vagyis Molnár Zoltán, szintén régi barátunk, nevelő a Százszorszépben, másodállású polgármester Horpácson) kínált minket, no meg nem hiányozhatott pár sör se a menükártyáról. Épp a tűz mellett ücsörögve röhögcséltünk, amikor tizenegy óra után élénk MZ-burukkolás törte meg a csendet. Nemsokára nyílt a nagy vaskapu, és fentről, a kert lejtését kihasználva elegánsan hozzánk gurult egy fiatalember és egy ifjú hölgy – letámasztották a piros motort, aztán szerényen bemutatkoztak, leültek a tűzhöz, és ezzel kezdetét vette egy különös beszélgetés… De hogy ki is az a BBkapitány, s megfér-e két kapitány egy óceánban? Hajtás után megmondom… Tovább »»

címkék: Antal Melinda, BBkapitány, Boda András, Boszi, facebook, festés, Gabó, Gagarin-brigád, Gold Wing, gyermekotthon, Hétlövet, Mizike, motor, MZ, Olika, Pisti, Szátok, Százszorszép, tablet, Zoli

18 június

18komment

Szátok, kifestve: pénteken felvonulunk a helyszínre (I.)

szerző: Boda Kapitány / téma: Történődések

(29 lövet, átlagosan: 6.97 a hétlövetből)

Loading ...

Nézzétek meg alaposan ezt a művészeti jellegű fotót - éppen megyek Szátokra: szemüvegemben az út, a végtelen

“Szátok ki lesz festve” – nem, ezt a mondatot nem egy agresszív kozmetikus ordítja rúzzsal hadonászva egy kocsmai verekedés keretében a rá acsargó ellenséges társaság irányába, hanem én magam mondom határozottan a telefonba Olikának, amikor kiderül, hogy a második “szponzorunk”, valami dunakeszi festékgyár vagy forgalmazó is elegánsan kifarolt a hétvégére tervezett önkéntes akciónk mögül… Na jó, pillanat, mindjárt visszakapcsolok, de kezdjük egy cseppet hátrébbról: Szátok egy apró, eldugott falucska Nógrád megyében: e településen működik a Százszorszép gyermekotthon, ahol középsúlyos fogyatékos, árva/magukra hagyott, 7-24 év közti gyerekeket-fiatalokat nevel egy igen sok szempontból fantasztikus kis pedagógusközösség. Ha jól számolok, 2008-ban, lassan öt éve már, hogy egy véletlen tiszadobi találkozás hatására Olika és a többiek felvették a kapcsolatot az otthonnal – nos, azóta járnak a motorosok évente legalább egyszer a gyerekekhez, akiket olyankor bő fél napon át “élménymotoroztatnak” körbe-körbe, biztonságosan, a lezárt kis falu utcáin. Az első évben, mesélik az ős-Szátok-járók, vagy inkább az első pár órában volt még egy pici tartózkodás a kicsikben az engem leszámítva zord külsejű motorosokkal szemben – ám a gyerekek még az átlagosnál is hamarabb érezték meg, a külcsín és a belbecs nem mindig jár kézen fogva… Nos, attól fogva a nyári motorozás a legfontosabb éves programok közé lépett elő: naponta kérdezik meg Melinda nénitől (Antal Melinda húsz éve az otthon kifogyhatatlan energiákkal rendelkező igazgatója) – “Mikor jönnek a motorosok?” Hát… az biztos, hogy minden nyáron, valamikor. Az idén viszont többször is megyünk: tavaly ugyanis kitaláltuk, kifestjük a gyerekotthont – természetesen mi adjuk az élő munkát, s valahogy, úgy gondoltuk, megszerezzük a festéket is… mind itt élünk, ugye nem szükséges elmesélnem, mennyiből kell kijönniük évente a százszorszépeseknek, van mire fordítaniuk minden fillért. “Szátok ki lesz festve” – a nevezetes mondatot egy hete, kedden mondtam a telefonba Olikának: előzmények csak lapozásra… Tovább »»

címkék: Bálint, Boda András, Boszika, Dalma, facebook, festés, Gabó, Gold Wing, gyermekotthon, Hétlövet, Lala, Melinda, Mizi, Olika, Pistike, Scooby, Szátok, Százszorszép

16 június

14komment

Semmi különös, csak a szerelem maga

szerző: Boda Kapitány / téma: Hétlövet

(36 lövet, átlagosan: 6.58 a hétlövetből)

Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet… Tizenegy éves rovatunk mai, e helyütt épp jubiláló, huszadik kiadásában először is azt taglaljuk, miként fordulhatott elő, hogy a brit kormányfő és felesége egy vidéki pubban felejtette nyolcéves kislányukat, Nancy-t. Az ifjú hölgy viszont nem esett pánikba – mire a kétségbeesett szülők bő negyedórával később visszaértek, már javában segített a személyzetnek a vendégek kiszolgálásában. Jut eszembe, egyszer, úgy ötéves koromban a Vasmű úton elvesztem én is, és a kommunista államrendőrségen tartottak fogva több mint egy órán át – hamarosan elmondom az összes vérfagyasztó részletet… Röviden együtt örülünk ezek után annak, hogy a hírek szerint a nyilván túlduzzasztott gyógyszerkasszánál közel nyolcvanmilliárd forintot kell megtakarítani jövőre… Aztán semmi különös: van itt, az utcánkban egy mosolygós néni meg egy nem mosolygós bácsi – naponta látom őket, s róluk szól a mai dolgozat harmadik felvonása. Pénteken délután pedig ünnepélyesen elhúztam Szátokra, ahol a Százszorszép Gyermekotthon neveltjeit szoktuk motoroztatni minden nyáron, már vagy öt éve – most viszont egész hétvégén ott maradunk, mert kifestjük az egész otthont. Külön történetet szentelek a jövő heti élménybeszámolóban annak, hogyan szereztük meg a hétszáz négyzetméter beltérre szükséges festéket – most csak annyit bocsátok előre, hogy két nagyvonalú festékgyár farolt ki az utolsó pillanatban, roppant gusztusos módon a történetből, nyilván a válság miatt nem volt kábé ötezer forintjuk… és mégis minden rendben lesz Szátokon… Hajtás után minden részletesen. Tovább »»

címkék: adó, bácsi, Boda András, Cameron, facebook, gyógyszer, Hétlövet, járulék, kéz, mese, milliárd, néni, rendőr, szerelem

15 június

3komment

Tabdi falunap, boszorkányégetés égzengéssel, és az év egyik legjobb ebédje… (II.)

szerző: Boda Kapitány / téma: Történődések

(15 lövet, átlagosan: 6.60 a hétlövetből)

Loading ...

A csodás lovak - ők is főszereplői voltak a délutánnak

Szerdán már beszéltünk róla, talán emlékeztek (ha nem, frissítsétek fel a memóriát itt): kezdetben tényleg nem is úgy készültem, hogy megírom a múlt heti tabdi falunapot (hivatalos nevén: Középkori Víg Nap) – pedig jó volt, szép is volt, viszonylag sok mindenre emlékszem is belőle, mert nem volt túl komoly az esti bevetés, de valahogy nem akartam már megint Bács-Kiskun megyei történetekkel traktálni türelmes olvasóimat… végtére is nem a Homoki Sikoly különszáma ez. Így hát szépen lazán lement a szombat, azért persze fényképezgettem, nézelődtem, jártam-keltem, sörözgettem a tabdi focipályán az irgalmatlan kánikulában – de még mindig úgy gondoltam, hm, de jó is nekem, csak szórakozom, kulturáltan/aktívan kikapcsolódom, barátokkal múlatom az időt, pihenek, és alapvetően rendben a világ – még hogy dolgozás, höhö, és nagy gőgösségemben fittyet hánytam ipari tételben. Vasárnap délben aztán minden szép tervemet és előfeltételezésemet egy lendülettel felborította Varga Zsolti anyukája, a családjával egyetemben engem is igen erélyesen meghívó, névnapját ünneplő Margit néni, midőn délután fél egy után pár perccel megjelent a makulátlan kiskőrösi lakás szobaajtajában azzal a tálca aranybarna paníros rántott pulykával, továbbá a másik tálca búbos hússal, utóbbira azóta is könnyes szemmel gondolok vissza, miközben a bolti tejfölbe némi kiflicsücsköt mártogatok, és akkor még egészen úri agglegény-vacsoráról beszélek… no, akkor felálltam, kis türelmet kértem, s elkészítettem a terített asztalról a fotót, mire a rutinos Varga-família tagjai már rá is éreztek a lényegre, és kimondták, ami csak a fejemben zakatolt – hogy ebből bizony poszt lesz, mert kutya kötelességem megmutatni a szürke vidéki élet nagyfokú unalmát, pont. És így is lett – ezért született hát a fentebb már idézett első rész, amit ott törtünk el szerdán, hogy megálltunk a tisztes veteránmotor-kiállítás legszebb darabjait alaposan körbecsodálni. Egy darabig beszélgettünk az összegyűlt szakértők kis csoportjával (kicsit odébb Dudu, Sanyiék egyik lánya, Marianna derék motoros-autószerelő vőlegénye és maga Marianna álldogált – Duduhoz egyébként, most beszéltük meg, hamarosan viszem a Kék Villámot egy kis rozsdaleszívásra-plasztikára), aztán beljebb indultunk, mert Varga Zsolti valamit meglátott. Ha lapoztok, megmondom, sőt, meg is mutatom, mi volt az… Tovább »»

címkék: Boda András, boszorkány, búbos hús, facebook, falunap, Gold Wing, Hétlövet, Kiskőrös, lovag, lovas bemutató, mama, Margit néni, Melinda, Puttó, színpad, Tabdi, Varga Zsolti

Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…

Archive for június, 2012

Nagyon vigyázz a madarakkal, ha piros az autód…

A szendvicsevő gróf, és az integető grófnő a Bentley-ből (III.)

Átlibbenünk az olaszokhoz – egy felejthetetlen, csodás túra (II.)

Egy kurta, jó hét – kis kuruckodás a szomszédban (I.)

Alekosz, a görög csőd-őr – avagy szagértés a TV2-nél

Szátok, kifestve – a végén pár kendőzetlen szó a lényegről, róluk: a gyerekekről (III.)

Szátok, kifestve – megalakul a Gagarin-brigád, avagy, ha nem értesz semmihez, legalább nevettess meg másokat (II.)

Szátok, kifestve: pénteken felvonulunk a helyszínre (I.)

Semmi különös, csak a szerelem maga

Tabdi falunap, boszorkányégetés égzengéssel, és az év egyik legjobb ebédje… (II.)

Korábbi bejegyzések →

Támogatás

Facebook

Témák

Hirdetés

Hétlövet pólók

Twitter

Archívum

Belépés

Követés: Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…

Archive for június, 2012

Támogatás

Facebook

Témák

Hirdetés

Hétlövet pólók

Twitter

Archívum

Címke

Belépés

Követés: Hétlövet