Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


16 május
48komment

Csak a mennyiség, csak a számok: túl az első százon

2012. február 1. Akárhogyan is szépítem, akárhonnan is bámulom, akármennyire is próbálom mutatni, milyen lazán veszem, jelentős dátum az életemben. Közel huszonhárom év után (amiben azért volt úgy két év tanítási szünet) ez volt az első nap, amikor azért nem mentem be a szerkesztőségbe, mert nem kellett. Közös megegyezéssel elváltunk – a megegyezést nem én kezdeményeztem: sajnálatos gazdasági nehézségek tették, hogy így alakult, és igazán büszke vagyok rá, hogy egymagamban is képes voltam ilyen gondok okozására egy nagyvállalat életében, kevesen mondhatnak el magukról hasonlót, azt hiszem, nyomhagy a világban. Sok idő persze nem volt a könnymorzsolgatásra: Boda jr. hathatós segítségével két napon belül már a világhálón volt a folytatás, ami persze még magán viselte a beta-változatok nyerseségét, ám újabb pár napon belül nagylelkű ajánlatot kaptam a régi harcostársam, Nyulasi Öcaline vezérelte meghatározó internetes orgánum, a Dunaújváros Online tulajdonosaitól, s megállapodtunk egy igen kedvemre való, látszólag igen laza, valójában persze sallangmentességében is nagyon is komoly együttműködésben. A DO amolyan “anyahajója” lett az időközben önálló lappá izmosított Hétlövet-nek – a struktúra, az arculat kialakításáért, minden másért ez úton is gigantikus köszönet a Dunanet Design Studio teljes legénységének és leányságának, akik kifogyhatatlannak tűnő türelemmel és játszi könnyedséggel oldották/oldják meg az összes felmerülő gondomat, sebesen hozzáfűzöm, roppant egyszerű kuncsaft vagyok, pláne, ami a képességeimet illeti. Február közepétől tehát teljes gőzt vezényeltem a gépháznak – most pedig, nagyjából három hónap elteltével ott tartunk, hogy… na, jó, legyen akkor úgy, hogy elmondom, hol tartunk. Lapozzatok!

Hirdetés


Statisztikák, számok tüzében égünk az elkövetkező percekben, a végén pedig pár röpke meglepetés, remélem, a kellemes fajtából – de ne aggódjatok, az eleje sem fog fájni, ráadásul, legfőbb segítőmnek (sőt, az új oldalnak hála, immár kitűnő, lényegében teljesen őrült barátomnak egyben), Suszternek köszönhetően elképesztő műgonddal, iszonyat sok melóval elkészített táblák-ábrák színesítik majd az ünnepi posztot. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a száz írásműből (remélem, jól számoltam) csak 97 teljes egészében az enyém, hiszen kettőt Suszter mester, egyet pedig ÖregHal vállalt be – örömömre nem is akármilyen közönségsikereket aratva. És hadd mondjam itt el gyorsan: számomra meglepő hozadéka az egész Hétlövet-blognak, hogy időnként még a pár soros kommentek is irodalmi igényességet mutatnak, hozzászólóim jelentős többsége láthatóan nem csak az olvasás terén jeleskedik. Ja, és ha már komment: az is örömömre szolgál, hogy a három hónap több mint ezer hozzászólásából (jó, a harmadukat én követtem el – nem tehetek róla, én továbbra is fontosnak tartom a megfelelő kommunikációt, és minden tiszteletem/köszönetem azoké, akik időt-fáradságot fordítanak rá, hogy megosszák velem és a többiekkel gondolataikat) mindösszesen egyetlenegyet kellett eltávolítanom, azt is csupán azért, mert köszönöm, nem kívánok semmilyen oldali politikai tárgyú hirdetések faliújságjává válni.

A legtöbbet kommentelők listájából, ahogyan a jobb sarokban bankos-biztosítós apró betűvel olvasható, Suszter kihagyta kettőnket (hogy magát miért, azt nem pontosan tudom), a többiek hozzászólási gyakoriságát a név betűinek nagysága mutatja, silabizáljátok csak, elég sokan ott vagytok szerencsére. És érdekes az az összeállítás is, amelyben, egy szófelhőbe rendezve a hozzászólásokban legtöbbször használt szavakat gyűjtötte ki varázsprogramja segítségével Suszter: megmondom, mi tetszik a szógyűjteményben leginkább is. Ugyanaz, ami alighanem anyukámnak – hogy teljességgel hiányoznak belőle a mai közbeszédet sajnálatosan meghatározó, durván taposó, készakarva bántó, otrombán goromba, szántszándékkal alázó, a normális vitába semmilyen formában bele nem férő szavak és kifejezések. Nézzétek csak meg a nagybetűs, azaz leggyakoribb kifejezéseket: itt köszönöm van, szép, kedves, tudom, szerintem, ember, ugye, mondjuk, üdv, sajnos, igaz, szóval – és ez, kedves mindnyájan, igenis nagyon sokat jelent. Nekem. Nektek. Furcsamód az egésznek is. Merthogy így kéne talán – félreértés ne essék, nem azt gondolom, hogy a Hétlövet megvalósította minden világok-blogok-netes felületek legjobbikát: azt viszont szentül hiszem, hogy egymással hatékonyan, értelmesen kommunikálni valahogy úgy kell, ahogyan mi csináljuk itt. Nem abszolút igazságokat veretesen, megkérdőjelezhetetlenül eldörögve: sokkal inkább sok, akár sokféleképpen megfogalmazott véleményből megformálni, összecsiszolgatni, gyúrni valami normálisat.

És csak viszonylag halkan jegyzem meg, hogy sokan vagyunk pedig ám. 13 500 egyéni látogató már nem tévedhet túl nagyot – s impozáns az is, hogy közel hatvanezer oldalletöltéssel jelezte a kedves publikum, szívesen böngészi a produkciót. Kedvencem továbbra is az országstatisztika: titkos elemzéseink pontosan megmutatják, hogy összesen 53 országból jártak már az oldalon: gyorsan mondom, persze, persze, tudom, ennek egy része téves kapcsolás – de a mutatókból mégis kiderül, hogy például Indiában, Malaysiában, Írországban, Boszniában, Hong Kongban és Izraelben (sok-sok más ország, például lényegében teljes Európa mellett) kétségkívül rendszeresen olvassák is a HL-t. Vagy valaki(k)nek tetszenek a fotók. Ami pedig a városok meg a régiók aktivitását illeti, hát azok tekintetében is megvizsgáltuk a statisztikáinkat: az élen természetesen az újkori világ Mükénéje, Dunaújváros, aztán Budapest, majd pedig a dobogós Suszter lakhelye, Graz következik. Nekem némi meglepetés Szigetszentmiklós, ahogy Békéscsaba is – Prágát értem, de Ilcsa kimagasló aktivitása akkor is több mint dicséretes…

A hazai régiók között – ismét csak természetes – Fejér toronymagasan vezet. (Csak zárójelben, nézzétek meg az erről szóló táblát – tisztára, mint a Honfoglalóban, komolyan, kedvem lenne jól odasózni Vasnak vagy Hajdú-Biharnak, aztán elfoglalni őket, és kíméletlenül felégetni mind a három tornyukat.) Egész szépen jelen vagyunk délen, és minden szomszédos megyében is, leszámítva Somogyországot – marketingosztályunknak mindenesetre haladéktalanul meg kell vizsgálnia, mi lehet a gond arrafelé. És, csendben mondom, mert szupertitkos, de talán már meg is találtuk a módját, hogyan próbáljuk meg ismertté és még népszerűbbé tenni az oldalt a keleti-nyugati határok vidékén is: szerintem a kétszázadik poszt ünneplésekor már ezekről a fejleményekről is beszámolhatok majd. Ami pedig kedves böngészőink indító állomásait illeti, nos, nagy újdonságot/meglepetést ne várjon senki: első, ötven százalékon a facebook, második, igen impozáns aránnyal, közel húsz százalékon a DO, de feljövőben a Google és a twitter is. Örvendetesen, tempósan emelkedik egyébként a facebook-on a Hétlövet – a blog című oldalamat kedvelők száma, közel 460 már, és szép számmal, maholnap százan vannak, akik “követik” magát az oldalt, azaz minden egyes frissítésről, új posztról automatikus e-mail értesítést küld nekik R2D2, hűséges kis centrifugám, aki mindig itt ül mellettem és a citromsárga Rózsaszín párduc mellett, és imádja hasznossá tenni magát a legkülönfélébb módokon.

Nézzük akkor most, mit szerettetek legjobban-legkevésbé: kétségkívül nagyon sokakat ütött szíven a folytatásos, nem túl vidám Vidám Park-saga – az első részre színjelest, azaz átlagosan is hetest kaptam (mellesleg ez, és a másnapi folytatás közel 1600 egyéni látogatást hozott, s az eddigi csúcs a napi nézőszámot vizsgálva is), gyorsan elmondom, hogy most, pénteken a dunaújvárosi Vidám Park utolsó igazgatóját látogatom meg, s a következő héten-hetekben terveim szerint egy igazi szép nagyinterjút készítek vele, továbbá bemutatom az általa őrzött fantasztikus ereklyéket is. A legnagyobb (ál)vitát, vagyis a legtöbb kommentet április 1-jei különkiadásunk hozta, amikor is a fordított napon Suszter puccsal ütött ki a vezérlőpult mögül teljes 24 órára; a legtöbb facebook-megosztást pedig, számszakilag 366-ot, egy klasszikus, szombat hajnali Hétlövet kapta tőletek. A legrosszabb osztályzatot egy tél végi dolgozatra osztottátok ki: kétségkívül sikamlós volt a téma, hiszen egy érdekes műanyag babámat mutattam meg nektek, amit a Kiss Tibiéktől kaptam egy adriai vitorlázás végén – a látogatottsággal nem volt semmi gond, sőt, a fogadtatással már inkább. De ez se volt vészesen rossz osztályzat – a Puzsértől biztosan egyest kaptam volna.

És akkor hadd jöjjön a legtöbbször használt húsz szavam (az eddig leírt mindössze 110 073 szó átnézéséből jött ki) – az szerintem azért nagyon nem mindegy, hogy ha így, sorrendben, mindenfajta igazgatás és egyebek nélkül összeolvassuk, mit kapunk, figyeld: Kis két pár se… hát… ha kicsit tudom épp, mondjuk: szép. Egyszer, ma este tényleg le… Szerintem Kész például ember…

Szóval azért ebbe nehéz belekötni kissé – jó, az utolsó kijelentésemmel talán lehet egy kicsit vitázni, már ha valaki hozzám hasonlóan behatóan ismeri a Kész Lacit… És megnézhetjük persze ugyanezt egy szófelhőben, egy kicsit erőteljesebb kitekintéssel, mint csak a leggyakoribb húsz szó, tessék parancsolni, már adom is. Csak megjegyzem, hogy egyetlen trágár szó se fért bele a top sokba, ellenben, ha kinagyítjátok a képet, szerintem igen jól lehet vele játszani dadaistásat: egy tetszőleges részt kiválasztasz, és valamilyen rendszer szerint vagy irányban összeolvasod a szomszédos szavakat: például a jobb alsó fertályon a nagy kék NA-tól balra fekvő szavak egymás alatt ezt adják: Simán, amúgy áll. Mindenesetre viszonylag egyszerű, pontosan Boda. Nincs mit hozzáfűzni, lényegében kisfilm, szerényen mondom. Kösz, Suszter…

És akkor nem maradt más hátra, mint az igazi egzotikumok és a tapsrend az ígért meglepikkel: jöjjön mindjárt a kedvencem, a legbrutálisabb keresőkifejezés, amivel egy kreatív polgártársunk megpróbált rátalálni az oldalra: azt írta be a gugliba “hogyan kell pisilni” – és persze simán rám talált, ez az igazi büszkeség, gyerekek. Meg a nyolcvanezer e-betű, meg az 1111 felkiáltójel. De komolyan. Egyébként pedig elmondom mindannyiótoknak, hogy az egész buli legnagyobb nyeresége – és vállalom, egye fene, szentimentálisozzatok le – az pont ti vagytok. Hogy megismerhettem egy csomó új embert, olyanokat, akiket ráadásul megérte megismerni, netán e módon kicsit vagy nagyon alaposabban megismerni… mondjuk a pár hete, lassan hónapja lezajlott leszokós akció keretében… khm… na… például annak is volt nem pont apró humán hozadéka, hogy finoman fogalmazzak. Túl persze azon a közvetlen jóságon, hogy több mint két hónapja egy jó páran nem gyújtottunk rá… És persze, el ne felejtsem már, tovább gyűrűzik a motorozási-cukrászdázási akció, amelynek következő nyertesét épp a napokban sorsolom ki azon bőkezű mecénások közül, akik havonta egyszer két (lassan egy) sör árával támogatják az oldal és a szerző fennmaradását – bővebbet a Donate gomb megnyomása után találtok, a jobb oldalon.

És akkor még egy meglepi: kissé fátyolos hangon azt kell mondjam, éles a pólóügy. A prototípus már rajtam, a nyúzópróbák ezerrel zajlanak: a póló alapja kitűnő, márkás, tényleg sok éven át tartó és mérettartó cucc, a minta pedig (amit egyébként kiváló grafikusművész unokaöcsém, Daniel Boda álmodott textilre) a legújabb technológiával varázsolódik rá, és eszelősen jól néz ki. Hamarosan a Hétlöveten is megcsináljuk a megfelelő rávezető szekciót, ám itt már most is rendelhető a kultikus darabból, ha ti is úgy gondoljátok, hogy lehet tán HL-póló nélkül élni, csak épp nem érdemes. Bármilyen színű póló, bármilyen színű mintával, bármilyen méretben, s persze akár egy darab is rendelhető, hamarosan egyébként kétféle kivitelben: rendkívül gyorsan kész, lényegében akármilyen konstrukcióban kifizethető, ha itt vagytok a városban, simán átvehető a boltban, ha távolabb, rutinosan postázzák… szóval, ahogy Varga Zsolti mondaná, gombostűtől a kúpcserépig minden van.

És én is vagyok, leszek: minden jel szerint együtt ünnepelhetjük majd a kétszázadik kis dolgozatot is, maradjon minden a régiben. Vagyis písz, riszpekt, frendsip – én írom, te meg, ha jónak látod, olvasd és terjeszd. Köszönöm a türelmet mindannyiótoknak…

Értékeld:
1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (38 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

 

48 komment

  1. pásztor marika szerint:

    Gratulálok Neked .!!Ügyi vagy,ill.-vagytok !:)

  2. Cs.G. szerint:

    Köszönöm!
    És meg pár száz jubileumot! Miattad, miattunk, miattam! ;-)

  3. Pannimama szerint:

    Csak a mennyiség…
    Na, de a minőség! Kedves Kapitány! Látod, a változás jó! Köszi, hogy bearanyozod a napjainkat! (Az enyémeket mindenképpen.) Informálsz, elgondolkodtatsz, figyelmeztetsz, megnevettetsz. Csak így tovább! :D

  4. Paduc szerint:

    Én reggel a Facebook-kal kezdek -kávé nélkül- és Hétlövet a nyitó tánc. Aztán jöhet a többi oldal, mert a kellő hangulat már megvan. Gratulálok de nem is a mennyiséghez, hanem a minőséghez. Az érthető, olykor-olykor mosolygásra ingerló (esetleg hahotát kiváltó), sokszor szatirikus, ironikus (mókus) hangvétel nekem bejön. És a témáid is sokrétűek, ami biztosítja az állandó érdeklődést. Ugyanis ha lenne egy fő téma-csapás, akkor a vége már lerágott csont lenne. De a téma földön hever, és Te mindig találsz olyat, amit tovább boncolgatva érdekes írás kerekedik belőle.
    Köszönöm az írásaidat.

  5. régi "barátnéd" szerint:

    Csatlakozom az előttem szólóhoz. Megvallom őszintén nem régóta vagyok olvasója ennek az oldalnak és most sem rendszeres. De örülök, hogy van. Mindig örömöt okoz és valóban elgondolkodtató (ami mostanában nem szokás)
    Remélem sokáig maradsz még. :)

  6. Medi szerint:

    Minden írásodban van pár sor, ami igazán megnevettet. A mostaniban ez volt az:Közös megegyezéssel elváltunk – a megegyezést nem én kezdeményeztem: sajnálatos gazdasági nehézségek tették, hogy így alakult, és igazán büszke vagyok rá, hogy egymagamban is képes voltam ilyen gondok okozására egy nagyvállalat életében, kevesen mondhatnak el magukról hasonlót, azt hiszem, nyomhagy a világban.

    • Boda Kapitány szerint:

      Hát ja… márpedig ez szóról szóra így is van. A világ, minden hibája ellenére mulatságos és szórakoztató, ha sokan sokféleképpen is próbálnak mindent megtenni érte, hogy ne legyen kedvünk észrevenni…

  7. Suszter és a Gyík szerint:

    Én is grat az ünnephez! Számolni jó volt, olvasni is. Ez olyan lekötő volt. :)

    Az, hogy miért hagytam le magam a kommentelők közül, annak egyszerű a magyarázata: ÖregHal hozzászólásainak súlya van, tele értelemmel, szellemmel. Ezek mellett jött volna az én nevem… És amúgy is, én kreáltam, így azt csináltam, amit akartam. Ez a kép nem lett volna fair. ITT megleshető.

    További sok posztot kívánunk magunknak! :)

    • Boda Kapitány szerint:

      Nem kell szerénykedni, Susz… régi igazság: dicsérd magadat legalább, más úgyse fog… :-) Köszönöm még egyszer ezt az embertelen sok melót.

  8. Skoda2791 szerint:

    Kedves Boda Kapitány!
    Én csak egyszerűen annyit írnék:
    GRATULÁLOK!

    Üdvözlettel
    HGy

  9. Hatlövet szerint:

    A minőség a tőled megszokott a mennyiség meg már-már a sztahanovista időket idézi.
    A DH matolcsy szintű gazdaságiját meg csókoltatom.
    Csak így tovább András, nem lesz itt semmi gond.
    Talán velünk sem, veled meg pláne.
    Remélem az “A” csoportos jégkorong VB figyelemmel kísérésére azért van nyúlfarknyi időd.

  10. Kata szerint:

    Szeretszeretszeret! :-)))
    Gratulálok nagyon! Így jó, ahogy és ahol van, Veled, Általad és tényleg sok köszönet a sok harcostársnak a lehetőségért, kivitelezésért, létezésért! Még sok százat!

  11. Orsi szerint:

    Fogadjunk, nem is tudod, hogy Szigetszentmikloson lakom;) Terjesztem a “kórt”, mert megerdemled;))

  12. Laca szerint:

    Igyekszem minden nap elolvasni az aktuális frissességet, és mondhatnék sok mindent, de szerintem a legbeszédesebb: Köszi Mester! :)

    Sok sikert és kitartást a folytatáshoz! :)

  13. putto szerint:

    A sok gratuláció, köszönöm mellett még egy.. :) Remélem a verbális motorod múzsája még meg marad melletted, mert még mérhetetlen mennyiségű művedet muszáj meghányni-vetni majd!
    Szóval sok irományod szeretnénk még olvasni..
    peace

  14. OregHal szerint:

    … ha megy, csak a korrektség kedvéért…
    :-)

    • OregHal szerint:

      :-( Nem ment.
      (Valójában az utolérhetetlen Suszter és a Gyík IGAZI statisztikáját kívántam volna kőbe vésni az utókor számára…)
      Őszintén: igyekszem visszafogni magam, mert a hozzászólásaimmal már magamnak is kissé sok vagyok, (így pl. le sem írtam az előző posztnál, hogy ’75-ben amikor motorral jártam Kalocsáról Budaőrsre dolgozni, a solti gáton a “döggyárnál”… – szóval ennyire szerény és visszahúzódó lettem immár) – Suszter kedves szavai meg aztán úgy zavarba hoztak, hogy talán kommentelni se merek többet…
      :-)

      (Na, jó, ne reménykedjetek, úgysem állom meg…)
      ;-)

      - Azt meg nem mondom, hogy grat Boda Mesternek, részint mert mindenki más már mondta, másrészt még ennél is nagyobb lenne az arca, harmadrész meg: tulajdonképpen ezt várjuk Tőle, ezért vagyunk naponta itt, hát nem?

      Asszem, lehet, hogy talán esetleg hébe-hóba alkalmasint visszanézek még erre a blogra…
      ;-)

  15. ili szerint:

    Gratulálok, és köszönöm!

  16. orsicsip(et)ke szerint:

    ez igen! Grat mindenkinek! Olvasóknak, kommentelőknek, Statisztikakészítőnek, és A Szerzőnek!Az egyik legjobb a top 20 szó, és annak mondattöredékei, azt egyszer kibővíthetnéd!

    Ez meg a komment top szavakból:

    Te kis András, tényleg, szerintem, ugye neked két nap se…szóval biztos hatalmas magyar ötlet, hajrá!

  17. Rowena szerint:

    Na, nekem most kemény lelkiismeret-furdalás… De ez a mai nap ilyen, kezdek hozzászokni így a végére. Mindenesetre köszönöm, meg köszönjük, meg hátezfantasztikus, detényleg, és a statisztikákba meg egyszerűen szerelmes vagyok… a miegyebet meg majd bevallom egyszer… talán… :) Póló meg kell, hátezegyértelmű!!!

  18. LTy/ i szerint:

    “KEDVES-BODA-hm-ÉPP-SZÁZ-SZERINTEM-IGEN-SZÉPEN-SIKERÜLT-RÁADÁSUL-SZERENCSÉRE-KÖZBEN-TERMÉSZETESEN-PÁR-IGAZÁN-SZÉP-ESTE-ÁLL-AMÚGY-EGYÉBKÉNT-NÁLAM-LASSAN-VÉGÜL-KÉSZ”…

    Ezzel a szedett-vedett pár szóval is szeretnék gratulálni, a 100. posztoláshoz! :)
    Ezt sikerült összerakosgatnom a leggyakoribb szavakból. Tudom, meg sem közelíti azt a színvonalat, amit tőled kapunk itt nap,mint nap! Nem is ez volt a célom vele. Csak úgy jött. Írj minél többet, a kétszázadikig meg se állj!
    Köszönöm az eddigieket!
    A póló királyság, remélem hamarosan én is boltolok egyet, büszkén fogom felvenni.

  19. Czakó Károly szerint:

    Gratulálok EMBER!

  20. t_a_m_a_s szerint:

    100 poszt, hétlövet póló, rajongótábor, miegymás… Lassan celeb leszel, András! :)

    Viccen kívül, csatlakozom a sok-sok előttem szólóhoz, és bízom a folytatásban, még sokszáz poszton át!

    • Boda Kapitány szerint:

      Én viszont lassan úgy érzem magam, mint egy mosolygós születésnapos – tényleg köszönöm neked is és mindenkinek ezt a sok jókívánságot és jót. Igyekszem rászolgálni…

  21. Bazsika szerint:

    Csak annyit szeretnék mondani, nem értek az újságíráshoz-de rendkívüli módon szeretném kipróbálni milyen is az, ez akkor is tetszik. Csípem, hogy korrekt, nem bújik egyetlen párt mögé sem, és nem is népszerűsít egyet sem, hanem tök független. Olyan dolgokról esik szó, amelyek a “földhözragadt”pórnép sajátjai. Én mindig elolvasom.Várom a folytatást.

    • Boda Kapitány szerint:

      Köszönöm az elismerő szavakat – tényleg jólesik, ha így látod: a szándék valóban ez. És hajrá: nincs a szakmában semmi titok – sok olvasás, sok írás.

  22. BMC szerint:

    Gratulálok!!!! :)Szép szám!

  23. rizsapista szerint:

    A természetes gratuláció: GRATULA, után, egy kissé személyesebbet is. Úgy vélem ( a tévedés jogát fenntartva! ), hogy ebben a formában egy új Capitant ismerhettünk meg. Adjon erőt a további sok-sok száz posthoz az, hogy a DH_ban messze nem lehetnél ennyire…hogy is…talán, teljes!

  24. m.B. szerint:

    Egyik haverommal beszélgetem, és azt mondtam neki “én már nem olvasok évek óta semmit”. Aztán rájöttem hogy a Hétlövetet olvasom. Bandi, visszatéritettél a bütük világába!

Szólj hozzá!

Töltse ki az adatokat alábbi mezőkben, és küldje el üzenetét.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


négy × 1 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz