Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


23 április
10komment

ÖregHal letette a pipát, és mesél – kórházról, bajról, gyógyulásról

Egy elkapott pillanat: ÖregHal megindul a géppel

Egy elkapott pillanat: ÖregHal megindul a géppel

ÖregHaltól kaptam levelet vasárnap, íme:

Igen Tisztelt Bütthössy Boda Mester András Úr Kedves! Mellékelt szösszenetemben kívánlak szembesíteni Önt a vérfagyasztóan rettenetesborzasztó következményekkel, amit a füstölgésmentes hónap meghirdetésével elindítottál Ön. Ha gondolod, oszd meg az infót szegény követőiddel, lássák, mivé fajulhat, ha nem dohányzik a dolgozó. Agyilag fog történni, bizony. Csók: OH

Ismerem ÖregHalat, nem csak innen, nem csak egy hónapja, pontosan tudom, hogy nem pont az a szétesős fajta, és elég mélyre leér a különös, speciális, általam nagyon kedvelt fanyar humorának gyökérzete – de amikor elolvastam a történetét, azért rendesen görcsbe rándult a gyomrom… Két hete sincs tán, hogy a Corsóban összejöttünk a dohánymentes klub büszke tagjaival és másokkal – ő is ott volt, megivott vagy két kólát, s eleget nevetgéltünk, nem kis mértékben neki is köszönhetően. Merthogy élőben sem akármilyen jelenség a fiatalember, elárulom. Ehhez képest röhögés közben-helyett rendesen megdöbbentem azon, amit olvastam – de mindenkit megnyugtatok immár, ÖH jól van, természetesen otthon, már füvet is nyírt, már el is ázott, már morog is rendesen, ahogy szokott… És már megírtam neki egy kommentben, de most itt is megerősítem, ígérem, augusztus környékén szép kényelmesen elporoszkálunk két-két keréken Prágába (aki jön, jön), és nem lesz kötelező söröznie, bátran málnaszörpözhet, míg mi csendesen betaknyolunk… Most pedig megosztom veletek az írását – mert azt gondolom, a szórakoztatás mellett nagyon is sok minden van benne, ami… izé… jó. Mondjuk. Lapozzatok hát, és hallgassátok a kórházat megjárt, hozzám hasonlóan álombeteg, türelmes ÖregHalat…

Hirdetés

Utózengék a füstmentes hónaphoz

avagy: közérdekű tájékoztatás a nemdohányzás veszélyeiről a nagyközönség számára,
avagy: helyzetjelentés az egészségügy berkeiből érintettség okán,
avagy: jól megszívtam

Ezt nyilván mindenki ismeri: Homer Simpsoné...

Ezt nyilván mindenki ismeri: Homer Simpsoné…

Tetszik tudni, kezitcsókolom, lehetnek némi viták az ok-okozat összefüggéseiről, vérmérséklet, beállítottság, szemléletbéli különbözőség folyományakénti helyzetértékelés kapcsán, ámde…

Amennyiben „B” esemény bekövetkeztét megelőzi „A” esemény, csak-csak felmerül a gyanú, hogy B következménye A-nak, hát nem? No már most, az elmúlt cca. negyven évben a guta majd’ megütött, ha nem tudtam rágyújtani: most nem gyújtottam rá, és meg is ütött a guta. Ez orvosilag sztróknak is neveztetik, pontosabban esetemben TIA (transient ischemic attack = átmeneti iszkémiás roham, avagy „mini stroke”), ami többek szerint agyi történés, ez persze szinte teljes bizonyossággal kizárható nálam, mivel „agy”-ról csak a tények túlzottan optimista megítélése esetén beszélhetünk… Azon sem lepődtem volna meg nagyon, ha az agyi CT eredménye a „minta hiányában értékelhetetlen” kategóriába kerül.

Ha ő hajol föléd, lehet, hogy tényleg nagy bajban vagy

Ha ő hajol föléd, lehet, hogy tényleg nagy bajban vagy

Innentől kezdve egyértelmű, hogy a leszokás minimum szélütést okoz. Meg még pipa is lesz tőle a dolgozó (ezt nem tudom, orvosilag hogyan hívják, a lexikonban valószínűleg a „tele lesz a töke” címszó alatt lehet utánanézni). Ez pedig – kár szépíteni a dolgokat – egyértelműen a Boda Mester fémjelezte leszokódási akció következménye, aminek botor fejjel felelőtlenül alászaladtam.

Az ám, de ha az ember nős, mondjuk; a NEJ pediglen egészségügyi dolgozó, teszem fel; akkor még az a kézenfekvő megoldás sem merülhet fel, hogy nagy-nagy akaraterővel és kitartással visszaszokik a delikvens a bagóra. Minthogy a TIA esetében harminc százalékos valószínűséggel előbb-utóbb bekövetkezik majd egy masszív stroke, maradandó károsodással, ámde egy feleség döntésével szembeszállni száz- usque százhetvenhárom százalékos valószínűséggel eredményez nyolc napon túli hisztit, amit egy legyengült szervezet nem igazán tud feldolgozni, akkor pedig annyi nekem.

Lehet persze egy rutinvizsgálat is kellemesebb - ha jól választunk orvost

Lehet persze egy rutinvizsgálat is kellemesebb – ha jól választunk orvost

(Orvosilag ez rápacsálásnak neveztetik, gondolom…) Tehát vagy maradok leszokott (ergo mindenféle veszélyeknek fokozottan kitett) állapotomban, vagy szembeszállok a nejem akaratával, amihez azért nálam jóval bátrabb és karakánabb egyéniség kellene… Úgyhogy ez utóbbi megoldás csupán hipotetikusan jöhet szóba, mindenféle valóságalapot nélkülözve.

(Illusztrációként: Az öreg székely hajadonfőtt álldogál a térdig érő hóban az utcán, amikor jön a komája és megkérdezi, mi történt. Az öreg válasza: „Összezördültünk az asszonnyal, de aztán jól helyretettem! Most már csak egy bátor ember kellene, aki be mer menni a kucsmámért…”)

A fentiek tükrében azért leszögezném, hogy nem kizárólag Boda Mestert teszem felelőssé az események bekövetkeztéért, hiszen önként és dalolva magam is jócskán hozzájárultam a jelen szituáció kialakulásához a pipa elhagyásával, de azért intő példa legyen másoknak, hogy nem szabad ripsz-ropsz mindenféle mozgalom sodrába keveredni, bedőlni hangzatos jelszavaknak és meggyőzőnek tűnő érveknek… El lehet hagyni a cigit, hogyne, persze, sőt: lehet még úszni, meg sportolni, meg mindenféle káros tevékenységet folytatni; csak számolni kell a kockázatokkal. Na ugye.

Sir Winston Churchill - és persze pár hozzá kapcsolódó legenda...

Sir Winston Churchill – és persze pár hozzá kapcsolódó legenda…

(Gondolom, ismerős Sir Winston Churchill teóriája a hosszú élet titkáról: „No sports!” És akkor a whiskyvel kapcsolatos viszonyáról még nem is ejtettünk szót… )

Folytatandó önkéntes missziómat az egészségügyi felvilágosítás terén, nem hagyhatom sötétben botorkálni a széles néptömegeket (plusz e fórum lelkes olvasóit), szót ejtenék a kórházi ellátásról, mint olyanról, laikus, ámde érintett személyként. Arra számítani kell, hogy az egészségügy eléggé Janus-arcú jelenség errefelé: fantasztikus dolgokat is tudnak művelni és irritáló jelenetekkel is szembesül a beteg.

Régen voltam kórházban: nem esküdnék meg rá, hogy ez a magyar átlag ellátmány

Régen voltam kórházban: nem esküdnék meg rá, hogy ez a magyar átlag ellátmány

Kedvenc témakör az étkezés: az a hír járja, hogy a kórházi étkezési norma pont a fele a börtönökének… ettől azért nem biztos, hogy annyival jobb a sitten (bár erről Boda Mester fiatalos-bolondos posztja bővebb tájékozatást nyújt) – no de a hallottakról jót, vagy semmit, ugye… az azért biztos, hogy 2007-ben a keretösszeget 200 Ft-tal felemelték, így azóta (változatlanul) 550 Ft+ÁFA. Per fő. Per nap. (Helyi aktualitás: kb. ennyi a varázsgomb megnyomásának hatása „két sör” egyenértékesben kifejezve) Az azért már jelentős summa egy egész napi dőzsöléshez… Bár mintha 2007 óta történt volna egy s más, gondolok itt recesszióra, inflációra; élelmiszerek, üzemanyag, miegymás árának drasztikus emelkedésére, begyűrűzésre, kutyafülére… azt azért leszögezhetjük, hogy elenyésző azon fekvőbetegek száma, akik a kórházi koszttól mértéktelen elhízásba fajulnak.

Nem mindegy persze, ÖH, mivel veszed be a gyógyszereidet... van például a diétás kiadás...

Nem mindegy persze, ÖH, mivel veszed be a gyógyszereidet… van például a diétás kiadás…

Gyógyszer: az van. No, nem pont mind, ha rendszeres gyógyszerfogyasztó lennél (én eddig, hála Istennek, nem voltam, most ismerkedem csak az új módival: reggel-este kis fehér, kettő rózsaszín, egy hosszúkás fehér meg a barna…), akkor kis zacsiban cipeld be a fejadagodat, mert bent nem biztos, hogy hozzájutsz… nem túl lelkesítő kilátások.

Elhelyezés: a hatágyas kórtermek ideálisak, nem fenyeget a magány okozta depresszió, meg az állandó pihengetés okozta eltunyulás. A korombéli felnőtt férfiemberek az évek során kialakították saját markáns horkolási stílusukat: ezek hatos kombinációja olyan frenetikus összhangot tud képezni éjszakánként, amit ámulva hallgatsz egész éjjel, szinte le sem hunyod a szemedet, el ne szalassz egy-egy kádenciát, fúgát vagy fortissimóban visszatérő motívumot… Az éj közepére esik azért egy-egy apróbb esemény: zavart szobatárs összevizelt ágyneműjének és pizsamájának cseréje, egy másik kolléga éjszakai infúziója, esetenként némi éjszakai vérnyomásmérés, hajnali mosdatás, majd reggel hattól szorgos takarítónőink gondoskodása… nem tespedsz bele az unalomba. Hát ez van, ezt kell, ha nem is szeretni, de elviselni. 0 - bizony, ez a kód…

Azért igenis fejlődött valamicskét a betegszállítás - de legalábbis voltak nehezebb idők

Azért igenis fejlődött valamicskét a betegszállítás – de legalábbis voltak nehezebb idők

A bánásmód: hm… változó, egyénektől függ, ez persze oda-vissza érvényes. Részletekbe menő taglalása helyett inkább valamiféle summázása a tapasztaltaknak: jó hely lenne ez az egészségügy, csak az a sok qwa beteg ne lenne…

Van viszont egy érdekes dolog: ha valami miatt kiemelt figyelmet kapsz (kapcsolataid révén, vagy alkalmasint az eseted komolysága miatt) – fantasztikusan fel tudnak pörögni a dolgok. Amikor sztrók-gyanúval bekerültem az SBO-ra, szinte percek alatt elkészült a CT, vérvétel-
labor, és az időablakon belül (két óra) már a fehérvári sürgősségi osztály intenzív részlegén feküdtem. (Zárójeles megjegyzés: ott rá kellett jönnöm, hogy kis hazánk infrastrukturális viszonyai teljes mértékben az egészségügy alá vannak rendelve. A Dunaújváros-Székesfehérvár viszonylat közúton olyan speciális kialakítású, hogy ami egyben van, azt ugyan szerteszét rázza; de ami széthullott, azt helyrepofozza szapora röcögtetések folyományaként: mire 35 perc alatt odaért a szirénázó mentő, a kórt (és némiképpen a lelkemet is) kirázták a kátyúk, nyomvályúk és keresztbordák – teljesen tünetmentes lettem.

Nem állítom, hogy nincsenek úthibák a 62-es úton...

Nem állítom, hogy nincsenek úthibák a 62-es úton…

Na, erre a Lajtától odébb szinte képtelenek lennének, úgy is kell nekik, ott fognak megpusztulni a felelőtlen népek… azért nekünk is résen kéne lenni, mert nekiállnak, megint megcsinálják a kamionok által szinte alig használt 62. sz. főútvonalunkat és akkor egy, vagy talán másfél hónapig nem fog működni a helyreröcögtető effektus… mi lesz így velünk? Ideje nekiállni a petíciógyártásnak, hogy „El a kezekkel a hatvankettestől!” – főleg, mert sürget az idő: lehet, hogy már akár két-három éven belül is nekiesnek a javításnak… Közbevetés bezárva.)

Ámdenohaviszontellenben ha semmi nem indokolja az egyedi elbánást, akkor benne vagy a taposómalomban: kivárod türelmesen a sorodat itt-ott-amott, kapsz, ami jut, rád kerül a sor, amikor. És ebben nem kell semmiféle névre szóló rosszindulatot keresni: így működik a rendszer, még csak nem is a benne lévők tehetnek róla. Az azért fontos, hogy ne legyenek túlzott elvárásaid: várd ki a sorodat, addig is regenerálódsz, gyógyulsz, minek pattogni? A Természet úgyis helyreteszi, amit tud, adjunk rá neki teret… sorbanállás közben. Én a magam részéről nem lépnék fel túlzott igényekkel: ha az evolúciós láncban a kétszikűeknek járó megbecsülésig eljutok, már tökéletesen elégedett vagyok a helyzetemmel. Minden ennél fokozottabb elismerés már dicséretszámba megy.

ÖregHal nem itt, a gyárban készült: ő teljesen egyedi kivitel...

ÖregHal nem itt, a gyárban készült: ő teljesen egyedi kivitel…

Velem született szerénységem visszatartana az öntömjénezés vétkétől, de a tárgyilagosság megköveteli, hogy napvilágra tárjam: hála legendásan simulékony stílusomnak, lenyűgöző alkalmazkodóképességemnek, és zseniális kapcsolatteremtő készségemnek, a kórházi tartózkodásom során társadalmi elfogadottságomat – teljesen megérdemelten – a Brehm második kötetében foglaltak szintjére küzdöttem fel, szinte már Suszter kolléga
magasságára. (Brehm II: Halak, kétéltűek, hüllők).

Na. Tanulságként azért leszűrhetjük: lehet, hogy a dohányzás árt az egészségnek, de a nemdohányzás tuti használ a betegségnek; leszokni jó, de kockázatos; betegnek lenni meg kockázatos, de legalább nem is jó.

Ezzel a magvas gondolatcsokorral csókoltatok mindenkit innen a neurológia B szárnyáról:

ÖregHal

P.S. Ha már dohányzás… lehet-e még megalázóbb, méltatlanabb helyzetbe kényszeríteni a dohányosokat annál, hogy betegként az utcán (kórház kapujától min. 5 méterre!) kint ácsorogjanak, közszemlére téve??? Persze, lehetne… Mondjuk mindenkinek viselnie kellene egy ciklámen fényvisszaverős mellényt, „KÖZELLENSÉG VAGYOK!” felirattal. Például. (Vagy talán a sárga csillag? Ja, olyan már volt…)

Értékeld:
1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (27 lövet, átlagosan: 6.59 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

 

10 komment

  1. Kész Laci szerint:

    Tetszett a dolgozat, minden jót kívánok neked OH!!

  2. rizsapista szerint:

    Gyógyulj Öreg Hal! Az egészségügy még egy jó darabig úgy sem fog.

  3. OregHal szerint:

    “ÖH jól van, már füvet is nyírt, már el is ázott,…”
    Na ja, a drog, meg a pia, mi?
    ;-)
    Hát nem pont, de ha már nem vagyok olyan kemény fickó, mint szeretném, nem árt, ha íly’ módon is erősítjük nimbuszomat…
    :-)

    Egyébként köszönöm a jókívánságokat, igyekszem egyben maradni… talán sikerül még egy darabig.

  4. Suszter és a Gyík szerint:

    Először egy verset akartam írni, hátha attól jobba gyógyulsz ÖregHal, de a rímadó miatt ezt elvetettem. Aztán a vetésadót róttam a saját számlámra… Aztán belefejeltem a monitoromba, így most vakon írok. Ez nem mentesít a karakteradó alól, ami majd 39 fillér/karakter lesz. De nem baj! Így mulat egy beates labanc úr. Jah, tényleg! Nem is HUNban fizetem az adókat. Juhéééé! Gyógyulj! Gyógyulj! Legyél jól ÖregHal!

    Verset, mi? Küldök gyógyszert, ha az segít, de nem verselek itt neked. Mert hiszen mi lesz a jogdíjammal? Postázod majd? Kurva drága…

    Gyógyulj ingyen felőlem! De tényleg…

    Jah, és élmény volt, nah ezt akartam vésni.

    Én ugyan nem, de Gyík ölel…

    • OregHal szerint:

      köszi, a fenti műalkotást szabadversként fogtam fel…

      Rossz lehet Neked ott, Labanciában, a sok adó miatt… Lásd, én itthon csupán egészségügyi szolgáltatási járulékot , foglalkoztatói egészségügyi hozzájárulást , egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot , szakképzési hozzájárulást és egyszerűsített foglalkozási közterhet fizetek havi rendszerességgel, adót azt alig, max évente öt-hatszor. Szerintem már ideje volt, hogy itthon is bevezessenek egy-két fajta adót , izgatottan várom a dézsma , harács , tized , sarc és porció bevezetését… Akkor lesz itt a Kánaán! Büszke vagyok, hogy egy olyan lángelméjű kormányt tudhatok magaménak, aki (elsőként a világon) a létező összes elvonási formát bevezette! Hol van ehhez képest a “fejlett”-nek mondott Nyugat, hát nem?

      Csókoltatom a Gyíkot, mint Brehmkettes sorstársamat…

  5. Késmárky Róbert szerint:

    ÖH! Örülök, hogy a füvet nyírod, és nem harapod, még ha a kórházi koszt … Gyógyulj!

  6. Körte szerint:

    András!
    Ha így megy tovább, könnyebb lesz szabit kivenned, a színvonal marad akkor is.
    Halbácsi! Te pedig gyógyulj, erősödj, a paripád nem könnyű!
    Körte

    • OregHal szerint:

      Psszt… nem akarok titkokat elárulni, de azért Boda Mester megdolgozott rendesen, mire az irományomhoz összevadászta a képeket, formára rendezte a szöveget, kigyomlálta a helyesírási hibákat/elütéseket… (még az általam igen kedvelt, stiláris bikkfangként alkalmazott egybeírtszavakat is szétdarabolta)…
      szóval, egy darabig jobb, ha nem megy szabira.
      :-)
      Mindamellett Ő itt a házigazda, vagy mi a szösz, végülis…
      :-D

  7. LTy/ i szerint:

    Szia ÖregHal!
    Tetszett az élménybeszámolód, pedig jobb lenne, ha valahol máshol “üdültél” volna! Bár tudom mi történt, mintha már nyoma sem volna-holmi Stroke,TIA- mi az Neked. Mielőbb gyógyulj meg, mert cseppet sem kéne újból átélned. Az új adókon meg ne zsörtölődj, mert az még rosszabb, mintha elfüstölnél egy pöfföt. Erősödj mihamarabb!

    :)

Szólj hozzá!

Töltse ki az adatokat alábbi mezőkben, és küldje el üzenetét.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük


négy × 8 =

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz