Hétlövet

A Dunaújvárosi Hírlapban tizenegy évig futott rovat folytatódik…


22 április
14komment

Soros György, az ovis társam

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (19 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Egy kis, nem várt és nem kellemes, bár happy endes szünet után folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvenötödik kiadásában először is,  a saját jól felfogott érdekemben kénytelen vagyok egy kőkemény coming out közzétételéhez. Nem, nem csupán annyiról van szó, hogy végre beismerem, leszbikus vagyok – ez nem lenne túlságosan nagy cucc. Sokkal komolyabb dologról van szó, s érzem, hogy a nemzeti osztályharc élesedése miatt kénytelen vagyok feltáró jellegű vallomást tenni, ha továbbra is felemelt fejjel akarok élni: annak idején egyazon óvodába, a Közép Európai Óvodába (CEK) jártam (a meglehetősen túlkoros, egészen pontosan 39 éves) Soros Györggyel, aki egyébként négyévesen alapította meg az ovit. Naponta felvásárolta tőlünk, kispajtásaitól az uzsonnákat, hogy aztán saját büféjében, háromszoros áron adjon túl rajtuk, és a matchboxainkat is nyomott áron vette át tőlünk. Még csak középsősök voltunk, amikor a tőzsdén is megjelent a parizeres zsemlékkel és a játékokkal. Pályánk és életünk sajnos a továbbiakban is összefonódott – ott voltam például azon a titkos névadón, amikor Simicska Lajossal közös törvénytelen gyermekük születését ünnepeltük. És a békaemberek, a chemtrail, az áprilisi havazás… megannyi titokról lebbentem fel a fátylat, jöjjön, aminek jönnie kell, konzultáljunk, véreim. Egy KDNP-s kiválóság, bizonyos Vejkey képviselő úr végre kifejtette, miért is kell megállítanunk a belga fővárost: nem másért, lányok-srácok, mint azért, mert Brüsszel diktatúrát épít. Márpedig mi, élünkön egyebek mellett a keresztényekkel, demokratákkal, népekkel, pártokkal, különösen érzékenyek vagyunk a diktatúrákra: már a szaguk is taszítólag hat itt, a szellős illiberális demokráciában. Társadalmi célú hirdetés: régóta az egyik kedvenc mondatom a mindenkori, általában alig pár tíz vagy száz milliárdba kerülő reklámkampányok előtt és után. Megpróbálom pár mondatban összeszedegetni, kábé mi is lenne ennek a társadalomnak a valódi érdeke. Végül egy kis maszekolás: itt, e hasábokon is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt bő két-három hétben elképesztően korrekt módon segítettek abban, hogy Boda sr. (két nap múlva 91) épen-egészségesen és pirospozsgásan hazakerüljön a kórházból. Minden, részletesen odabent: jó itt újra. Tovább »»

01 április
4komment

A BoDa Vinci-kód

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (13 lövet, átlagosan: 6.77 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvennegyedik kiadását békés kis sörözéssel indítjuk – fellélegezhetünk, a magyar nemzeti sörkormány áldozatos tevékenységének hála, véget ért a cicaharc, két holland cég (igen, igen: csak az egyik ügyes brand-építéssel ős-székelynek álcázza magát) jelentékeny egymásnak feszülése során a végén egyszer csak kiderült, hogy “…konstruktív tárgyalások után mindkét fél érdekévé vált, hogy a Csíki Sör márkanév körüli vita barátságos úton rendeződjék”. Barátságos úton, barátaim, ahogyan itt, mifelénk megszokhattuk, nem máshogyan. Ha barátság van, minden van. Sebaj: az olajágas gerlice röptétől függetlenül a Lex Heineken, úgy tűnik, nem kerül le a napirendről – azaz Semjén Zsolt és Lázár János agyszüleménye, mely letiltaná például a Heineken palackjairól, dobozairól a cég vörös csillagos logóját, továbbra is él. Ha pedig így van, akkor én azt mondom, jól van így: no de azt is mondom, ne álljunk meg félúton, nertársak! Mert aki félúton megáll, az bizony gyanússá válik: tán nem hiszi elég mélyen, hogy a mai magyar társadalom (egyik) legsúlyosabb problémája a söröscímkék csillagtartalma… De mondok én mindjárt mást is: a gazdaboltok készülhetnek a záróleltárra – végük! És a könyvesboltoknak is! További remek hírem, hogy strómancégek tucatjaival nyelheti be a Nagy Gömböc, Andy vajda (nem, nem elírtam, köszi) a vidéki rádiókat, még 2018-ig, hogy attól kezdve azokból is ugyanaz a rengeteg színigaz információ ömölhessen telibe, mint a magyar média vagy mifene egyre szennyesebb löttyöt okádó főcső-rendszeréből. Milyen érdekes dolgokat olvasni – Nagykanizsán tök ugyanaz a folyamat zajlik például most, mint ami Dunaújvárosban nagyjából egy éve zárult le: s micsoda meglepetés, még a két ügy kulcsfigurája is ugyanaz, az MTI egykori igazgatója. Annak idején pedig egészen közelről volt szerencsétlenségem végignézni egy évtizedeken át valóban kereskedelmi alapokon működő rádió szenvtelen, gusztustalan, aljas kinyírását egy jelentős politikai potentát, többszörös díszpinty értő közreműködésével – hogy aztán végre versenytárs nélkül, nyugodtan működhessen az egyetlen közpénzemésztő és -eltüntető intézet tovább. No. Se dicsekedni nem akarok, se sajnáltatni magam – inkább csak azért próbálom meg vázlatosan elmesélni ezt a hetemet, hogy illusztrálni tudjam, időnként azért elég sűrű tud lenni az élet mifelém. Nyilván nem csak az enyém: de most nálam a szó. Mellesleg, ha minden jól ment, mi, öt motorral, már útban is vagyunk édes Erdély, közelebbről Torda városa felé… Gyertek, ha nem féltek…
Tovább »»

25 március
7komment

Állatkert, egy majommal

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (17 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvenharmadik kiadásának nemzetközi részlegében amolyan hibriddel indítunk – ennek mindössze annyi az oka, hogy a Saul fia című Oscar-díjas film főszereplője, Röhrig Géza New Yorkban él. És én már régóta szeretnék pár dolgot megosztani veletek Röhrig Gézával kapcsolatban, például hogy nem csak úgy felületesen irigylem, de zsigerből, belülről, fájdalmasan, a szívem legmélyéig – mert nem is tudom, ismertem-e valaha olyan sziklaszilárd, megingathatatlan jellemet, mint az övé. Elképesztő, fantasztikus és lenyűgöző, mennyire nem hajlandó letérni arról a – megengedem, nem is kicsit szokatlan, sokkal inkább abszurd módon különleges – pályáról, aminek néhány szegmenséről majd szót ejtünk odabent. Minden jel szerint további hullámokat vet a veronai buszbalesetet követő kapkodó és átgondolatlan kormányzati intézkedéssorozat, melynek keretében egyebek mellett “internetes társadalmi konzultációt” is indítottak, ami, gondolom, olyasmi, mint a nagyszerű nemzeti konzultáció, csak nem lehet belőle annyit lopni  - zárójelesen mondom, az ilyen “konzultációktól” kapok igazán agylobot… mintha a cipész a kedves kuncsaftok körében indítana közvéleménykutatást, gojzerrel varrja-e meg a bakancsot vagy pelenkaöltéssel; a pék arról érdeklődne, tegyen-e kicsivel több tönkölyt a tésztához, illetve szeretnék-e a tisztelt fogyasztók, hogy inkább mosópor legyen a lekváros buktára szórva cukor helyett. Álkérdések, amiket, továbbra is gondolom, a kutya meg nem válaszol, de ha mégis, hát a végén tét nélkül hazudható bármi, ellenőrizni senki nem fogja, mert nem szabad, ez kiderült már korábban is. Egy kis egotrip a végére: állatkertben jártam, Veszprémben, mesterségem címere majom – amennyiben kifizettem egy számomra meglehetősen látványos összeget azért, hogy láthassak két tucat csótányt, egy eltévedt feketerigót, két fekete medvét, egy szervált, pár gyűrűsfarkú makit, jó, oké, egy számszakilag jelentős csapat őzet és kecskét, továbbá az eu-s támogatásokból megépült új kifutókat, csont üresen… A többi állat nyilván igazoltan, illetve, a kiírások tanúsága szerint a madárinfluenza miatt volt távol – odabent valaki kedélyesen megjegyezte, hogy hiába, ez van, sajna még itt a tél. Ami persze oké: csak én valamiért azt gondolnám, ha az elvárható populáció fél százalékát csodálhatom meg, életszerű lenne egy félárú téli jegy kibocsátása is. És akkor még elég jó fej voltam szerintem… Tovább »»

11 március
4komment

A nap, amelyen a bírvágy torkára tettem a lábam

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (16 lövet, átlagosan: 7.00 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvenkettedik kiadásában – mi mást is tehetnénk így, a tavasz küszöbén (mondjuk épp nyolc fok vagy mennyi van, zuhog a zesső, és egyáltalában nincs nagy barátságosság odakünn, de ez múló mellékkörülmény) – motorozunk egy csöppet: van egy amerikai emberünk, cseppecskét irigylem, hiába is titkolnám, szóval Carl Reese szegény abból tengődik, hogy különféle hosszú távú motorozásokkal készteti álmélkodásra a nagyérdeműt. Most épp 3410 kilométert tett meg huszonnégy óra alatt, az mondjuk úgy kábé rendben van – a 145-ös átlaghoz természetesen helyenként jóval kétszáz fölött kellett veretnie. A szörnyülködőknek gyorsan mondom, természetesen nem közúton, hanem egy texasi pályán folyt a rekordgyártás. De vannak itt mások is: például egy indiai kolléga, aki csupán 200 kilométer megtételével be tudott kerülni a kalendáriumba – ő ugyanis háttal ülve tette meg az említett távot… és akkor még egy szót nem szóltunk rólam, vagy pláne a Kész Laciról. Más: lehet bármilyen véleményünk a Momentumról, vitázhatunk a nézeteikről, a programjukról, a stílusukról, a szövegükről meg még pont száz más szegmensről – az azonban kétségtelen, hogy jó rössel megjöttek, és felkarból a honi politika forgó ventilátorába dobták a pálpusztait. Darth Tyrannusék a Halálcsillagról el is kezdték telibe nyomatni rájuk a szuperlézer-sugarat, azaz például az origo nevű, szebb napokat is látott szocreál cikkgyártóipari egyesülés felületére felpakolták a “12 millió forintot tüntetett el a Momentum dúsgazdag vezetője” című… izét… na… ilyen betűkből álló hogyishívjákot. Nem tudom még, a Nemzeti Újságírás Módszertanában mi lesz a neve az ilyesminek, azért bizonytalankodom. Kezdetben amúgy bizonyos Kovács András (hú, de szégyellem ezt az utóbbit, mármint a nevet) jegyezte a remekművet, amit aztán három nappal később az origo saját halottjaként agnoszkált. Mindig van lejjebb, tudom, ezerszer mondtam már: de újfent csak ez a kőkemény helyzet – csak remélem, hogy lassan elérjük az origót… Na, nálam meg az van, hogy, bár nem szeretném elkiabálni, de úgy néz ki, győztem, pontosabban legyőztem – méghozzá magamat, vagy a birtoklási vágyamat, vagy mindkettőt, mit tudom én, amúgy oly mindegy. A lényeg, hogy egy kedves barátom elkottyantotta, eladó lesz valamije, nagyrészt fémből van, meg néminemű részben gumiból meg műanyagból… igen, igen, kerekei vannak és Mazda, ráadásul olyan típus, ami borzasztóan a fogamra való, és klasszikus darab… még ráadásabbul egy szabad szemmel alig kivehető összegért… na… több se kellett nekem pár álmatlan éjszakához – de hogy végül hogyan tudtam (nagyjából) csalódás- és fájdalommentesen kiszállni a projektből, még mielőtt elkezdődött volna, azt elmesélem, ha beljebb fáradtok. Tovább »»

04 március
4komment

Pali bácsi: a sármőr álma

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (22 lövet, átlagosan: 6.86 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszázötvenegyedik kiadásában egy cseppet még mindig olimpiázunk – híre jött, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lassan már bárkinek odaadná az olimpiát: nyolc éve mi már hallattuk a hangunkat ebben a témában, íme, itt a fényes bizonyítéka… Hogy perpill mi is a helyzet a hungarikum olimpiával, azt nem tudom, az rémlik, hogy eddig tán olyan negyvenmilliárdba fáj az egész: a következőnek az előszervezését, ha nincs más jelentkező, a Suszterrel meg a Maximmal elvállalnánk, így hármasban, jelenlegi számításaink szerint hatvanhatmilliárdért meg tudjuk csinálni, és hatvanmilliárdot tudnánk visszaosztani garantáltan, ahová, akinek kell, nem vagyunk finnyásak. Azt hiszem, legjobb lesz, ha első körben a Budapesti Olimpiáért Mozgalom figyelmét próbáljuk meg magunkra vonni, ők ugyanis “lángőrzőként” dolgoznak tovább. Addig is, például, elemzik az eddigi tapasztalatokat, összegzik a felhalmozott tudást. Mindkettő van bőséggel – lásd még: kiknél okosabb Mészáros Lőrinc. Mielőtt témát váltanánk, már jó előre kérek mindenkit, szorosra húzza a biztonsági övét, mert nem egyszerű az, amit mondandó vagyok, na szóval: orvosnőnek adta ki magát egy harmincéves férfi a Nógrád megyei Szirákon. Pont. Igyatok valamit, én is azt teszem, holnap szabadnapos vagyok, na még egyszer bazmeg. Orvosnőnek adta ki magát egy férfi – mentségére mondom, mindig félhomályban vagy sötétben dolgozott: ám egy idő után így is feltűnt a pácienseknek, hogy miniszoknya, combcsizma ide vagy oda, Rita doktornő talán kicsit borostásabb, mint kellene. Van egy rossz hírem: nem csak a szirákiakat szopatja egy ál-doktornő – van ennek az országnak egy orvosa, mit orvosa, orvoscsoportja, akik évtizedek óta igyekeznek fenntartani a félhomályt… Végül, sajna, szomorúság: elment egy tetőtől talpig úriember, egy igazi sármőr, egy javíthatatlan bohém – de hát ugyan mit is kellett volna javítani rajta, ő úgy volt rendben, ahogy volt. Egy város ismerte, sokan találkoztunk vele naponta, s mindannyiunkat felvidított, a vezetéknevét szerintem mégis csak igen kevesen ismerték. Pali bácsi, a Palika: így alighanem szinte mindenki tudja… Pali bácsi néhány napja elaludt, és reggel nem ébredt fel. Rosszabb hely lett a város. Tovább »»

25 február
2komment

Nyugodt öregségem záloga: 9652 forint

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (23 lövet, átlagosan: 6.87 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk – szép kerek szám következik – kétszázötvenedik kiadásában először Elon Musk gondolatai kapnak teret nálunk: a Tesla, a SpaceX és a PayPal milliárdos alapítója nem keveset foglalkozik az emberiség jövőjével. Könnyű lenne persze lesöpörni az asztalról sokszor megdöbbentőnek tűnő vízióit, eddig megvalósított projektjei viszont, amiket egyébként – megvalósulásukig – szintén sokan és sokféleképpen temettek, mindenképpen azt bizonyítják, Musk elég világosan látja a világban zajló folyamatokat, ezért érdemes odafigyelni arra, amit mond. Most épp azt nyilatkozta, a robottechnika hatalomátvétele a munkahelyeken megállíthatatlan – ez pedig hamarosan szükségessé teszi, hogy munka nélkül is jövedelmet kapjanak az államtól az emberek. Tudom: nekünk egyelőre az is megtenné, ha a munkánkért tisztességes bért kapnánk – de azért Musk szerint korántsem lesz olyan vidám, ha az emberiség egy része értelmes tevékenység nélkül marad… Vannak még kemény zsurnaliszták: itt van például a nagyszerű Stefka István, a PestiSrácok című orgánum úgynevezett lapigazgatója, akit 1982-ben magas szintű belügyi tudósítói tevékenységéért maga Horváth István belügyminiszter tüntetett ki, István pedig szépen megköszönte – nos, azóta sem sok minden történt vele, igazából újra megtalálta önmagát és a Pártot is, ahol ma is épp oly szépen nyílnak az ánuszrózsák, a tevékenység pedig ugyanaz, a művelet rutinból megy. Pár napja ez a jellemhős elkezdte izomból hasba rugdalni a Momentum Mozgalmat, azt a szerveződést, amely 260 ezer aláírás összegyűjtésével letérdeltette legnagyobb nemzeti ügyünk, a Magyar Olimpia hős szószólóit. A Momentum momentán a Kétfarkú Kutya Párt mellett az a pártszerűség, amibe akár még be is lépnék, annyira meggyőző: csak azért intem óva magam az ilyesmitől, mert 1989-ben egy viszonylag rövid ideig ugyanígy éreztem a Fidesz iránt is. Megjött a magánnyugdíjpénztári elszámolásom, amelyből egyebek mellett megtudtam, ha minden jól megy, a nyugdíjba vonulásomkor (vélekedésem szerint 2055 tájékán, 90 éves koromban) várhatóan folyósítandó járadékom összege 9652 forint lesz. Halványan remélem, nem összesen, hanem havonta – márpedig ha így van, nekem ugyan nincs okom aggodalomra. Musk, robotok, Stefka, gerincesek, én és a nyugdíj – pár fura figura odabent. Tovább »»

18 február
4komment

Kösz a mentést, Teofilo!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (17 lövet, átlagosan: 6.82 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszáznegyvenkilencedik kiadásában mindenekelőtt irány a mesebeli Afrika – Nigériában a jelek szerint feltalálták a spanyolviaszt, vagyis az ellopott közpénzek visszaszerzésének egy meglehetősen hatékonynak tűnő módját. A lényeget egyszerűen össze tudom foglalni: aki érdemi bejelentést tesz ellopott, elcsalt, elsikkasztott pénzekről, az az eljárás végeztével megkapja a visszaszerzett összeg öt százalékát. Mindössze két hónapja, hogy belekezdtek – ez idáig gyönge 177 millió ebül szerzett dollárt sikerült visszaszivattyúzni az államkasszába, a becsületes megtalálók pedig, ezek szerint, mintegy 8-9 milliónyi jutalmat vihettek haza. Azért szerintem az is fontos szegmense lehet a történetnek, hogy – a fáma nem szól róla, így csak szerény feltételezésem szerint – azt se nagyon piszkálgatják, honnan is tudhatta hitelt érdemlően a kedves bejelentő, hol leledzik a keresett lovetta. Aztán: bemutatkozott Los Angelesben az új magyar főkonzul, bizonyos Széles Tamás úr, akinek diplomáciai előéletéről annyi tudható bizonyosan, hogy a debreceni városi önkormányzati televízió ügyvezetője volt, továbbá elkísérte a haza bölcsét, Kósa Lajost és Halász János államtitkárt Új-Zélandra egy Rolling-koncertre. Ennél többre pedig egy diplomatának aligha is van szüksége. Mármint ilyen jó kapcsolatoknál többre. De tényleg: ezeknek az embereknek soha semmi nem kínos? Nem ég szét az arcuk, amikor mondjuk valódi szakemberekkel kell tárgyalniuk lényegében bármiről? Igaz, van a magyar külügyben egy Mr. Szidzsártó is – s ahogy a mondás tartja, amilyen a mosdó… Nézzük hát a törülközőket. Ami engem illet, ez a péntek… nos… hát nem volt épp eseménymentes. A Fátum Napja – magamban valami ilyesmit morzsolgattam már dél körül: addigra sikerült megmerítkeznem néhányszor kötésig a lehetetlenség kristálytavában… Valószínűségszámítók, munkára fel – egy hihetetlen történet következik némileg szokatlan szemszögből: nem is az én napom krónikáját adom közre, hanem az őrangyalomét. A neve Teofilo Gambrini – annak idején, még földi életében Szömrédi Istvánnak hívták: de ott fent kötelező valami olaszos hangzású nevet választani, hát ezért. Sorskérdések: angyali türelmet kívánok mindenkinek. Kezdünk. Tovább »»

11 február
4komment

Heineken, takarodj!

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (14 lövet, átlagosan: 6.36 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszáznegyvennyolcadik kiadásában könnyed kezdésképpen tudatom kedves mindannyiótokkal, hogy immár az orosz hivatalos álláspont szerint is megalapozatlan áltudomány a homeopátia. Az utóbbi egy-két évben egyre több ország orvosi és akadémiai szervezet szólal fel a megalapozatlan állításokra építkező homeopátiás módszerek alkalmazása ellen. Az Orosz Tudományos Akadémia nyilatkozata azért is különösen jelentős, mert Oroszországban meglehetősen erős az áltudományok állami támogatása - Putyin elnök személyes tanácsadója, Mikhail Kovalcsuk például arról tart remekbe szabott előadásokat, hogy a nyugati nagyhatalmak olyan emberi alfajt fejlesztenek, amely kevesebbet eszik, és csak parancsra szaporodik. Végül, no… hát így is lehet interpretálni az elszántabb fogyókúrákat, meg bizonyos elferdüléseket, amelyeknek mindig aktív  főszereplői domináns jellemű, ostorpattogtató, bőrruhát viselő, hat pudos menyecskék. Itthon zajlik az élet: végre a Nagyúr is megtartotta a maga évértékelő tornagyakorlatát – néhány nappal korábban pedig kiderült, az aljas, liberálbolsevik-kapitalista, profithajhász tőkés konglomerátum, az imperialistafészek Heineken sörgyár aljas indokból hátba támadta a magyar-székely szövetséget, amikor is jogászkodik, s nem engedi az Igazi Csíki Sör elnevezésű, kissé kavarcos, de legalább fele részben szintén holland tulajdonosi háttérrel bíró mélynemzeti ital megfelelő forgalmazását. Lázár János már a Heineken magyarországi részlegére is szépen rácuppant – mi több, kedves városa, Hódmezővásárhely már meg is kezdte a Heineken-termékek teljes bojkottját. Betérdeltetjük a nyomorult fapapucsosokat is, ez az, srácok, hazafiak, nemzettestvérek! Nyugalmasabb vizekre, azaz vásznakra evezünk zárásképpen: az a megtiszteltetés ért, hogy egy régi kedves barátom, a Bartók nyugalmazott művészeti igazgatója, Smuk Imre megkért, nyissam meg a festménykiállítását, én pedig örömmel megtettem. A képek – szerintem – fantasztikusak, ha tehetitek, nézzétek meg őket a Bartók aulájában: én meg, helyszíni, többeknek tett ígéretemhez híven ez úton teszem közzé a szöveget, amit szerdán eldadogtam a szép számmal egybegyűltek előtt. Fáradjatok kicsit beljebb, megkezdjük a fellazítást… Tovább »»

04 február
10komment

Tavaris Putin, já dákládivájú…

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (23 lövet, átlagosan: 6.78 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenhat éves rovatunk kétszáznegyvenhetedik kiadásában szomorú témával indulunk: a két hete történt borzalmas buszbaleset néhány újabb vetületét vizsgálgatjuk. Egyrészt kiderült, hogy az olasz hatóságok figyelmetlen vezetéssel vádolnák meg a válságos állapotban lévő, mesterséges kómában tartott buszvezetőt – a feltételes mód azért indokolt, mert az olasz törvények szerint az érintettnek írásos formában kéne átvennie az erről szóló dokumentumot, ez pedig sajnos nem lehetséges. A másik szál, amiről szót ejtünk, hogy a “hozzáértők” közül azok, akik döntési helyzetben vannak, szokás szerint szabályozni igyekeznek a világot – most például a nagyszerű Palkovics államtitkár úr jelentette ki, mindent elkövet, hogy a jövőben diákokat ne buszoztathassanak éjszaka. No, végre, ez lesz a megoldás, alighanem… Legalábbis addig, amíg nem történik egy baleset délelőtt negyed tízkor is – jó, mondjuk arra is lehet majd hozni egy ügyes rendeletet. A Honfoglalás 2000 Egyesület és a Vlagyimir Putyin Baráti Kör összességében négy, különféle feliratú papírlapokat lobogtató nyugdíjassal köszöntötte a hazánkba látogató orosz elnököt – időben, már egy nappal az oly izgatottan várt érkezés előtt. Az orosz nagykövetség előtt felsorakozott üdvözlők levelet is írtak, amit átadtak a nagykövetség munkatársának, kérve, hogy mindenképpen juttassák el Putyinnak, mert igen fontos kéréseket tartalmaz. Szinte napra pontosan öt éve indultunk el itt, a hetlovet.com-on – előtte, mindössze néhány hétig egy másik oldalra mentettük a Dunaújvárosi Hírlap keretein belül tizenegy éven át futott rovatot. Tiszta szerencsém, hogy a jelek szerint mind a mai napig igencsak sokan kedvelitek a (szinte) minden szombaton jelentkező dörmögést – és büszkén jelenthetjük ki, hogy (miközben természetesen a hazai közönség fogyasztja a legnagyobb számban betűinket) világszerte több mint százharminc országban szemezgetik kisebb-nagyobb rendszerességgel a HL-en napvilágot látó gondolatokat. Bár a print, azaz újságban megjelenő változatokat egyesek kitartó aknamunkával sikeresen be- és letiltatták, a világhálón több igen jelentős portállal is sikerült együttműködésre lépnünk – a sok ezres olvasottságból sok (fogalmazzunk visszafogottan) tízezres lett. Tragédiák és jó hírek: mi nem tehetünk mást, mint eddig – írunk. Gyertek beljebb, és tegyétek azt, amit eddig: olvassatok. Tovább »»

28 január
6komment

Európa Papa

1 lövet2 lövet3 lövet4 lövet5 lövet6 lövet7 lövet (15 lövet, átlagosan: 6.67 a hétlövetből)
Loading ... Loading ...

Folytatódik, mi több, ha úgy szereted, a reggeli kávéhoz jön a minden szombaton már hajnali öttől olvasható Hétlövet Classic, a régi ízesítéssel – óvakodj a hamisítványoktól, keresd az igazit itt. Ha tetszett, szólj a barátaidnak, ha nem, küldd az ellenségeidet. Tizenöt, mi több, lassan tizenhat éves rovatunk kétszáznegyvenhatodik kiadásában csak látszólag magyar az első (vagyis megszokott szerkezeti rendünk szerint nemzetközi jellegű) boncolgatásra kerülő hírünk, miniszterelnök urunk ugyanis ismét a nemzetközi porondon tapogatta, mennyire van még a faltól – a felvetés merőben költői, hiszen lényegében teljesen mindegy is, olyan szinten van vakon. Már rég egy merő vakolat az egész szerencsétlen ember, mégis bőszen próbálkozik – egyszer tuti sok lesz, és ezt nem csak a (vak) remény mondatja velem. A napokban egyenesen az ördöghöz látogatott, a pokolba – Brüsszelben ígérte meg szegény Európának, hogy majd mi újra naggyá tesszük. Na, emberek: meneküljön, ki merre lát, mert Kacor király kihegyezte a bajuszt… Nagyon nagyot futott a neten és a még viszonylagosan függetlennek mondható televíziókban az a hír, amely arról számolt be, hogy egy úriember visszaigényelte a NAV-tól a már befizetett adója egy részét – merthogy szerinte nagyon nem arra költik a pénzét, amire kéne; mivel Kósa guru óta úgyis nagyon sokat tudunk a közpénzek átalakulós természetéről, hát hadd legyen úgy a jövőben, hogy az ő pénze át se alakul közpénzzé, és hasonlók. Gondolhatjátok… ilyen nyers-nyakasan eretnek gondolatok olvastán csak járt a szemem, mint a reklámmacskának – és már az első soroknál nagyon gyanús volt valami, aztán, amikor megláttam a nevét, már tudtam is, mi: de hiszen ez a Jimmy… avagy Phix… avagy egy jó barátunk, természetesen derék dunaújvárosi polgártárs… Büszke vagyok, nem is kicsit: pár dolgot tán helyre is teszünk odabent, például a szándékok meg a tények terén… A végére egy kis desszert: mondjuk egy jó belgacsokis-meggyes sütike, amire az egyik multi pékségében csúsztam rá úgy két hete, amikor először lehetett kapni – komoly drog volt, instant függő lettem, így hát a korábbi keserű tapasztalatok ismeretében már pontosan tudtam, pár nap múlva nyoma se lesz. Igazam lett – de hamarosan visszatért: és nagyjából ugyanakkora csalódást okozott, mint annak idején, negyven éve az Utasellátó szalámis szendvicse, aminek kirakati fertályánál félbevágott szalámikarikákat lógattak ki a zsemléből… Pert fontolgatok: kétlem, hogy veszíthetnék…  Brüsszeli tévelygések, Jimmy, a király, és belga csal(ód)ások a belső részen. Tovább »»

Minden jog fenntartva! © Boda András Creative Commons Licenc
A bloghelyet a Dunaújváros Online Kft. üzemelteti.
honlapkészítés: DDSWEB
Követés

Kapjon e-mail értesítést minden új bejegyzésről ami a blogra érkezik.

Csatlakozzon a többi követőhöz