Csak a mennyiség, csak a számok: túl az első százon
2012. február 1. Akárhogyan is szépítem, akárhonnan is bámulom, akármennyire is próbálom mutatni, milyen lazán veszem, jelentős dátum az életemben. Közel huszonhárom év után (amiben azért volt úgy két év tanítási szünet) ez volt az első nap, amikor azért nem mentem be a szerkesztőségbe, mert nem kellett. Közös megegyezéssel elváltunk – a megegyezést nem én kezdeményeztem: sajnálatos gazdasági nehézségek tették, hogy így alakult, és igazán büszke vagyok rá, hogy egymagamban is képes voltam ilyen gondok okozására egy nagyvállalat életében, kevesen mondhatnak el magukról hasonlót, azt hiszem, nyomhagy a világban. Sok idő persze nem volt a könnymorzsolgatásra: Boda jr. hathatós segítségével két napon belül már a világhálón volt a folytatás, ami persze még magán viselte a beta-változatok nyerseségét, ám újabb pár napon belül nagylelkű ajánlatot kaptam a régi harcostársam, Nyulasi Öcaline vezérelte meghatározó internetes orgánum, a Dunaújváros Online tulajdonosaitól, s megállapodtunk egy igen kedvemre való, látszólag igen laza, valójában persze sallangmentességében is nagyon is komoly együttműködésben. A DO amolyan “anyahajója” lett az időközben önálló lappá izmosított Hétlövet-nek – a struktúra, az arculat kialakításáért, minden másért ez úton is gigantikus köszönet a Dunanet Design Studio teljes legénységének és leányságának, akik kifogyhatatlannak tűnő türelemmel és játszi könnyedséggel oldották/oldják meg az összes felmerülő gondomat, sebesen hozzáfűzöm, roppant egyszerű kuncsaft vagyok, pláne, ami a képességeimet illeti. Február közepétől tehát teljes gőzt vezényeltem a gépháznak – most pedig, nagyjából három hónap elteltével ott tartunk, hogy… na, jó, legyen akkor úgy, hogy elmondom, hol tartunk. Lapozzatok! Tovább »»

(20 lövés, átlagosan: 6.65 lövet a maximális hétlövetből)








